COVID-19: reflektorfényben a K-vitamin

Hatásos lehet a COVID-19 elleni védekezésben a - némely élelmiszerben, a zöldségfélék mellett egyes sajtokban is igen nagy mennyiségben található - K-vitamin, olvasható egy tanulmányban. Holland tudósok ebben arról számoltak be, hogy lehetséges kapcsolatot fedeztek föl a K-vitamin hiánya és a COVID-19 okozta elhalálozások között.

Azon pácienseknél, akik koronavírus miatt intenzív ellátásra szorultak, vagy akár meg is haltak, a K-vitaminból – ami például a különböző zöld növényekben, a tojásban, a kemény és a „kék” sajtokban található – hiányállapotot találtak. Mindez azt a reményt ébresztette fel a kutatókban, hogy az étrendi változtatás is, több minden más mellett, esetleg szerepelhet a kór legyőzésére bevetett sokféle lehetőség között. A hiányállapot és a COVID-19 legrosszabb következményei közötti összefüggést felfedező holland tudósok, akik a Nijmegen városban működő Canisius Wilhelmina Kórház intenzív osztályán kezelt betegeket vizsgálták, a vélt előnyei miatt dicsérik a K-vitamint.

A COVID-19 vérrögképződést idéz elő, és a tüdő rugalmas rostállományának pusztulását okozza. A táplálkozással az emésztőrendszerbe, szervezetbe kerülő K-vitamin pedig kulcsszerepet játszik azon fehérjék termelésében, amelyek a véralvadásban részt vesznek.

A K-vitamin szerepe szervezetünkben

Kis háttérmagyarázat: a szervezetben a véralvadás kiegyensúlyozott működéséhez többek között optimális mennyiségű K-vitaminra van szükség. Az egészséges véralvadási mechanizmusban tizenkét véralvadási faktornak van szerepe. A II., VII., IX. és X. alvadási faktorok szintézisében elengedhetetlen a K-vitamin megfelelő jelenléte. Hiánya esetén csökken többek között a vér protrombinszintje, véralvadási problémák jelentkezhetnek, akár egy egyszerű orrvérzés is szokatlanul sokáig elhúzódhat, de vérzékenység is kialakulhat.

A K-vitamin egy részét előállítja a szervezet, bizonyos hányada a bevitt táplálékból szívódik fel. E szempontból kiemelten fontosak a különféle zöld növények (uborka, brokkoli, spenót, fejes saláta, karfiol, kelbimbó, zöldbab, cukkini, kelkáposzta). A vízitorma, a paradicsom, a csukamájolaj, a melasz is gazdag K-vitaminban. A bélrendszerben elősegítheti a K-vitamin-termelődést, ha naponta fogyasztunk joghurtot, kefirt. A K-vitamin tápanyagból való felszívódása nagyon változó, a szakemberek szerint 10-70 százalékos lehet a hasznosulása. Ha valaki tartósan kerüli az említett élelmiszereket, nagy eséllyel kerülhet vitaminhiányos állapotba.

Mit ajánlanak a tudósok az eddigi vizsgálatok alapján?

A holland kutatók a klinikai vizsgálatuk indításához még keresik a támogatókat. De már most egyértelmű üzenetet küldenek a lakosságnak – a projekten dolgozó dr. Rob Janssen arra biztat mindenkit, kivéve a vérhígítót szedőket, hogy már az eddigi eredmények ismeretében is, bátran növeljék meg a K-vitamin-bevitelüket. Így fogalmazott: „Riasztó állapot uralkodik sokfelé a világon, a hatékony megelőző és terápiás szereket még keresik. Eközben itt egy jó beavatkozási lehetőség. Valami, aminek semmi mellékhatása, még annyi se, mint amennyi egy placebónak lehetne. Kivételt kizárólag a véralvadásgátló gyógyszert szedő betegek jelentenek – rajtuk kívül mindenki másnak tökéletesen biztonságos megoldásról van szó. Azt javaslom, szedjék a K-vitamin-kiegészítőket. Még akkor is, ha nem biztos, hogy segít a súlyos állapotú COVID-19 esetén, hiszen jót tesz a véredényeknek, a csontoknak és minden valószínűség szerint a tüdőnek is.”

Dr. Janssen még azt is megemlítette, hogy kétféle K-vitamin létezik. A K₁-et jobban megköti a szervezet. Ilyen található a zöld főzeléknövényekben, a fekete áfonyában, egyéb gyümölcsökben, a holland, a francia sajtokban is. K₂-vitamin pedig igen nagy mennyiségben van a japánok közkedvelt hagyományos eledelében: az erjesztett (fermentált) szójababban. Ennek japán neve natto. Ez egyféle húspótló élelmiszer, amit erősen jellegzetes íze miatt, kis mennyiségben ízesítőanyagnak is használnak.

Tudósok megfigyelése szerint a japánok nattofogyasztása és az ebből származó K₂-vitamin-ellátottságuk nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a szigetországban köztudottan olyan alacsony a combnyaktörések előfordulási aránya. A fentiekhez még valamit hozzátett dr. Janssen: „Együtt dolgoztam Londonban egy japán tudóssal, ő mondta, mennyire feltűnőnek találja maga is, hogy Japán azon térségeiben, ahol a lakosság igen nagy előszeretettel fogyasztja a nattót, egyetlen egy személy se halt meg COVID-19-ben. Így azt állítom, ennek bizony érdemes utánajárni, tovább tanulmányozni a natto egészségügyi előnyeit.”

Az Európa egyik legnagyobb szív- és érrendszeri kutatási intézetével (Cardiovascular Research Institute, Maastricht) együttműködésben zajló vizsgálatban 134 olyan pácienst vizsgáltak meg, akik március 12. és április 11. között kerültek kórházba COVID-19 miatt. A kontroll csoportba, olyan azonos életkorú 184 személyt vontak be, akiknél nem mutattak ki vírusfertőzést. Jona Walk, a tudományos ellenőrzésnek már alávetett vizsgálat egy másik kutatója azt mondta: „A továbbiakban súlyosan beteg COVID-19 pácienseket tervezünk véletlenszerű sorrendbe rendezni (randomizálni) – egy részük placebót, a másik részük K-vitamint kapna, amiről tudjuk, hogy teljesen biztonságos az átlagnépesség számára. Célunk, hogy a biztonságosság ellenőrzése mellett, megfelelően magas dózisban adjuk a vitamint, ugyanis aktiválni kívánjuk azt a fehérjét, amely oly fontos a tüdő védelme szempontjából.”

Tovább

• K-vitamin - Mikor fogyasszuk és mikor ne?
• Hogyan étkezzen a véralvadásgátló kezelés alatt álló beteg?
• A vérhígítók segíthetnek a súlyos COVID-19-fertőzött betegeken

WEBBeteg
Fordította: Fazekas Erzsébet, újságíró; Forrás: Vitamin K found in some cheeses could help fight COVID-19, study suggests (The Guardian (theguardian.com))
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus