Egyesek hosszas, mások csak rövid védettséget szereznek

Bizonyítékok alapján jó okkal vélhetjük úgy, hogy a koronavírussal szembeni immunitás a fertőződés után akár 6-8 hónapig, sőt, talán évekig is eltarthat - állítják immunológus és virológus szakemberek.

A SARS-CoV-2 esetén a védettség többről szól, mint csak az antitestekről. A T-sejtek és a B-sejtek is hosszú távú védelmet képesek nyújtani. Egy újabb tanulmány azt állítja, hogy a COVID-19-páciensek többségénél a védelem az immunrendszer összetett működése révén legalább 8 hónapig kitart, de talán akár tovább is meg tudja védeni a legtöbb embert a koronavírus okozta újabb betegségtől. Ez pedig a leginkább megnyugtató válasz lehet arra a kritikus, megválaszolatlan kérdésre a COVID-19 ügyében, hogy mennyi ideig is tarthat az immunitás. Ez a friss kutatás most azt sugallja, hogy a felépült koronavírus-betegeknek minden valószínűség szerint igen erőteljes immunemlékezetük van, ami csaknem háromnegyed évig is megmarad.

Az említett memória nem csak az ellenanyagokra (antitestekre) számíthat a küzdelemben, támaszkodhat a T-, illetve B-típusú fehérvérsejtekre, amelyeknek erőteljes emlékezőerejük van. Ezek a védelmi elemek összekapcsolódva adnak támogatást az immunrendszernek, együtt teszik arra képessé, hogy felismerje és ismételten megtámadja a koronavírust, ha történetesen újra behatolna a szervezetbe. Így zajlik az ismételt infekció kontroll alatt tartása.

Nem csak az antitest szintet kell vizsgálni

Tudósok megpróbálták felmérni, hogy a vírussal szembeni immunitás mennyi ideig tart az immunrendszer különféle „szintjein”. Laboratóriumi módszerekkel próbálták megmérni, hogy mennyi és milyen típusú immunsejtek maradtak meg a felépült betegekben hónapokkal a megbetegedésük után. Ezt a kutatási eredményt ugyan nem futtatták még át a szokásos tudományos szakmai ellenőrzési folyamaton, a nyilatkozók mégis a nyilvánosság elé álltak, azt a reményt kínálva, hogy mindazok, akik már megfertőződtek egyszer, nagy valószínűséggel egy jó ideig nem lesznek ismét betegek.

„A legtöbb embernél mutatkozik a vírusra adott immunválasz, és az ebben a folyamatban részt vevő sejtek többsége még hat hónappal később is kimutatható. Ez a jó hír pedig azt jelenti, hogy általában véve létezik protektív immunitás”– nyilatkozta a Business Insider újságírójának a tanulmány társszerzője, Shane Crotty virológus (La Jolla Institute for Immunology, California). Amíg tehát az antitestek mennyisége csökken, a T-sejtek és a B-sejtek tovább megmaradnak.

Egyes tudósok szerint a koronavírus elleni antitestek szintje – azaz a vérben lévő azon fehérjék mennyisége, amelyek a szervezetet az ismételt fertőzésektől megvédik – néhány hónapon belül lecsökken. De aki emiatt aggódik, az nem számol a T-sejtek szerepével. Holott ezek azonosítják, majd pusztítják el a megfertőzött sejteket. Ott vannak a segítő T-sejtek is, ezek irányítják és indítják újra a B-sejtek ismételt ellenanyag-termelését. "Ha az egyén valamelyik immuneleme nincs megfelelő állapotban, kellő számban jelen, immunrendszerének többi elemei képesek ezt a helyzetet kompenzálni. Érdemes hát minden részterületet pontosan megmérni” – fejti ki a virológus Shane Crotty. Ezért a csoport kutatói 185 felgyógyult COVID-19-beteg vérmintájában megmérték a T-sejtek típusait, valamint a B-sejteket és az antitesteket. Csaknem minden ötödik gyógyult beteg többször is adott vérmintát, néhányan a gyógyulttá minősítés után fél évvel is. Ennek nyomán tudták a kutatók megállapítani, hogy az eltelt időszak során hogyan s mennyiben változott meg a páciensek immunválasza, válaszadó képessége.

