BCG oltás és COVID-19 - Új kutatás indult

Vajon az 1921-ben kifejlesztett BCG-oltás védelmet nyújt-e COVID-19 esetén? Angol tudósok új vizsgálatot is indítottak, hogy választ találjanak erre a kérdésre.

A tuberkulózis (tbc) fertőzés (járvány) megállítására 1921-ben előállított vakcina már eddig is bizonyította, hogy képes védelmet adni más fertőzésekkel szemben is. Az újabb próba most ezer ember bevonásával zajlik az Exeteri Egyetemen. Bár az Egyesült Királyságban emberek milliói kaphatták meg gyerekkorukban a BCG-védőoltást, szakemberek mégis úgy vélik, ahhoz, hogy ebből ma előnyük származhasson, ismételten vakcinázni kell őket.

Az oltásokkal az immunrendszert általában nagyon célzottan készítik fel arra, hogy képes legyen egy adott fertőző ágens ellen tartós védelmet nyújtani. Azonban maga a védekezési folyamat is széles körű változásokat idéz elő az immunrendszerben, méghozzá oly módon, hogy végül erőteljesebb válasszal reagál másféle infekciókra is. Ezért gondolják úgy a tudósok, hogy a BCG-oltás a koronavírussal szemben is előnyös, hatásos lehet.

Korábbi klinikai vizsgálatok adataiból az derült ki, hogy a BCG oltás 38%-kal csökkentette az újszülöttkori halálozást Bissau-Guineában, elsősorban is azért, mert a csecsemők körében ritkábban fordult elő tüdőgyulladás és szepszis (vérmérgezés). Dél-Afrikai kutatók szerint e védőoltásnak tulajdoníthatóan lett 73%-kal kevesebb az orr-, a torok-, a tüdőfertőződések száma. Hollandiában pedig azt figyelték meg, hogy a BCG-oltás hatására csökkent a szervezetben a sárgaláz vírusának a mennyisége. „Az említett eredmények jelentősége világszerte igen nagy lehet. Miközben nem gondolnánk, hogy a védelem speciálisan az új koronavírus ellen épül ki, mégis megadja arra az esélyt, hogy kapunk még néhány évnyi haladékot. Ki tudjuk várni, amíg meglesznek a COVID-19 elleni vakcinák, és egyéb kezelési protokollokat is kidolgoznak” – összegezte véleményét a BBC-nek John Campbell professzor (University of Exeter, Medical School).

Az angliai vizsgálat a nemzetközi Brace-study része, ehhez csatlakozott Ausztrália, Hollandia, Spanyolország és Brazília, összesen 10 ezer önkéntes vesz benne részt. A koronavírus-fertőzésnek leginkább kitettekre: az egészségügyi és a szociális ellátásban dolgozókra fókuszál a vizsgálat, így a kutatók nagyon hamar meg tudnak majd győződni a vakcina hatásosságáról. A nagyobb COVID-kockázattal élő exeteri háziorvos, Sam Hilton örömmel vesz részt a vizsgálatban, pozitív elvárásai vannak: „Jogos a BCG-oltástól azt remélni, hogy még a COVID-19 beütése esetén se érzem majd annyira rosszul magam. Esélyt ad rá, hogy kissé jobban védve legyek, tehát idén télen fogom tudni végezni orvosi munkám.”

A BCG-vakcinában megvan az a lehetőség, hogy „képes hidat építeni az előttünk álló szakadék fölött. Nem zuhanunk a mélybe, amíg nincs meg a betegségspecifikus védőoltás, ami a COVID-19, illetve a jövőbeni pandémiák esetén fontos válaszeszköz lesz a kezünkben” – fogalmaz a Lancet egyik cikke, amely szerzői között dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus (WHO, főigazgató) is szerepel.

A szerzők ugyanakkor azt is leszögezik, hogy a BCG-vakcina nem fog hosszú távon megoldást jelenteni. Ezt a meglátásukat arra alapozzák, hogy a COVID ellen kiváltott hatékony válasz idővel elgyengül, ami azzal jár, hogy a gyerekkorukban BCG-vel immunizált emberek védettsége a későbbiekben nem marad meg. Ráadásul, az Egyesült Királyságban 2005 óta nem adták rutinszerűen a védőoltást a gyerekeknek, mivel alacsony volt a tbc előfordulása. Ehhez azt is hozzáteszik még a szakemberek, hogy a vakcina nem fogja tudni arra megtanítani az immunrendszert, hogy termeljen antitesteket (ellenanyagot), illetve olyan specializált fehérvérsejteket, amelyek felismerik és legyőzik a koronavírust.

Az elérendő nagy cél továbbra is az marad tehát, hogy sikerüljön olyan vakcinát előállítani, amely kifejezetten a SARS-CoV-2-t támadja. Ennek az elvárásnak jelenleg a klinikai próbák végső szakaszában tíz ilyen vakcina felel meg. Ezek közé tartozik az is, amit Oxfordban fejlesztettek ki. Az egyetem védőoltás csoportjának (Vaccine Group) professzora, Andrew Pollard így fogalmazott: „A legtöbb vakcina úgy működik, hogy specifikus immunválaszt hoz létre az ellen a fertőző ágens ellen, amelytől meg akarja védeni a szervezetet. De a kellően jó immunválasz elérése mellett nemspecifikus módon más kórokozóra is hatással lehet.

Tovább

• A példátlan tömegű vakcinagyártás különös nehézségei
• A tbc elleni oltás valóban hasznos lehet a koronavírussal szemben

WEBBeteg
Fordította: Fazekas Erzsébet, újságíró; Forrás: BCG: Can a vaccine from 1921 save lives from Covid-19? (bbc.com)
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus