COVID-19: Mégis számolhatunk eleve meglévő immunitással?
megjelent:
Az eddigi vélekedés szerint az emberiség nem rendelkezik eleve meglévő immunitással a SARS-CoV-2 ellen. Ez biztosan így van? Egy újabb vizsgálat, amelyről a rangos BMJ orvosi szaklap számolt be, érdekes kérdést vet fel erről.
Még azokon a területeken is, ahol a tavaszi első koronavírus-járvány magas halálozással és megbetegedési számmal járt, a lakosság csak ötöde esetén (pl. New Yorkban 18%, Londonban 18%, Madridban 11%) tudtak vírusellenes antitesteket kimutatni. Máshol, ahol a járványnak valamennyire enyhébb volt a lefolyása, ez az arány még kisebb.
Eddig azt gondolták, a vírus egy „immunnaív” környezetben érte az embereket, az immunrendszer számára teljesen ismeretlenként. Újabb tanulmányok kimutattak azonban SARS-CoV-2-reaktív T-sejteket olyan egyénekben is, akik biztosan nem voltak kitéve a koronavírus-fertőzésnek, ezen tanulmányok alapján tehát több emberben létezhet T-sejtes immunválasz, mint antitestválasz.
Nem teljesen új a koronavírus ezen formája?
Legalább hat olyan tanulmányról tudunk, ahol a korábban vírusexpozíciónak nem kitett egyének akár 20-50%-ában is kimutatták az immunrendszer SARS-CoV-2 elleni reaktív T-sejtjeit. Sőt, egy 2015 és 2018 között az Egyesült Királyságban levett donormintákat elemezve, azok 50%-ában találtak SARS-CoV-2 elleni reaktív T-sejteket. Emellett holland, svéd, német és szingapuri lakosok mintáiban is mértek T-sejt-aktivitást, akik – a tanulmány szerint legalábbis – biztosan nem voltak korábbi koronavírus-fertőzésnek kitéve.
Bár az összes tanulmány kevés esetszámmal dolgozott, mégsem hanyagolható el a rendre ugyanazt a mérést mutató eredmény – mondja el a Kaliforniai Immunológiai Intézet vezetője, Alessandro Sette.
A szakember már korábban, 2009-ben tett hasonló nyilatkozatot, az "újnak" gondolt H1N1 influenzavírus kapcsán, mely szerint akkor sem volt súlyosabb lefolyása a vírusfertőzésnek, mint egy szezonális megbetegedésnek. Több tanulmány igazolta akkor is, hiába gondoljuk újonnan kialakult vírusnak a H1N1 vírusát, számos esetben már meglévő T- és B-sejteket észleltek a donorok vérmintáinak elemzésekor, ami mégis magyarázhatja, miért nem alakul ki mindenkinél súlyos fertőző betegség. Akkori vizsgálatokban a 60 éveseknél idősebbek körében, az esetek 33%-ában észleltek a H1N1 vírusával is keresztreagáló, már meglévő antitesteket a levett mintákban. Akkor megváltozott a nézőpont, mely szerint nincs senkinek védettsége a H1N1 vírussal szemben, és figyelembe vették az eleve meglévő immunitással rendelkező esetek számát.
Elképzelhető, hogy nem pontos a populáció immunitására vonatkozó becslés
Eddig a feltevés a koronavírus kapcsán az volt, hogy egyéb, szezonális náthát vagy megbetegedést okozó koronavírusok elleni, már meglévő antitestek reagálhatnak a SARS-CoV-2 vírussal, csökkentve így a megbetegedés tüneteit.
A szeropozitivitást eddig a fertőzésen átesettek számának megbecsülésére használták, nem számolva a bizonyos esetekben talán már meglévő immunitással.
Akár újonnan szerzett, akár meglévő immunitás, ennek aránya jelenleg erősen a várt nyájimmunitás alatt marad, szükségessé téve a várt védőoltások megjelenését.
A válasz nem könnyű
Nem minden vírusexpozíció vezet fertőzéshez, nem minden fertőzés esetén alakulnak ki tünetek vagy betegség, és nem minden betegséget követően észlelhető mérhető arányú antitesttermelés sem. Az immunrendszer működése sokkal összetettebb (pl. a B-sejtek termelik az antitesteket, de ezek működését eleve T-sejtek is szabályozzák) és nem is minden részletében ismert, így kizárólag az antitestek jelenléte alapján nehezen lehet beszélni lezajlott fertőzésről vagy védettségről.
„Valaminek történnie kellett” – mondják a szakemberek a járvány második hullámának adatait elemezve. Svédországban, ahol nem voltak tavasszal sem erős szabályozások, és a lakosság részéről is a tavaszihoz hasonló hozzáállással számolnak, lényegesen alacsonyabb most a fertőzések okozta megbetegedések száma. Talán a fertőzésen eddig nem átesettek eleve meglévő immunitása és a más kórokozókkal szembeni keresztimmunitás szerepe lehet a magyarázat. Talán emiatt nincs még pl. New Yorkban vagy Londonban sem ugyanolyan magas megbetegedési arány, mint tavasszal. Az is lehet azonban, hogy csak nem futott még fel a járvány. A kérdés nyitott.
Antitestválasz és T-sejtes válasz
Svéd tanulmányok szerint a kontaktszemélyek 60 százalékának volt antitesttermelése a vírussal szemben, de 90 százalékuk esetén T-sejtes immunválaszt tudtak igazolni. Mi jelenleg az antitestválaszt mérjük, de a hosszú ideig fennálló és talán védettséget jelentő T-sejtes válaszról még keveset tudni.
Talán a T-sejtek vizsgálata választ adhat, miért vészelik át jobban a gyermekek a fertőzést és hogyan alakulhat ki széles spektruma a betegségnek a tünetmentes lefolyástól a súlyos fertőzésekig. Ezek egyelőre csak feltevések, számos megerősítésre van még szükség. Ezek ismerete pedig tovább segítené a megfelelő védőoltás kifejlesztését is.
Koronavírus és immunitás
Szerző: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
Forrás: BMJ - Covid-19: Do many people have pre-existing immunity?
