Második hullám? Egyes megyékben már javában tart

Több magyarországi megyében gyorsabban terjedt a vírus az elmúlt hetekben, mint tavasszal. Sokan nem veszik komolyan a figyelmeztető jeleket, pedig a vírus most is közöttünk kering.

Sokan gondolják azt, hogy a koronavírus-járvány első hullámánál alkalmazott óvintézkedések feleslegesek voltak, hiszen nem volt sok beteg, esetleg lakóhelyén vagy ismerősi körében nincs is tudomása fertőzöttről. Ez a logika azonban téves, hiszen éppen az elővigyázatosság miatt volt Magyarországon - az európai országok többségéhez képest - alacsony az esetszám, és semmi biztosítékunk nincs arra, hogy a korlátozások csökkenésével és a lakossági önkorlátozás lazulásával nem alakul ki a tavaszinál nagyobb második hullám Magyarországon.

Az országos kép egyelőre még mindig aránylag kedvezőnek tűnik. Bár egyre több az új eset, a korábbi COVID-19-fertőzöttek gyógyulttá nyilvánítása miatt a fertőzöttek pillanatnyi értékét tükröző aktív esetszám egyelőre csak kis mértékben emelkedett. Ez a mutató július 17-én érte el az eddigi minimumát (478 fő), jelenleg (augusztus 11.) pedig 614 fő. Ez azonban elfedi azt a tényt, hogy a járvány az egyes településeken és közösségekben hirtelen ki tud törni. A koronavírus tüneteinek késleltetett jelentkezése, az átlagosan 5 napos lappangási idő miatt, mire a változást a hivatalos adatok is tükrözik, már valójában jóval több ember lehet fertőzött.

Mindez nem csupán elméleti lehetőség, hanem már a részletesebb adatok is alátámasztják. Egyes megyékben az elmúlt egy hónapban több új koronavírus-fertőzéses esetet regisztráltak, mint előtte bő négy hónap alatt (március elejétől július közepéig) összesen. Sokszor épp azokban a megyékben ugrott meg leginkább az esetszám, ahol tavasszal kevesen betegedtek, illetve fertőződtek meg.

COVID-19-fertőzöttek számának alakulása megyei bontásban, a legutóbbi egy hónap adatai szerinti sorrendben

A legtöbb új fertőzöttet az elmúlt hónapban Budapesten és Pest megyében regisztrálták, azonban lakosságszámukhoz és a korábbi adatokhoz képest sem magasak még a számok.

Veszprém, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben ellenben már igen magasnak számítanak a friss értékek, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy mindössze egy hónapot érint az összesítés. Hajdú-Biharban például több mint kétszer annyi új fertőzöttre derült fény ebben az időszakban, mint előtte összesen, de időarányosan Veszprém megyében is súlyosabb a helyzet, mint a tavaszi hullám során volt. Bár a 18 fertőzött nem tűnik magasnak, de igaz ez a megállapítás Vas megyére is. Ezeken a területeken nem túlzás a járvány második hullámáról beszélni.

Koronavírus-esetszámok alakulása Hajdú-Bihar megyében

A hajdú-bihari fertőzöttek közül 36-an egy Győr-Moson-Sopron megyei családi rendezvényen fertőződtek meg, Veszprém megyében pedig a legtöbb eset Pápához köthető, ahol kedden egy óvodát is bezártak, miután az egyik kisgyereknél is kimutatták a vírust.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által végzett és a hét elején közzétett szennyvízvizsgálatok adatai alapján Budapesten és Debrecenben is enyhén növekedő tendenciát mutattak ki a SARS-CoV-2 vírus örökítőanyagának mennyiségében. A nemzetközi tapasztalatok szerint a szennyvízben kimutatható koncentrációnövekedés 4-10 nappal előzi meg a tünetes megbetegedések számának növekedését, így az esetszámok további növekedésére lehet számítani.

A vírus a közösségi térben kering

Számos megyében ugyanakkor továbbra is alacsony még az esetszám, különösen a tavasszal a leginkább fertőzött területek közé tartozó Fejér, Zala és Komárom-Esztergom megyékben látványos a járvány csendesedése. Figyelemre intő jel azonban, hogy egyetlen olyan megyénk sincs, ahol az elmúlt néhány héten ne derült volna fény új fertőzöttre, így bárhol elképzelhető az adatok ismételt megugrása.

Ahogy Merkely Béla professzor, a Semmelweis Egyetem rektora írta: a mostani betegek egy jelentős része nem volt külföldön és nem is lehet megállapítani, hogy kitől kapta meg a fertőzést. Ez azt jelenti, hogy a közösségi térben kering a vírus.

Óvatosságra int az is, hogy az ismételt növekedés nyáron következett be. Kutatók szerint ugyanis a nyári hőség kismértékben ugyan valóban akadályozhatja a vírus terjedését, ám az immunitás hiánya miatt ez a tényező önmagában nem volt elég a járvány megfékezéséhez.

A Koronavírus Sajtóközpont közleménye szerint az utóbbi időben előfordult új fertőzések többsége arra vezethető vissza, hogy többen, akik ugyan észlelték magukon a tüneteket, nem vették elég komolyan, és ennek ellenére elmentek kisebb-nagyobb családi, baráti összejövetelekre, ahol másokat is megfertőztek. A kockázatos külföldi utazások kerülése, valamint az üzletekben és tömegközlekedésen előírt maszkhasználat és távolságtartás mellett tehát az egyik leghatékonyabb védekezési forma az, ha továbbra is éberek és fegyelmezettek vagyunk, és komolyan vesszük a koronavírusra utaló jeleket.

Kapcsolódó cikkek

• A COVID-19 esetében az enyhe csak ritkán jelent könnyedén elmúlót
• Lehetünk akár kétszer is COVID-19-betegek?

(WEBBeteg - Sz. P.)