Magas rizikóval járó alapbetegségek COVID-19 esetén

Az alapbetegségek kutatásával foglalkozó metaanalízis (Penn State University, PLOS One) ismertette, hogy melyek fennállása mellett kell COVID-19 esetén a halálozás előfordulásának nagyobb esélyével számolni.

Számtalan olyan állapotról tudni, ami növeli a COVID-19 súlyosságát – ilyen pl. az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás. Van arra vonatkozó kutatás is, amely szerint bizonyos daganattípus(ok) esetén a koronavírus okozta komplikációk kockázata, némi túlzással, az egekbe szökhet. – Mintegy 500 COVID-19-páciens adatait átnézve arra a következtetésre jutottak a szakemberek, hogy az alábbi öt betegség jelenthet leginkább halálos fenyegetést a COVID-19 kialakulása esetén.

Krónikus vesebetegség

A tanulmány szerint elsősorban a krónikus vesebetegek vannak veszélyben – körükben 3,24-szer gyakoribb a fatális kimenetel. E betegcsoport tagjainál is tovább fokozza a rizikót a dohányzás, életkor, túlsúly, cukorbetegség. A vesebetegség azért is veszélyes, mert mindaddig nem okoz tüneteket, amíg a vese nagyobb részének le nem áll a működése. Pandémia idején e betegcsoport tagjai különösen sérülékenyek.

„A krónikus vesebetegeknél (CKD), az átlagnépességhez képest, jóval gyakrabban jelentkeznek különféle fertőzések, kardiovaszkuláris (CV) szövődmények”, írja egy nefrológiai szaklap (Clinical Kidney Journal). „A gyengült immunrendszer, az immunszuprimált állapot hajlamosítja a CKD-s pácienst a fertőzéses komplikációkra. Náluk több krónikus szisztémás gyulladás fordul elő, ami tovább növeli a megbetegedés (morbiditás) és a halálozás (mortalitás) felléptét.” Ez a kutatás tehát arra mutatott rá, hogy náluk több mint háromszor nagyobb a súlyos COVID-19 kockázata, mint akiknél nincs szó krónikus vesebetegségről.

Bővebben A krónikus veseelégtelenségről

Pangásos szívelégtelenség

A második fokozatú kockázati csoportba a pangásos szívelégtelenséggel élők tartoznak. Náluk 2,03-szoros az életvesztés valószínűsége. E progresszív, krónikus folyamatban a szív elgyengül, a kamrák pumpafunkciója erejét veszti, így a szív nem képes elegendő vért juttatni a test különböző részeibe, ugyanakkor a tüdőben vagy a szövetek közt pangó folyadék jelenik meg. Gyakoribb a ritmuszavar, infarktus kialakulása is. A korai kínai adatok már jelezték, hogy az eredeti kitörés (Vuhan) epicentrumában a COVID-19 páciensek 20%-ánál miokardiális károsodás mutatkozott. Az Oxfordi Egyetem elemzése is kiemeli, hogy külön figyelni kell a szívelégtelenségben szenvedőkre. „Az ilyen betegek számára kritikus, hogy az éppen alkalmazott terápia folytatódjon”, figyelmeztetnek a szakértők.

Bővebben COVID-19: miért jelent nagyobb kockázatot szívbetegek körében?

Magas vérnyomás

A magasvérnyomás-betegséggel élőknek 1,82-szeres a kockázatuk, hogy COVID-19 esetén életüket veszthetik. A magas vérnyomást az orvosok csendes gyilkosnak nevezik, már csak azért is, mert gyakran tünetek nélkül van jelen. A COVID-19 kitörését követően gyűjtött korai kínai, illetve amerikai adatok elemzése azt mutatja, hogy a legtöbb, kórházba került betegnél azonos módon, az egyik leggyakrabban (30-51%-ban) talált – korábban is létező kórállapot – a magas vérnyomás volt. A hipertenzió nagy mértékben legyengítheti az immunrendszert, szakemberek úgy vélik, az ebbe a körbe tartozók is az átlagnál súlyosabb állapotba kerülnek SARS-CoV-2 vírusfertőződés után.

Cukorbetegség

A cukorbetegeknél - a normál vércukorértékeket mutató páciensekhez képest - 1,48-szoros annak a veszélye, hogy belehalhatnak a COVID-19-be. „Nem arról van szó, hogy a diabéteszes beteg nagyobb eséllyel kapja el a COVID-19-et. Azzal viszont szembe kell néznie, hogy a kimenetel nála rosszabb lehet”, figyelmeztet a cukorbetegek amerikai szervezete (American Diabetes Association, ADA).

