Hogy áll most a COVID-19 elleni vakcinák fejlesztése és mi várható?

Jelen pillanatban 160-nál is több az oltásjelölt, tőlük várható a védelem a COVID-19 betegséget okozó SARS-CoV-2 vírus ellen.

A sorban elöl álló vakcináknál használt technológia azonban új, az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatal (FDA) humán használatra korábban még nem hagyta jóvá. Ennek következményeként tudásunkban ma még sok az ismeretlen elem, a fekete folt – mondták el szakértők egy tudományos előadáson. Várakozásaik szerint januárra hozzáférhető lesz az első oltás, ám később egyre kedvezőbb és jobb vakcinák fogják azt felváltani.

Nemrégiben három vezető amerikai vakcinakutató alapvető tudnivalókat foglalt össze a nyilvánosság számára a vakcinafejlesztés(ek)ről, a legújabb klinikai vizsgálatok eredményéről, valamint a COVID-19 elleni vakcinák jövőjéről. (Előadásuk ide kattintva regisztrációval elérhető.)

Új technológiák

Dr. Angela Rasmussen, epidemiológus (Center for Infection and Immunity, Mailman School of Public Health, Columbia University) elmondta, hogy eddig korlátozott felhasználásra egyetlen vakcina áll készen, amit a kínai hadsereg számára fejlesztettek ki. Emellett több másik védőoltás klinikai tanulmány keretei közt érhető el. Augusztus elején 140 vakcina van preklinikai, 18 I. fázisú, 12 II. fázisú, 6 pedig III. fázisú vizsgálati szakaszban.

Többféle vakcina létezik, mint pl. élő, de gyengített (attenuált) kórokozót vagy intakvitált (elölt) kórokozót vagy a kórokozó egy bizonyos részének genetikai szekvenciáját vagy esetleg más vírust mint vektort tartalmazó vakcinák. Minden típusnak vannak előnyei és hátrányai, de a lakosság számára mindegyik hatalmas közegészségügyi értékkel rendelkezik, ám a vakcinák tömeges gyártása mindig nagy kihívást jelent.

A SARS-CoV-2-vel szembeni új megközelítésre volt szükség, ezért új technológiákat fejlesztettek ki, természetesen változatlanul figyelembe véve a vakcinákkal szembeni biztonságossági és hatékonysági elvárásokat.

• alegység (subunit) vakcina: a patogén egy részét tartalmazza, tipikusan felszíni fehérjét az immunválasz kiváltására. A cél, hogy stimulálja a megszerzett immunitást azon patogén ellen, amelyből kivonták.
• nanorészecske (nanoparticle) vakcina, ami szintetikus vírusszerű részecskét használ rekombináns antigénként
• virális vektor vakcina, amelyben rekombináns pszeudovírusok az antigének
• nukleinsav vakcinák: közvetlenül nukleinsavat (DNS vagy mRNS) tartalmaznak az antigén kódolására.

A vizsgálatban szereplő COVID-19 elleni vakcinák között az RNS/DNS vakcinák vezetik a sort, ahol a bejuttatott hírvivőanyag bekerül a sejtbe, ezután pedig maga a gazdasejt állítja elő azt a fehérjét, amit az immunrendszer idegenként felismer.

A védőoltások körüli kérdésekről

Három új típusú koronavírust ismerünk, amelyek az elmúlt 16 évben átlépték a fajok között korábban létező gátat, s állatról emberre terjedve humán megbetegedést tudtak előidézni – mutatott rá dr. Gregory A. Poland infektológus, molekuláris farmakológus (Mayo Klinika). Mindemellett az évszázad elején végigsöpört egy influenza pandémia. „Így nem lehet azt mondani, hogy mentségünk volna rá, ha nem vagyunk felkészültek, és bár lehet sokk a COVID-19, de nem mondhatjuk, hogy meglepetésként ért.”

