A szigorúan betartott szociális távolságtartás a SARS-CoV-2-fertőzés jóval alacsonyabb kockázatával függ össze

A kutatók szerint hasonló vizsgálatok felhasználhatók lehetnek a járványkitörések helyi trendjeinek előrejelzésére.

A tömegközlekedési eszközök használata, a templomok látogatása, vagy egyébként az otthonunkból történő elutazás esetén szignifikánsan nagyobb a valószínűsége, hogy a SARS-CoV-2-koronavírus-tesztünk pozitív lesz, míg a szigorú szociális távolságtartás betartása a fertőződés jelentősen kisebb valószínűségével áll összefüggésben – derül ki egy, a ’Johns Hopkins Bloomberg Közegészségügyi Iskola’ kutatói által készített vizsgálatból.

Elemzésükhöz a kutatók több mint 1 000, véletlenszerűen kiválasztott személy részvételével végeztek felmérést Maryland államban, június végén, amelynek során a résztvevőket a szociális távolságtartás betartásáról, a tömegközlekedési eszközök használatóról, a SARS-CoV-2-fertőzéssel kapcsolatos kórelőzményekről, és egyéb, COVID-19 szempontból releváns viselkedésformákról kérdezték. Megállapították például, hogy azok, akik gyakran utaznak tömegközlekedési eszközökkel, több mint négyszer nagyobb valószínűséggel számoltak be pozitív teszteredményről a SARS-CoV-2-fertőzést illetően, míg azoknál, akik otthonukat elhagyva szigorú szociális távolságtartást gyakoroltak, csak tizedannyi volt a valószínűsége, hogy SARS-CoV-2-pozitív eredményről számoltak volna be.

A vizsgálat feltehetően a COVID-19 szempontból releváns viselkedésformák első kiterjedt értékelésének egyike, ami egyéni szintű felmérési adatokon alapul, szemben az olyan forrásokból származó összesített adatokkal, mint a mobiltelefonos applikációk.

Az eredményeket szeptember 2-án, online formában tették közzé a ’Clinical Infectious Diseases’ című szaklapban.

Fontos és érdemes betartani a szociális távolságtartást

„Eredményeink alátámasztják azt az elgondolást, hogy ha kimozdulunk, akkor a lehetőségekhez mérten szociális távolságtartást kell gyakorolni, mivel úgy tűnik, hogy ez szoros összefüggésben áll a megfertőződés alacsonyabb esélyével” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Dr. Sunil Solomon, a ’Bloomberg Iskola’ epidemiológiai osztályának docense és a ’Johns Hopkins Orvostudományi Egyetem’ orvosprofesszora. „Az ilyen jellegű vizsgálatokat relatíve könnyű elvégezni, ezért úgy gondoljuk, hogy hasznos eszközök lehetnek a kritikus helyeknek vagy a népesség kiszolgáltatottabb alcsoportjainak azonosítása során.”

Az Egészségügyi Világszervezet adatai alapján az új koronavírus, a SARS-CoV-2 több mint 29 millió embert fertőzött meg szerte a világon, akik közül több mint 900 000 személy hunyt el. Védőoltás hiányában a közegészségügyi hatóságok arra helyezték a hangsúlyt, hogy maradjunk otthon, viseljünk maszkot és tartsuk a távolságot másoktól a közterületeken. Azonban nincs jó módszer ezen ajánlások betartásának figyelésére, kiváltképp arra, hogy mely társadalmi csoportok azok, akik követik ezeket a gyakorlatokat.

„Solomon és munkatársai, köztük az első szerző, Steven Clipman, a ’Bloomberg Iskola’ nemzetközi egészségügyi osztályának PhD-jelöltje gyorsan megkereste azokat a személyeket, akik részt kívántak venni a kutatásban egy piackutató cégen keresztül, akik egy nagy országos válaszadói panellel rendelkeznek. A vizsgálatba bevont 1 030 fő mind Marylandben élt, ahol több mint 113 000 igazoltan SARS-CoV-2-fertőzött esetet és közel 3 700 megerősített halálesetet regisztráltak a Marylandi Egészségügyi Minisztérium szerint.

A kutatók kérdéseket tettek fel a kutatás résztvevőinek a közelmúltbeli utazásaikról, a maszkhasználatukról, a szociális távolságtartásról és az ezekhez kapcsolódó szokásaikról, illetve azzal kapcsolatosan, hogy történt-e esetükben a közelmúltban vagy bármikor bármilyen igazoltan SARS-CoV-2 vírus okozta megbetegedés.

Az eredmények szerint az 1 030 résztvevő közül 55 főnek (5,3%) lett pozitív a koronavírustesztje korábban valamikor, míg 18 fő (1,7%) számolt be arról, hogy a felmérést megelőző két hét során mutatott a tesztjük pozitív eredményt.

A kutatók arra a megállapításra jutottak, amikor figyelembe vették az összes kiértékelhető változót, hogy ha valaki több időt töltött el nyilvános helyeken, akkor az szoros összefüggésben állt azzal, hogy előfordult a kórtörténetében a SARS-CoV-2-fertőzés. Például a fertőzés előfordulása 4,3-szor gyakoribb volt azoknál a résztvevőknél, akik azt állították, hogy az előző hétben több mint három alkalommal utaztak tömegközlekedéssel, azokhoz a résztvevőkhöz képest, akik arról számoltak be, hogy egyáltalán nem használtak tömegközlekedési eszközöket a kéthetes időszakban.

A fertőzés előfordulása 16-szor gyakoribb volt azok esetében is, akik arról számoltak be, hogy az előző két hét során legalább háromszor látogattak el templomba vagy vallási közösségbe, szemben azokkal, akik azt állították, hogy nem jártak templomban az adott időszakban.

Ezzel szemben azoknál, akik arról számoltak be, hogy ha kimozdulnak otthonról, akkor „mindig” betartják a szociális távolságtartást, csak 10%-os volt a valószínűsége a SARS-CoV-2-fertőzés előfordulásának, szemben azokkal, akik azt állították, hogy „sosem” alkalmazzák a szociális távolságtartást.

Egy kezdeti, viszonylag egyszerű elemzés sok egyéb változót hozott összefüggésbe a SARS-CoV-2-fertőzés előfordulásával, ideértve a rasszokat. Egy sokkal összetettebb, „többváltozós” elemzés szerint azonban ezeknek a látszólagos összefüggéseknek a nagy része javarészt a mozgásból és a szociális távolságtartásból eredő különbségeknek volt betudható.

„Amikor egyéb változókkal korrigáltunk, mint például a szociális távolságtartás alkalmazása, akkor ezek közül a korábban feltételezett egyszerű összefüggések közül sok szertefoszlott, ami bizonyítékkal szolgál arra, hogy a szociális távolságtartás egy hatékony intézkedés a SARS-CoV-2 terjedésének csökkentésére” – mondta Clipman.

Az adatok arra utaltak, hogy a szociális távolságtartást nagyobb mértékben fogadták el olyan társadalmi csoportokban, akik különösen kiszolgáltatottak a súlyos lefolyású COVID-19 megbetegedésnek, ami arra enged következtetni, hogy ezek a csoportok relatíve tudatában voltak sebezhetőségüknek. Például a 65 éves kor feletti résztvevők 81%-a számolt be arról, hogy minden esetben alkalmazza a szociális távolságtartást a szabadtéri tevékenységek alkalmával, míg a 18-24 éves kor közöttiek esetében csak 58% tette ezt.

Az eredmények összhangban állnak azzal az általános közegészségügyi üzenettel, miszerint a maszkviselés, a szociális távolságtartás és az utazások lehetőség szerinti korlátozása csökkenti a SARS-CoV-2 vírus terjedését. Ugyanakkor a kutatók szerint az ilyen jellegű vizsgálatok, amik hasonlóan gyors felméréséket alkalmaznak a célzott csoportok körében, szintén hasznos eszközökké válhatnak annak előrejelzéséhez, hogy a fertőző betegségek hol és mely csoportok körében fognak a leggyorsabban terjedni.

„Ezt a vizsgálatot Marylandben készítettük júniusban, és ez a vizsgálat egyebek között azt mutatta, hogy az államban élő fiatalabbak kevésbé voltak hajlandók csökkenteni a fertőződésük kockázatát a szociális távolságtartás alkalmazásával – és egy hónappal később a Marylandben észlelt SARS-CoV-2-fertőzések nagy aránya a fiatalabbak köréből került ki” – mondta Solomon. „Úgyhogy ez rámutat ezen gyors és olcsó felmérések alkalmazásának lehetőségére annak előrejelzése céljából, hogy a viselkedésminták alapján hol várhatók járványkitörések, majd ennek megfelelően mozgósíthatók a közegészségügyi erőforrások.”

Solomon és csapata jelenleg hasonló kutatásokat végez más államokban és tanulmányozza a felmérések mint epidemiológiai előrejelző eszközök potenciálját.

WEBBeteg
Forrás: Füzesi Zsuzsa, fordító; COVID-19 study links strict social distancing to much lower chance of infection (ScienceDaily)
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus