A nyári hőség mégsem állította meg a koronavírus terjedését - Miért?

Tavasszal általános volt a várakozás, hogy majd a meleg lassítja a vírus terjedését, a júliusi hőhullám idején azonban mégis ellenkező irányba fordult a folyamat. A tudósok arra keresik a választ, hogy miért.

A pandémia kezdeti szakaszában többen bíztak abban, hogy a nyár majd megfékezi a vírust, és a SARS-CoV-2 az erős napfény, pára hatására gyorsa(bba)n elhal. Később már többen utaltak az aktuális helyzetre, hogy az akkor éppen kánikulától szenvedő országokban is kitörések indultak meg. Július végére az Egyesült Államok elérte a 4 millió 234 ezer igazolt fertőzöttet, akik közül 147 ezren meghaltak, a legnagyobb gócok pedig épp a legmelegebb államokban alakultak ki.

Rachel Baker (Princeton Environmental Institute) és két tudóstársa a Science Magazinban arról írt, hogy a COVID-19-et okozó SARS-CoV-2 vírusra talán hat a klíma, az időjárás, ám valószínűtlen, hogy a nyárnak jelentős hatása volna a megbetegedés terjedésére, vagy éppen visszaszorulására. Megállapításuk alapvetően nem mondott ellent a korábbi várakozásoknak, mert ők is úgy gondolják, hogy a vírust azért legyengítheti a napsugárzás és a meleg. De a kutatás fő megállapítása szerint amikor új a vírus, és ezért nem talál(hat)ja szemben magát immunitással, jóval erőteljesebben támad. „Az a vírus, amivel szemben a lakosságban nincs immunitás, akár futótűzként is terjedhet, és nem sokat számít, hogy milyen az idő.”

Baker és kollégái azt tanulmányozzák, hogy a klimatikus változók milyen hatással vannak a lakosság körében cirkuláló olyan vírusokra, mint pl. amilyen a téli hónapokban megerősödő influenza. Vakcina hiányában (Baker reményei szerint a hiány nem sokáig áll már fenn), a SARS-CoV-2 ugyanígy fog viselkedni. „2-3 évvel előregondolva futtatott modellen azt kell látni, hogy vakcina nélkül a vírus szezonális módon térne vissza. Az lenne a helyzet, mint az influenzával. De most, alapvetően a lakossági immunitás hiánya szabja meg mozgásának jellemzőit”, mondja Rachel Baker.

A tél hozhat új csúcsokat

Nem egyedül ez a princetoni csoport tanulmányozta azt, hogy a vírus miként viselkedik más-más évszakban. Virológus kutatók (University of Maryland’s Institute of Human Virology) a JAMA tudományos folyóiratban arról írtak, hogy a SARS-CoV-2 vírusra hátrányosan hat a meleg és a napsugárzás, ezért valószínűleg könnyebben terjed hideg, száraz időben.

A tanulmány egyik szerzője, dr. Mohammad Sajadi, infektológus kutató (University of Maryland School of Medicine) konklúziója ugyanakkor az: „Nincs immunitás a vírussal szemben. Ha új a vírus, új a pandémia, nem úgy zajlik terjedése, mint ahogyan feltételeznénk.” A H1N1 pandémia (2009) kezdetben nyáron csúcsosodott ki (ami szokatlan fejlemény influenza esetén), ám ezt követően dupla nagyra nőtt ősszel és télen. „Ezt egyelőre nem láttuk ennél a vírusnál. Az a jelenség, hogy a tél folyamán esetleg kiugrást, csúcsot láthatunk, az még előttünk áll”, mondja Sajadi.

A meleg elől zárt terekbe menekülnek az emberek

A JAMA dolgozat másik tudós szerzőtársa, az éghajlati és földrajzi rendszerek működésére irányuló kutatással foglalkozó Augustin Vintzileos (University of Maryland’s Earth System Science Interdisciplinary Center) hozzáteszi, hogy még a napsugárzástól és a melegtől legyengült vírusok sem tűnnek el a nyári hónapokban, amit ő példájában a „mobilitás” tényezőjével magyaráz. „A magas hőmérséklet és páratartalom a déli államokban arra készteti az embereket, hogy házukba húzódjanak, ahol a levegőt légkondicionáló keringeti.” Vintzileos utal a vizsgálatokra, melyek szerint a vírus nagyobb valószínűséggel terjed zárt térben. A 40 fok elől az emberek zárt helyiségbe menekülnek, ablakot se nyitnak, klímát használnak – így minden adott a vírus átadására, a gócok kialakulására. A klímaberendezések külön kockázati forrást jelentenek, de az épületek szellőzőrendszerei is szórhatják a vírust.

Nem bízhatjuk magunkat az időjárásra

Jelen pandémiában a legfontosabb tanulság, hogy az emberek azok, akik a legnagyobb hatással, befolyással tudnak lenni a vírusok terjedésére. Sajadi példával magyarázza: „Az időjárási feltételek nagyon hasonlóak voltak Új-Zéland egyes részein, Dél-kelet Ausztrália bizonyos térségeiben, Dél-Afrikában és Argentína egyes területein. Viszont ha a fertőzés eseteit vesszük szemügyre, azok nagyon eltértek egymástól. Durva járványgócok alakultak ki Argentínában és Dél-Afrikában, eközben szinte érintetlen maradt Új-Zéland, és meglehetősen kevés eset fordult elő Ausztráliában. Márpedig ez azt húzza alá, hogy nem magyarázhatunk meg mindent az időjárással. A meghozott beavatkozó lépések is nagyon sokat számítanak.”

Sok ember gondolja azt, ha megfelelően elővigyázatos, élvezheti a pandémia alatt a jó idő áldását: „Annyit tudunk, hogy ez egy új vírus. Nincs ’háttér-immunitás’, így felelősek vagyunk, ha egymás között terjesztjük tovább a vírust, ha nem mosunk kezet, ha nem tartjuk a távolságot, ha nem hordunk maszkot. Ha betartanánk az előírást, nyáron az fordulna elő nagyobb eséllyel, hogy strandon, tengerparton kapjuk el a fertőzést, ha tömegben vagyunk. De alakulhatnának jól is a dolgok, mert most itt a meleg, az UV-sugárzás, és sokat lehetünk a szabadban – mindez mégiscsak valamiféle hatással van általában véve a vírusokra, beleértve ezt az új típusú koronavírust is.” De ez a megállapítás az elmélet. A gyakorlat pedig az, hogy például az Egyesült Államok több déli térségében, ahol jó magasak az UV-indexek, nagy a meleg, napjainkban nagyobb ütemben szaporodnak a koronavírus fertőzés esetei.

Ez a legvilágosabb bizonyíték arra, hogy egyáltalán nem elég csak az időjárásra hagyatkozni. Arra, hogy majd a nyár megoldja a problémát. „Veszélyes, ha az emberek azt gondolják, majd önmagában a Nap megmentő lesz. Ez nem fog így történni. Mindenkivel meg kell értetni az alaptényeket: igaz, a vírusokat legyengíti a napfény vagy az UV-sugárzás, de nem elég ebben bízni.” Közösségünk tagjaként nekünk is meg kell tennünk mindazt, amit csak mi tehetünk meg. Magunkért és másokért.

Szerző: Fazekas Erzsébet újságíró, WEBBeteg.hu
Felhasznált forrás: Why didn't summer kill the coronavirus? (Yahoo Life)