A lehetséges COVID-19 vakcinával kapcsolatban még nem tudjuk a választ a kérdésre: mennyi ideig tart majd az általa kialakított immunitás. A szezonális humán koronavírusok esetén 80 naptól kezdve akár néhány évig is eltarthat.

Több hullámban várható az új vakcinák megjelenése

Ideális körülmények között a védőoltás már egyetlen dózis után kialakít immunitást és hosszan tartó védelmet – a III. fázisú vizsgálatban szereplő egyik vakcina pedig 2 dózis után. Dr. Poland azzal számol, hogy az első 2-dózisú vakcina januárban lesz hozzáférhető, de egy hatékonyabb 2-dózisú, amelynél alacsonyabb a nem várt mellékhatások előfordulási aránya, néhány hónappal később követi az elsőt. Majd nem sokra rá jön egy harmadik 2-dózisú vakcina, még kisebb arányú negatív mellékhatással. És végül a negyedik lesz az a védőoltás, amit csak egyszer kell beadni. Ennek nagyon kedvező a mellékhatás profilja, és itt a legnagyobb a hatékonyság.

Milyen ütemben juthat el a lakossághoz a vakcina?

Hogyan lehet optimalizálni a COVID-19 elleni vakcinák elosztását a jövőben – erről beszélt a záró előadásban dr. Walter A. Orenstein, infektológus professzor (Emory University School of Medicine). „Az egyik kedvenc idézetem így hangzik: a be nem adott védőoltás nem ment életeket, a beadott védőoltás viszont igen. Minden egyes adag vakcina, ami eladatlanul a raktárban marad, nulla százalékban hatásos, bármi volt is a vele zajlott klinikai vizsgálatok eredménye.”

Dr. Orenstein szerint számos nyitott kérdés van, amelyekre még a vakcinák piacra kerülése előtt választ kell találni. Minthogy az első napon, amint hozzáférhető lesz a védőoltás, nem fog több százmillió dózis rendelkezésre állni, állami szinten kell arról döntést hozni, hogy kik azok az egyének, akiknek elsőbbséget kell kapniuk a hozzáférésben. Elsősorban az egészségügyi ellátásban dolgozókat, illetve az ország működtetéséért alapvetően felelős munkavállalókat illeti a prioritás. A lakosság fennmaradó részét a hozzáférés szerint akkor kell besorolni, ha majd a vakcinák további adagjai is rendelkezésre állnak – véli dr. Orenstein.

A klinikusok lehetőség szerint sürgősen oltsák be a magas kockázatú pácienseiket. A nem várt mellékhatásokat jelentsék a szakosított rendszernek, és továbbra is jelentsék a koronavírusos eseteket – javasolja dr. Orenstein. Leszögezi, fontos, hogy a vakcina bárki számára hozzáférhető legyen, aki kéri, megkaphassa, ennek érdekében minden akadályt el kell gördíteni a hozzáférés elől. A költség is egy gátló tényező lehet, de biztosítani kell, hogy az oltás ne okozzon se kényelmetlenséget, se kellemetlenséget.

Az Egyesült Államokban az emberek jelentős része ma azt mondja, nem kívánja beoltatni magát. „Meg kell őket győznünk. Ahhoz, hogy sikerüljön legyőzni ellenérzésüket, forrásokra és megfelelő kommunikációra van szükség. A védőoltást elutasítókkal szemben általában igen nagy az egészségügyben dolgozó személyzet szerepe és egyben hatalmas felelősség is hárul rájuk” – nyomatékosította Orenstein professzor a piacra kerülő vakcinákról és a megoldandó problémákról szóló előadáson.

Az előadást összefoglaló ismertető végén mi pedig hozzátesszük: a védőoltásokat általában, a koronavírus elleni vakcinát pedig konkrétan is elutasítók meggyőzése a védőoltások beadásának szükségességéről az egész társadalom érdeke és egyben felelőssége!

WEBBeteg
Fordította: Fazekas Erzsébet, újságíró; Forrás: Experts Highlight COVID-19 Vaccine Developments and Remaining Challenges (ajmc.com)
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes belgyógyász, hematológus