Az influenzavírus és a bakteriális tüdőgyulladás kéz a kézben járnak

Az influenzaszezon közeledtével a megelőzésben az influenza elleni, valamint annak egyik leggyakoribb szövődményeként jelentkező, tüdőgyulladás elleni védőoltásoknak jut a legnagyobb szerep. A betegségben leginkább az idősek és a krónikus betegek érintettek. Éppen ezért az influenzafertőzés mellett a tüdőgyulladást is okozó pneumococcus baktériummal való felülfertőződést megelőző oltás is kiemelten fontos.

A tüdőgyulladás (pneumonia) leggyakoribb kórokozója a pneumococcus nevű baktérium. A betegség sajnos ma is veszélyes, a WHO szerint ez a negyedik leggyakoribb halálok - a fertőző betegségek közül ebben halnak meg leggyakrabban Európában.

Az idősek, idősotthonokban élők különösen veszélyeztetettek

A tüdőgyulladás kialakulásának esélye az immunrendszer gyengülése következtében a korral megnő, az 50 év felettiek és krónikus betegségben (szív- és érrendszeri betegségek, vese és májbetegségek, cukorbetegség, COPD vagy asztma) szenvedők körében nagyobb a betegség kockázata.

A tüdőgyulladás rendkívül gyakran alakul ki a szezonális influenza szövődményeként, főként az idősebb korosztályban, s a két betegség együttes támadása számukra kiemelten kockázatos, és indokolttá teszi mindkét kórokozó - influenzavírus, pneumococcus baktérium - elleni védelmet. Fontos tudni, hogy a 65 év felettiek immunrendszere már gyengébben működik, így gyakran nincsenek jellegzetes tüdőgyulladásos tüneteik, láz vagy laboreltérések. Sokszor csak az elesettség, vagy a mentális állapot változása, az esetleges zavartság figyelmeztet a bajra, ami miatt későn ismerik fel a betegséget, ezáltal jelentősen csökkennek a gyógyulási esélyek.

Mindemellett különösen veszélyeztetettek az idősotthonban élők, hiszen ezeken a zárt helyeken a pneumococcus cseppfertőzéssel még könnyebben terjedhet. Ezekben az intézményekben éppen úgy, mint a gyermekközösségekben, nehezen megoldható a szociális távolságtartás.

„Az idősek védelme jelentősen javítható a szezonális influenza elleni, évenkénti oltásával, valamint a pneumococcus okozta tüdőgyulladás elleni konjugált védőoltás egyszeri alkalmazásával. Mivel jelenleg még az influenza vakcina nem elérhető, a koronavírus járvány 2. hulláma pedig beindult, minden érintett páciensemnél a pneumococcus elleni védőoltás beadásával kezdünk és folytatjuk majd az influenzával mihelyt elérhetővé válik.” - tájékoztat Dr. Kreft-Horváth Lóránd háziorvos.

Ne feledjük, hogy

• A pneumococcus fertőzésre az influenzához hasonlóan az idősek és a krónikus betegek a legfogékonyabbak.
• A pneumococcus okozta tüdőgyulladás időseknél és krónikus betegeknél súlyosabb formában jelentkezhet, gyakrabban igényel kórházi kezelést.
• A pneumococcus okozta tüdőgyulladás védőoltással megelőzhető, a hazai orvosi ajánlás szerint a prevenció első lépése, még nem oltott pácienseknél, konjugált védőoltással javasolt.
• A COVID-19 pandémia járványügyi helyzetben kiadott rutin immunizációs gyakorlatra vonatkozó WHO ajánlás javasolja a fogékony populációk számára az influenza és pneumococcus védőoltások alkalmazását.

Kinek ajánlott a pneumococcus oltás?

• Javasolt 50 éves kor felett mindenkinek, mert immunrendszerük általános gyengülésével, lassul szervezetük reakciója az őket megtámadó kórokozókkal, így a pneumococcus baktériummal szemben is.
• A 65 év feletti idős felnőtteknek, az influenza oltás mellett ajánlott az ugyanolyan fontosságú pneumococcus elleni védőoltás felvétele, mert immunrendszerük öregedése miatt fogékonyabbak a fertőzésekre és azok egyre súlyosabbak lehetnek.
• Életkortól függetlenül, krónikus alapbetegségben szenvedő betegeknek, tüdő-, (dohányosok!), szív-, vese-, máj- és cukorbetegnek, immunbetegeknek, akik fogékonyabbak immunrendszerük csökkent védekezőképessége miatt kialakuló súlyos fertőzésekkel szemben.
• Idősek otthonában élőknek, védelmüket szolgálja, ha beoltatják magukat pneumococcus elleni korszerű védőoltással, mivel ezekben a közösségekben a szoros kontaktus miatt, a kórokozó cseppfertőzéssel könnyen terjed.

Magas a halálozási arány és más betegségek kialakulásának kockázata

Tüdőgyulladás miatt a betegek 20-50 százaléka kórházba is kerül, ahol átlagosan 10 napig tart a kezelés, ám sokszor a korszerű antibiotikumok dacára is az esetek 10-20 százaléka halállal végződik.

A 65 év felettieknél négyszer nagyobb eséllyel alakul ki szív- és érrendszeri betegség a tüdőgyulladás kórházi kezelése utáni egy hónapban, mint azoknál, akik nem kapták meg a fertőzést. Ez a kockázat a későbbi évek folyamán is magasabb.

(DeepInsight)