A szájvíz nem véd meg a COVID-19-től
lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus megjelent:
A közelmúltban lehetett hallani olyan híreszteléseket, melyek szerint a szájvíz kiegészítő védelmet jelenthet a koronavírus ellen. A szakértők azonban óva intenek attól, hogy bárki is erre hagyatkozzon, hiszen a szájvíz nem vírusölő, és semmiképpen sem helyettesíti az ajánlott védekezési módszerek használatát, azaz a rendszeres kézmosást és a maszkviselést, valamint a szociális távolságtartást.
A híresztelések alapját az adta, hogy valóban végeztek egy tudományos kutatást szájvizekkel, de azoknak nem a SARS-CoV-2-re, hanem a közönséges megfázást okozó vírusra gyakorolt hatásukat vizsgálták.
A szóban forgó tanulmány készítői úgy találták, laboratóriumban, szájvízzel elárasztva ártalmatlanítani tudták a közönséges megfázást (tehát nem a COVID-19-et!) okozó koronavírust. A kutatási beszámolót olvasó laikusok hibásan arra a következtetésre juthattak, hogy a vizsgálatba vont ismert termékek egy pótlólagos, kiegészítő védelmi vonalat jelenthetnek a koronavírus ellen. Ám a közlemény ismeretében szakértők sietve arra figyelmeztettek, ne vegyük túlzottan komolyan, pláne, ne értékeljük túl az eredményt, annak ugyanis semmiféle gyakorlati haszna nincs az új koronavírus ellen.
Az említett tanulmányban nem a SARS-CoV-2-t vizsgálták
Az említett vizsgálat ugyanis nem terjedt ki a SARS CoV-2 vírusra. Emellett arra sem, hogy a szájvíz bármi módon képes-e azt befolyásolni, hogy a vírus miként terjed emberről emberre. „Semmi gond, ha valaki szájvizet használ más célból. De szögezzük le, ez nem vírusölő” – fogalmazza meg a lényeget a virológus Angela Rasmussen (Columbia University).
A sokak által alaposan megvitatott tanulmány szaklapban (Journal of Medical Virology) jelent meg a múlt hónapban, elvégre ténylegesen virológiai témával foglalkozott: a közönséges megfázást okozó (a 229E jelzésű) koronavírussal. Persze, itt a szélesebb nyilvánosság számára a lényeg az, hogy a tanulmány tárgya nem a SARS-CoV-2 néven ismert új típus volt, ami jóval súlyosabb betegséget okoz. Bár a két szóban forgó vírus ugyanabba a víruscsaládba tartozik, és anatómiailag nagy vonalakban hasonlóak is, ami miatt lehetséges, hogy bizonyos kísérletekben a 229E jól helyettesítheti a SARS-CoV-2-t, de semmiképpen nem szabad azt gondolni, hogy ez a két vírus egymással felcserélhető volna.
Több termék víruspusztító hatását is tesztelték a kutatók, mindegyikkel „elárasztották” a humán májszövetből készült táptalajon növesztett 229E számú koronavírust, más-más időhatárokat tartva. Harminc másodpercig, 1 percig vagy 2 percig ázott a vírus a „vegyszerben” – hosszabb ideig, mint ameddig egy tipikus szájvizes öblögetés tart. A vegyi behatást követően a vírusok mintegy 90-99 százaléka már nem tudta megfertőzni a sejteket – ez volt a kutatás eredménye. „Világos, hogy a 229E vírussal kapcsolatba kerülve ezek az anyagok egyértelműen képesek inaktiválni azt” – szögezte le dr. Craig Meyers kutató (Pennsylvania State University), a tanulmány egyik szerzője. De az is világos, tette hozzá, hogy a való életben nincs semmiféle tudományos értéke, mivel nem toboroztak hozzá önkénteseket, hogy a szóban forgó termékekkel például gargalizáljanak. Ez a véleménye több más szakértőnek is.
Az emberi száj tele van zugokkal, bemélyedésekkel, hasadékokkal, ráadásul sokféle sejt által kiválasztott „kemikáliák szuszpenziója” is van a szájban (pl. nyál) – ezért a száj, mint közeg, jóval komplikáltabb környezet, mint egy laboredény belseje. „Az említett tanulmányból tehát semmiféle következtetést nem érdemes levonni, mindaddig, míg nem végeznek humán vizsgálatokat is” – véli dr. Maricar Malinis, infektológus (Yale University).
A tudományosan elfogadott és javasolt védekezési szabályokat tartsuk be!
Már zajlott kutatás korábban is, amely azt nézte, milyen hatással van az új típusú koronavírusra a szájvíz. A pandémia kezdete óta hangsúlyozzák a tudósok a kézmosás, a fertőtlenítés jelentőségét. És a hatékonyság itt a lényeges fogalom – a szappannal és az alkohollal le lehet bontani az új típusú koronavírus érzékeny külső rétegét. Azonban tudni kell, hogy a szájvizek vagy az orröblítők nem tartalmaznak a szappanhoz, a kézfertőtlenítőkhöz foghatóan „potens”, hatékony összetevőt, alkotórészt.
Az előzményeket felidézve, dr. Valerie Fitzhugh, a Rutgers University patológusa utalt egy az 1990-es évekből származó tanulmányra, amelyben texasi kutatók inaktiváltak egy influenza vírustörzset azáltal, hogy 30 másodpercig szájvízben lögybölték. De még akkor is, ha szájuk, orruk felszínét (nyálkahártyáját) alaposan bevonnák koronavírus-ölő kemikáliával az emberek, jelentős adagnyi vírus maradna a szervezetükben. Az új koronavírus nemcsak a szájba, orrba hatol be, de mélyen a torokba, tüdőbe, ahová nem tudna bejutni szájvíz (és nem is szabad azt bejuttatni!). A vírusok pedig, amelyek már alaposan elbújtak a sejteken belül, jó védelemmel rendelkeznek az ilyen termékekben található, gyorsan ható vegyi anyagokkal szemben.
Fontos
Van, aki jóval megengedőbb – így például dr. Craig Meyers kutató, aki úgy véli, semmiképpen nem árthat egy gyors öblítés a szájvízzel. „Mennyi ideig tart a hatása? Nem tudom, de annyit mondhatok, lehet, hogy egy extra védőréteget képez a szájüregemben.
A virológus dr. Rasmussen továbbra is óvatos marad. Azt hangsúlyozza, hogy pandémia esetén minden hamis biztonságérzet veszélyes lehet. Hozzáteszi, hogy nem volna szabad fürdőszobába való higiéniai termékekre bízni azt a feladatot, hogy megtisztítsák vagy megvédjék szervezetünket a koronavírustól. „Használjuk arra, amire való – a szájvíz például arra, hogy megóvjuk magunkat a fogágybetegségtől, vagy legalábbis, hogy csökkentsük a fogínygyulladás kialakulásának esélyét. Semmiképpen nem gondolnám, hogy értelmes ember bízhat abban, hogy nemcsak jó lesz a leheletem, hanem azt is megakadályozza, hogy a bennem lévő vírust át tudjam adni másnak” – zárja le a maga részéről a szájvizes tanulmány értékelését a Columbia egyetem kutatója.
WEBBeteg
Fazekas Erzsébet, újságíró, Forrás: No, Mouthwash Will Not Save You From the Coronavirus (nytimes.com)
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
