Mire figyeljünk nyaraláskor a koronavírus-járvány idején?

A szakemberek azt javasolják, hogy a koronavírus-világjárvány miatt - ami eltérő módon szelídül, vagy mutat emelkedő fertőzöttséget Európa országaiban és a világ más területein - ajánlatos az idei nyaralást belföldre tervezni.

Az időjárás változékonysága miatt nehéz a vízparti kikapcsolódás időpontját jól megválasztani, de a felmérések szerint a Balatonnál például régen nem volt akkora a forgalom, mint idén nyáron. Mások óvatosabbak, és nem mernek fürdőzős vakációt választani, de sokan vannak, akik útra sem kelnek, mert tartanak a járványtól, annak kiszámíthatatlan „fellobbanásától”, vagy mert anyagi helyzetük ezt nem teszi lehetővé.

Lássunk néhány olyan hasznos tanácsot, praktikát, ami az idei, számos szempontból különösnek tekinthető nyaralási, strandolási, utazási szabályokat pontosítja, praktikussá teszi.

Érdekes jelenséggel találkozhatunk mostanában, a kormányzati lazító intézkedések bevezetése óta. Ez majdnem egybe esik a nyaralási szezon kezdetével – már akinek maradt szabadsága a kijárási korlátozás miatti kényszerpihenő után.

A nézeteltérésnek az a fő oka, hogy egyes, tehetősebb emberek fennen hangoztatják: számukra egyebek mellett Görögország, Horvátország, Olaszország tengerpartjai mellett kerek a napsütéses világ és a vakáció. Sokan meghökkenek ezen, hiszen nem is olyan régen emberek ezrei, tízezrei veszítették életüket a koronavírus miatt, ami sem az említett országokban, sem hazánkban és a világ egyetlen helyén sem szűnt meg létezni. Többször elmondtuk mi is, amit a szakértők, kutatók kiemelnek, amíg nincs védőoltás, a koronavírus sajnos él és virul, akkor is, ha szabad szemmel nem látjuk.

A külföldi tengerpartokra vágyódók gondolkodás nélkül elvetik annak a lehetőségét, hogy egyetlen napot hazánk bármely szép és kellemes vidékén töltsenek el. A többség viszont az itthoni pihenést választja, vagy az otthoni lazítást.

A Magyar Turisztikai Ügynökség COVID-19 kézikönyvében precízen összefoglalja a nem kötelező, de önmagunk és egymás egészségének megóvása érdekében ajánlatosan követendő útmutatásokat. Ezek a strandokra, a szálláshelyekre, a mesterséges és természetes fürdőhelyekre, a különböző turisztikai helyszínekre, utazási, étkezési, tisztálkodási, higiénés körülményekre is kiterjednek.

A májusi lazító intézkedések után hosszabb ideig még nem nyithattak ki a zárt gyógyfürdők belső medencéi, így a szauna, gőzkabinok, jakuzzik, pezsgő- és élményfürdők sem. A koronavírusos betegek számának csökkenése lehetővé tette, hogy június második felében a fürdőket, a strandokat, s azok szolgáltatásait szigorú higiénés szabályok és előírások betartása mellett a vendégek újra igénybe vehessék.

Hazánkban a barlangok megnyitása nem javasolt.

Tárlatvezetésre maximum tíz fő esetén kerülhet sor, a megfelelő távolság betartásával, rendszeres kézfertőtlenítéssel, és szájmaszkban.

Dr. Máthé Zoltán infektológus szakorvos a koronavírus-fertőzést megelőző intézkedésekhez adott hétköznapi jó tanácsokat, melyek véleménye szerint nem csupán javasoltak, de egészségünk megőrzése érdekében szabálykövetően betartandóak.

- Az emberek a lazító intézkedések, és főként a pihentető nyaralás során hajlamosabbak megfeledkezni arról, hogy együtt élünk a koronavírussal hazánkban is és szerte a világban. Azt viszont megnyugtatóan tapasztalom, hogy az intézményekben kihelyezett kézfertőtlenítőket nagyon sokan használják. Nem okoz feltűnést, meglepetést a szájmaszkok viselete, ami a tömegközlekedési eszközökön, az üzletekben, patikákban, orvosi rendelőkben, s minden kijelölt helyen kötelező viselet. E két tekintetben a lakosság nagyobb hányada szabálykövető.