Akinél a vércukorszint nem rendezett, az számolhat a cukorbetegséghez kötődő egyéb komplikációkkal is. Megemlítendő, hogy az összes többi virális infekcióhoz hasonlóan a COVID-19 esetén is felléphet gyulladás, képződhet belső duzzanat, ödéma – ami a célérték fölötti vércukorszinttel élők számára már eleve súlyos rizikó. A vírusfertőzés hatására az e csoport érintettjeinél kiugró extrém vércukorérték, a metabolikus rendszer kisiklása, diabetikus ketoacidózis (DKA) léphet fel. (DKA alakul ki, ha ketonok, a zsíranyagcsere melléktermékei, például aceton halmozódnak fel a vérben – diabéteszben az inzulin abszolút vagy relatív hiánya idézheti ezt elő. Kezeletlen esetben tudatzavar, eszméletvesztés, akár halál következhet be. Minden esetben az állapot kialakulásának megelőzése a cél.)

Tovább

• A cukorbetegek 30 százalékának keringési betegsége is van
• A cukorbetegek a COVID-19 fertőzés nagyobb kockázatának vannak kitéve

Daganatos betegségek

A daganatos betegeknél 1,47-szer nagyobb a COVID-19 során a halálozás valószínűsége. „Az orvosok egyelőre tanulmányozzák a koronavírus-fertőzés lehetséges kockázatát a tumorosoknál” írja az Amerikai Rák Társaság (American Cancer Society), arra figyelmeztetve, hogy mindazok, akik éppen kemoterápiás vagy csontvelő-transzplantációs kezelésben részesülnek, szigorúan és fokozottan kerüljék a fertőzéseket, mert „a kapott kezelés miatt immunrendszerük súlyosan legyengült”.

A daganatos betegség és a koronavírus-fertőzés együttes megléte, igaz tumortípustól függően, de akár 60%-kal is növelheti annak a veszélyét, hogy a COVID-19 lefolyása az átlagosnál súlyosabb lesz. Rosszindulatú hematológiai betegséggel (a vérképzőszervet, csontvelőt, a nyirokmirigyeket érintő rákkal) élőknél 57%-kal nagyobb valószínűséggel lesz súlyos kimenetelű a COVID-19, mint az úgynevezett szolid tumoros betegségben szenvedő betegeknél – állapították meg brit kutatók (University of Birmingham) 2020 augusztusában a The Lancet folyóiratban publikált tanulmányukban. A vizsgálatban 1.044 felnőtt daganatos beteg vett részt (közülük 319 beteg ennek ideje alatt meghalt). A kutatók számára a március 18. és május 8. között zajló tanulmány eredménye azt mutatta, hogy a vérképzőszervi betegek közül főként a leukémiásoknál volt sok COVID-19-komplikáció. Náluk kétszeres volt a halálozás, szemben a többi beteggel. A kemoterápián lévők kétszer gyakrabban haltak meg a koronavírus miatt szükségessé vált kórházi kezelés ideje alatt. Ezzel szemben nem változott az olyan daganatos betegek rizikója, akiknél szolid tumor esetén zajlott kemoterápia a közelmúltban.

Úgy találták a kutatók, hogy egyéb tényezők (életkor, nem) is hatással voltak a vizsgált időszakban való elhalálozás kockázatára. Több férfi daganatos beteg halt meg, de 59 év felett mindkét nemben jelentősen megnőtt a halálozás. Igaz, ez utóbbi a koronavírus összes esetére kijelenthető, attól függetlenül, hogy az egyén daganatos volt-e vagy sem. Minden korábbi kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a COVID-19 főleg a férfiakat veszélyezteti, és különösen az időseket.

A friss vizsgálat egyik kutatója, Rachel Kerr (University of Oxford's Department of Oncology) szerint az eredmények könnyebbé tehetik személyre, egyéni igényekhez szabni a COVID-19-cel és rákkal is diagnosztizált betegek számára a kezelési terveket. Megfigyeléseink segítségével képesek leszünk lépcsőzetes kockázatbecslési tervet kialakítani, hogy pontosabban tudjuk meghatározni adott daganatos beteg egyéni kockázatát. Azért, hogy esetében ne csak az általános, mindenkire érvényes protokollra hagyatkozzunk”, magyarázta.

WEBBeteg
Szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró,
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus