Hogyan állunk most májusban a COVID-19 terápiájával?

Még mindig folyamatosan nő világszerte a koronavírus okozta igazolt megbetegedések száma, jelenleg 4,9 millió embernél igazolták a fertőzést. A kezdetektől gyors ütemben elindult a vírus elleni terápiák, illetve megelőzésre alkalmas védőoltások fejlesztése és tesztelése.

Jelenleg úgy gondoljuk, a betegség kezelésére alkalmas gyógyszerek fejlesztése még mindig hamarabb bekövetkezhetne, mint a védőoltások kifejlesztése. Fontos a hatóanyag hatásossága mellett azonban annak biztonságossága is, illetve az esetleges mellékhatásoknak és azok tolerálhatóságának ismerete is.

Milyen gyógyszerek állnak előtérben jelenleg?

Az új gyógyszerek támadáspontjai alapvetően a következők lennének: a vírus sejtbe lépésének gátlása, a vírus szaporodásának gátlása, illetve a szervkárosodás megelőzése.

Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatal (FDA) május elejével már bizonyos esetekben elfogadta a klorokin és hidroxi-klorokin, illetve a remdesivir alkalmazását is. Jelenleg a következő hatóanyagok szerepelnek számos klinikai tanulmányban, hatékonyságukat és hatásukat vizsgálva.

Antivirális szerek közül:

• Remdesivir: Egy évtizede kifejlesztett készítmény, hatékonysága nem igazolódott ebolával szemben, viszont MERS vírus ellen jónak tűnt. Tanulmányok most önmagában vagy az immunszupresszív baricilinib hatóanyaggal kombinálva vizsgálják, elsősorban súlyos állapotú, lélegeztetést igénylő betegek esetén. A remdesivir javította a gyógyulási mutatókat, többek között az intenzív ápolást igénylő napok számát is csökkentette. Más tanulmányok viszont nem mutattak előnyt az alkalmazását illetően. Ettől függetlenül az FDA engedélyezte bizonyos területen az alkalmazását. Mellékhatásként májkárosodást, vérnyomásesést, allergiás reakciót észleltek a vénásan történő alkalmazása esetén.

• Kaletra (lopinavir és ritonavir kettős kombinációja): korábban HIV kezelésében alkalmazott vírusellenes készítmény. A jelenleg zajló kis esetszámú koronavírusos vizsgálatok alapján nem biztos, hogy hatékony és hasznos az alkalmazása, de ezek nem zárultak még le. Abban az esetben ugyanis hatékonyak voltak az eredmények, ha antivirális ribavirin és interferon adásával kombinálták a kezelést súlyos betegek esetén.

• Favipiravir: influenza kezelésében használt készítmény, ígéretesnek tűnik, a vizsgálatok folyamatban vannak. Kis betegszámú vizsgálatokban kedvezően befolyásolta a meglévő tüneteket, jelenleg Magyarországon indikáción kívül, egyéni döntés alapján megpróbálható az alkalmazása.

• Arbidol (umifenovir): kínai tanulmányokban csökkentette a halálozást, így ott már protokoll szerint is alkalmazható. Korábban már influenza ellen törzskönyvezve volt (de nem hazánkban).

Egyéb, nem antivirális szerekkel történő terápia:

• Klorokin és hidroxi-klorokin: kezdetben nagy várakozásokkal indultak vizsgálatok, bár hatékonysága talán megvan a sok ellentmondó eredmény között, jelentős mellékhatása (szívritmuszavar) lehet, emiatt csak meghatározott társbetegséggel rendelkező súlyos állapotú betegeknek adható, szigorúan orvosi felügyelet mellett kórházi körülmények között, adását önmagában és azitromicin antibiotikummal próbálták.

• Monoklonálisantitest-terápia: humán eredetű antitest, mely neutralizálja ("semlegesíti") a SARS-CoV-2 törzset, vizsgálatok kezdeti eredményei kedvezőek, súlyos állapotú betegek esetén.

• Rekonvaleszcensplazma-terápia: jó eredmények érhetőek el fertőzésen átesett, már egészséges, de a vírus elleni antitestet hordozók levett plazmájának beadásával.

Bővebben A vérplazma-terápia kiemelt jelentősége koronavírus-fertőzés okozta súlyos megbetegedésben

• Őssejtterápia: költséges, emiatt nehezen hozzáférhető. De jó eredményeket értek el súlyos állapotú betegek esetén, akiknek tüdőkárosodása volt, olyan őssejtek beadásával, amelyek pl. a károsodott tüdőszövetek regenerálódásában vesznek részt.

• Immunszupresszív gyógyszerek: a fokozott citokinvihar elnyomásában segítenek, elsősorban súlyos állapotú betegek esetén. Baricitinib (JAK-kináz-gátló), melyet reumatoid artritiszben már alkalmaztak, illetve a tocilizumab (egy IL-6 inhibitor) alkalmazása jó eredményeket mutatott jelentős gyulladásos folyamatok miatt súlyos állapotú betegek esetén.

A védőoltások fejlesztése is folyamatban van

Nem terápiaként, hanem megelőzésre folyamatban vannak a védőoltások fejlesztései is. Több mint 100 vakcina tesztelése van valamilyen fázisban, kérdéses, hogy őszre valóban lehet-e már védőoltás. Talán elsősorban említendő a Moderna mRNS-alapú vakcinája, az Inovio DNS-alapú vakcinája, de emellett a Pfizer, Sanofi, a Johnson & Johnson is klinikai fázisban próbál védőoltásokat.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
Felhasznált irodalom: Here’s Exactly Where We Are with Vaccines and Treatments for COVID-19