Nehezebben tudnak viszont ahhoz alkalmazkodni, hogy egy-egy kellemes, meleg nyári napon, amikor tömegek érkeznek a strandokra, a 2 méteres távolságot betartsák. Ez pedig elengedhetetlen a medencékben, a mellékhelyiségekben, zuhanyzókban, a napozás, pihenés során és az étkezdékben, a sorban állás alkalmával is. Ez a természetes vizű strandokra s azok környezetére is vonatkozik.

- Ezzel együtt, nem mindenki ért egyet a fürdők megnyitásával. Vannak, akik attól tartanak, hogy a víz a vírus terjedésében közrejátszik, mások pedig a közös zuhanyzók, mosdók, étkezdék, padok, napágyak, csúszdák felületén jelen lévő vírusoktól félnek. A gyógyvizekben történő ücsörgés egészséges a sajgó testrészeknek, de vannak, akik a klórozás miatt tartanak a fürdők látogatásától. Vagyis a kétkedők még nem mernek a gyógyvizek környékén nyaralni.

- A mesterséges vizű fürdőhelyeken a medencékben a klórmennyiségét olyan szintre kellett emelni nyitáskor, ami az egészségre ártalmatlan, de a vírust elpusztítja. A gyógyvizek fertőtlenítésére is speciális szabályok érvényesek, de a fertőtlenítés mindenképpen más formában történik, mint az úszó-, fürdő-, élménymedencék vizeiben. Ettől sem kell félni, mint mondtam, a vízben nagy százalékban nem él meg a vírus.

Az egyéb közös helyiségek, felületek fertőtlenítése, takarítása a megfelelő vírusölő szerekkel kötelezően meghatározott rend szerint történik. Ezt az adott strand, élményfürdő üzemeltetőjének szigorú szabály szerint kell biztosítania, amit bármikor ellenőrizhetnek a tisztiorvosi szakszolgálat munkatársai. Hallottam arról is, hogy az elővigyázatosabbak maguk is fertőtlenítik az asztalt, a napozóágyat vagy a széket, a padokat, a hintákat, kisgyermekeket pedig sokan még nem is visznek nagy tömegű strandok medencéjébe.

Nem csupán a pihenni vágyókat, de a takarító személyzetet is el kell látni a megfelelő kézfertőtlenítővel, védőöltözékkel és elegendő, ivásra is alkalmas vízzel. Komoly büntetést von maga után, ha a fürdők, wellness szállodák üzemeltetői nem a jogszabályban előírt protokoll mellett fertőtlenítik a vizet és az összes fürdőzéshez használt eszközöt, szállásokat, szobákat, éttermeket, lifteket.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) minden fürdőre, strandra, gyógyfürdőre, wellness szállóra, szállodára, panzióra komoly szabályozást vezetett be néhány hónapja.

Az eddigi kutatások, ellenőrzések azt igazolják, nem kell arra számítanunk, hogy a Balatonban vagy más természetes hazai vizeinkben benne lenne a koronavírus.

- A szakemberek azt is vizsgálták, hogy a fürdőhelyeken, a házi medencékben a klórral történő fertőtlenítés hatásos-e a vírussal szemben?

