Osztrák-magyar közös vakcinafejlesztés indul

A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportja, valamint az osztrák biotechnológiai cég, a CEBINA GmbH közös COVID-19 elleni vakcinafejlesztési projektbe kezd, melyhez mind az osztrák, mind pedig a hazai kutatócsoportnak rendelkezésre áll a megfelelő támogatás. - jelentette be Prof. Dr. Jakab Ferenc pécsi virológus, a Koronavírus Kutatási Akciócsoport vezetője.

Többek között az ilyen és ehhez hasonló nagy volumenű, nemzetközi láthatóságú kutatási projektek finanszírozására ad lehetőséget a múlt héten bejelentett Nemzeti Virológiai Laboratórium program is, amelynek helyszíne a PTE kutatóközpontja, vezetője pedig Jakab Ferenc, a PTE professzora.

„A komoly vakcinafejlesztési projektek általában kollaborációkban valósulnak meg, így a kutatóhelyek közti harmonikus működés elengedhetetlen. A két intézet eddig is szoros együttműködésben dolgozott, aminek eredményeként már ígéretes hatóanyag tesztek is készültek. Ezek szintén jelentős előrelépést eredményezhetnek a COVID-19 által érintett betegek kezelésében a jövőben, valamint a SARS-CoV-2 fertőzések esetleges gyógyszeres megelőzésében.” – tette hozzá Jakab professzor.

Modern, harmadik generációs koronavírus elleni oltás

„A CEBINA csapata arra törekszik, hogy védőoltások kutatásában és fejlesztésében nyert évtizedes tapasztalatait alkalmazza erre a globális problémára is a koronavírus oltóanyag-projektünk révén. A most klinikai kipróbálás stádiumában lévő vakcináktól eltérően mi hagyományosabb vakcina technológiát alkalmazunk, amely biztonságos és megfizethető a tömeges oltáshoz. Alegység vakcinánk olyan vakcina antigénekre épül, amelyek várhatóan védő immunitást indukálnak a jelenlegi és a jövőbeli koronavírus járványok során.” – mondta el Dr. Nagy Eszter, a CEBINA vezérigazgatója és alapítója.

A konzorcium olyan modern, harmadik generációs, koronavírus elleni oltást dolgoz ki, amely alapvetően különbözik a jelenlegi fejlesztési megközelítésektől. A rekombináns fehérje-alapú vakcina első fázisú pre-klinikai tesztelése akár már 2021-ben elvégezhető lehet, majd ezt követően a prototípus gyártása is megkezdődhet.

(Pécsi Tudományegyetem)