A vércsoport és a COVID-19 esete
A vércsoport alapján eltérő lehet a COVID-19 kockázata, a betegség súlyossága - a nullás (0) vércsoporthoz való tartozás előnyös, az A vércsoporthoz való tartozás viszont ebből a szempontból hátrányos lehet.
A COVID-19 betegek genetikai vizsgálata alapján szakértők úgy vélik, hogy adott személy vércsoportja befolyásolhatja, hogy nála a kórállapot milyen súlyos formája alakul ki. A tudósok ezrek és ezrek génjeit hasonlították össze Európában, és vizsgálatuk arra utal, hogy az A vércsoporthoz tartozóknál igen nagy valószínűséggel lesz súlyos a betegség, miközben a 0-s vércsoportúaknál a legkisebb a kockázat. A New England Journal of Medicine-ben szerdán (június 17.) publikált cikk nem azt hangsúlyozza, hogy igazolást nyert volna ez az említett összefüggés, viszont arra határozottan utal a szöveg, hogy egy korábbi kínai bejelentés e kapcsolat ismertetésére épült. „Ezt az említett kínai beszámolót sok tudóstársammal együtt nem tekintettük teljesen megbízhatónak, túlságosan kidolgozatlan, mondhatni nyers volt. Nem tűnt eléggé megalapozottnak – mondja dr. Parameswaran Hari, hematológus (Medical College of Wisconsin) –, de egészen más a helyzet ezzel az új tanulmánnyal kapcsolatban most. Ezt már el tudom fogadni, és eredményét nagyon fontosnak tartom.”
Más kutatók ugyanakkor óvatosságra intenek
A vércsoport szerepére vonatkozó evidencia „meglehetősen kísérleti, bizonytalan, tapogatódzó – az adatsor nem ad elégséges utalást, hogy az eredményt alátámasztottnak véljük” – mondja egy új gyógyászati eljárásokat kutató transzlációs intézet (Scripps Research Translational Institute, San Diego) vezetője, dr. Eric Topol.
A kutatásról
A szóban forgó kutatásba kétezer nagyon súlyos állapotban lévő COVID-19-beteget vontak be. A vizsgálatban részt vevő olasz, spanyol, dán, német és más országokból érkező tudósok őket hasonlították össze több ezer egészséges emberrel, illetve olyanokkal, akik bár megfertőződtek, de teljesen tünetmentesek maradtak vagy csak nagyon enyhe tüneteik voltak. A vizsgálatban a súlyos állapot kialakulásának valószínűségét hat génben található változásokhoz kötötték. Ezen gének közül néhány abban is szerepet játszik, hogy egyes személyek mennyire sebezhetőek, sérülékenyek a vírussal, a megfertőződéssel szemben. Ennek a lehetséges kockázatnak a figyelembe vételével vizsgálták a vércsoportokat.
„Általában a genetikai vizsgálatokba lényegesen több alanyt szokás bevonni, tehát fontos volna elérni, hogy más tudósok is végezzenek hasonló vizsgálatokat más betegcsoportokkal, annak ellenőrzésére, hogy ugyanazt a kapcsolatot fedezik-e fel” – hangsúlyozza dr. Topol.
Sok kutató indított hajtóvadászatot a rejtvény megoldására szolgáló nyomravezető jelzés megtalálására azt kiderítendő, miért van az, hogy egyesek, akik megfertőződnek a koronavírussal, nagyon betegek lesznek, míg mások nem vagy csak enyhén. Úgy tűnik, hogy aki idősebb vagy férfi, annál nagyobb a kockázat – ezért vették célba a tudósok a géneket mint egy másik lehetséges tényezőt, ami hatással lehet a kórállapot súlyosságára.
„A négy ismert vércsoporthoz (A, B, AB és 0) való tartozást a vörösvértestjeink felszínén lévő fehérjék határozzák meg” – magyarázza dr. Mary Horowitz, egy nemzetközi vér- és csontvelő-transzplantációs kutatási központ (Center for International Blood and Marrow Transplant Research) tudományos vezetője.
A nullás vércsoportba tartozók bizonyos fehérjéket – a többiekhez képest – jobban képesek idegenként felismerni, és ez a képességük a vírus felszínén található fehérjékre is kiterjed, magyarázza dr. Hari. A SARS-járvány kitörése idején, amely járványt a jelen pandémiát okozó koronavírus genetikai unokatestvérének tekinthető kórokozó idézte elő, „azt figyelték meg, hogy a 0-s vércsoportba tartozók nem lettek olyan súlyos betegek” – mondta.
A vércsoporthoz való tartozást már korábban is kapcsolatba hozták az egyéb fertőző betegségek iránti fogékonysággal. Ilyen, a vércsoporttal összefüggő fertőződésre való hajlam miatti kórkövetkezmény lehet például a kolera, az Escherichia coli (E. coli) okozta visszatérő húgyúti fertőzések kialakulása, illetve a Helicobacter pylori (H. pylori) fertőzés iránti fogékonyság miatt kialakuló gyomorfekély, gyomorrák megjelenése, állítja dr. David Valle, a Johns Hopkins Egyetem Genetikai Orvoslás Intézetének (Institute of Genetic Medicine) igazgatója.
A cikk szerzői külön is az olvasók figyelmébe ajánlják dr. Valle véleményét: „ez a tanulmány tudományos értelemben provokatív, azaz tovább kell gondolni, mert vitát kavar. Meglátásom szerint mégis érdemes a nyilvánosság elé tárni, bár következtetései, állításai további igazolásra, megerősítésre szorulnak. Több betegre vonatkozó adatokra, megfigyelésekre van még szükség.”
Mindez nem jelenti azt, hogy a 0-s vércsoportúakat nem fenyegeti a COVID-19, sem azt, hogy nincsenek köztük, akiknél súlyos lefolyású lehet a betegség - hívja fel a figyelmet a hír kapcsán Dr. Ujj Zsófia Ágnes, a WEBBeteg szakértője. Az óvintézkedések betartása vércsoporttól függetlenül mindenki számára elengedhetetlenül szükséges!
Tovább Ezektől a hatóanyagoktól várják a COVID-19 gyógyítását
WEBBeteg
Fordította: Fazekas Erzsébet, újságíró; Forrás: Associated Press (AP) - Yahoo News
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes belgyógyász, hematológus