- Leegyszerűsítve a képet, a COVID-19-betegséget okozó vírus lipidburokkal rendelkezik, ezért lehetséges az alapos, szappanos kézmosással megelőzni a terjedését, vagy a bevizsgált, alkoholos, speciális kézfertőtlenítőkkel, ami senki táskájából nem hiányozhat. Nem tudunk úton-útfélen kezet mosni, viszont észre sem vesszük, hogy mennyire sokszor érünk a szánkhoz, a szemünkhöz, mielőtt szappannal kezet moshatnánk. A klóros vízben és általában a természetes vizekben is, ahogy már mondtam, életképtelenné válik a vírus. Így, ha a magánházak medencéit az előírt mennyiségű és minőségű klórral kezelik a szűrőberendezésen keresztül, az a nyaralók számára semmiféle veszélyforrást nem jelent. Akkor sem, ha valakinek a saját háza kertjében áll ilyen medence. A műanyag, felfújható udvari családi medencéknek a tisztántartásáról, fertőtlenítéséről mindenképpen szintén szakember tanácsát kell kérni. Utóbbi hűsölésre alkalmas, vízzel teli fürdőhelyeket az otthonunkban tartsuk „karantén” alatt a szomszédoktól, barátoktól, ismerősöktől. Vagyis, ha baráti társaság nyaral együtt, a medencés élvezeteket mellőzni kell. Kivétel ez alól az az eset, amit a szabályos, figyelmesen elvégzett klórozásról mondtam. Az egy családban élők is legyenek elővigyázatosak, fordítsanak nagy figyelmet a higiénés szabályokra! Azt semmiképpen nem ajánlom, hogy a kisgyermekekkel együtt medencézzenek a felnőttek a járvány idején sem otthon, sem idegen helyen, de az esti fürdést se helyettesítsék medencében fürdőzéssel.

- Tudva azt, a koronavírus cseppfertőzéssel vagy egy fertőzött felület érintésével terjed, miként lehet mégis elkerülni a bajt a strandolás során?

- A vízben egész egyszerűen nem él meg a koronavírus, vagy csak nagyon rövid ideig. Így a fürdőzés során, ha az orr nyálkahártyájával érintkezik a strand vize vagy a Balaton vagy a Tisza vize, nem tud fertőzést okozni a vírus, ha mégis előfordulna a vízben. Egyébként pedig a 1,5-2 méteres távolságot nem véletlenül kötelező betartani, és semmilyen „elfelejtettem” kifogásra tilos hivatkozni a magunk és mások egészsége érdekében úgy a vízben, mint a parton, a napozó helyeken, étkezdékben, zuhanyzókban, mosdókban. A szabadban egyébként is kisebb a fertőzés veszélye, mint zárt, közös helyiségben. Így a már említett kézfertőtlenítő ilyen esetekben legyen elérhető helyen, és zsebkendő is, mert soha nem tudjuk, hogy ki köhög, tüsszent vagy egyszerűen csak kilélegzi a vírust anélkül, hogy tudna arról, hogy talán épp ő is a koronavírus hordozója. A SARS-CoV-2 túlélési képessége a beteg, illetve a hordozó szervezetén kívül minimális. Különösen veszélyeztetettek a krónikus, daganatos, cukor-, szívbetegek, szervátültetettek, vérképzőszervi, illetve immunrendszeri betegségben szenvedők.

Hosszabb távon tehát az új koronavírus nem marad fertőző a számára idegen közegben, amilyen például a víz. A gyógyfürdők, élményfürdők, strandok fokozott hatósági ellenőrzése előírás szerint történik. A vizesblokkokat óránként fertőtleníteni, takarítani kell. Ezzel együtt nem ajánlatos a nyilváns WC-re ráülni (egyébként sem), sem papucs nélkül zuhanyozni. Illetve ezen tevékenységek után fertőtleníteni kell a kezünket.

Soha ne igyunk más italából, poharából vagy vizes palackjából, és ne közösködjünk sem az evőeszközön, sem a szalvétán.

Ugyancsak fontos arra figyelni, hogy mellékhelyiségből soha ne töltsük meg a műanyag palackunkat ivásra szánt vízzel. Tilos!

Dr. Szlávik János infektológus főorvos arról adott hírt a napokban, hogy a koronavírus-járvány érkezésének markánsabb hullámát a szennyvízvizsgálatokból is ki tudják mutatni a kutatók, két héttel a nagyobb járvány érkezése előtt.

Forrás: WEBBeteg
Balogh Mária, újságíró
Szakértő: Dr. Máthé Zoltán, infektológus szakorvos