A vizsgálat eredményei

Az eredmények azt mutatták, hogy a koronavírus-specifikus T-sejtek szintje az egyének felépülése után 4-6 hónap között kissé csökkent, majd ezt követően stabil szinten maradt. A kutatók valószínűnek tartják, hogy mind a T-sejtek, mind az ellenanyagok a féléves határ után is változatlanok maradnak – ugyanis más vírusok esetében ez a tipikus helyzet. „Megfertőződés után 1-2 hétre van szükség ahhoz, hogy megjelenjenek az antitestek és kialakuljon a T-sejtes válasz. Eztán történik a szint emelkedése, egy maximum pont elérésével, innen pedig csökken a mérhető T-sejt immunitás szintje a 4. és a 6. hónap között, s a félév végére elérik azt a platót, ahol meg is marad a szint. A 6-8. hónap között lehet felmérni a meglévő immunválaszt, ekkor érdemes annak jelét keresni, hogy vajon kialakult-e immunitás."

Az eredményekből az is kiderült, hogy a páciensek B-sejt-szintje az első és a hatodik hónap között növekedett, ami különösen jó fejlemény, közli dr. Alessandro Sette immunológus, mivel e sejtek jelentik a később kialakuló antitestek forrását. „Amikorra az eredeti vírusinvázió lecsengett, a B-sejtek abbahagyják a küzdelmet, leállnak az antitestek gyártásával, de azért jelen vannak arra az esetre készülve, ha újbóli vírusfertőződés jelentkezne. Ha megvan az emberben testszerte keringő B-sejtek növekedő hadserege, akkor van mód rá, hogy újraépüljön, regenerálódjon az antitestes immunválasz” – teszi hozzá az immunológus. Bár a vizsgálat azt mutatta, hogy az antitestek mérhetően csökkentek a fél éves vizsgálati időhatárra, de ez bármely más vírusfertőzés esetén hasonlóan történik.

A koronavírust célba vevő T-sejtek évekig megmaradhatnak. A tudósok vizsgálatai alapján még csak azt lehet látni, hogy a megfertőződést követő nyolcadik hónapban a páciensekben mért T-sejt- és B-sejt-mennyiség csökken, de megmaradnak az adott immunsejtek. A himlővírus ellen specifikus T-sejtek például a fertőzés utáni 10 éven át jelen vannak, s csak eztán tűnnek el, míg a hímlőre „kihegyezett” B-sejtek mintegy 60 évig is megmaradnak.

Az úgynevezett új típusú koronavírussal – a genetikai kódját tekintve – 80%-ban azonos SARS koronavírus ellenében specifikus T-sejtek szintén hosszú ideig megmaradnak, mondják szakértők egy júliusi tanulmány alapján, amelyben a SARS-ot túlélő 23 (gyógyult) beteg vérmintájában keresték a T-sejteket, és azt találták, hogy 17 évvel a megbetegedésük után, még mindig kimutatható mennyiségben voltak náluk SARS-specifikus emlékező T-sejtek.

Kevés embernek gyenge az immunmemóriája

A virológus Shane Crotty által bemutatott tanulmány eredményéből az látszik, hogy az emberek mintegy 90 százalékánál igen erős immunitás alakul ki a koronavírus ellen az antitestek, a T-sejtek és a B-sejtek jelenléte révén. De nem mindenkiben fejlődik ki azonos mértékben az immunvédekezés mindhárom szintje. A résztvevők egy kis alcsoportjánál volt olyan, hogy csak egy-egy elem, vagy egyetlen egy se alakult ki. Ők azok, dr. Crotty szerint, akiknél „egészen gyenge az immunmemória”, ezért ők azok a sérülékenyek, akik viszonylag hamar újrafertőződhetnek. „Amire a vírus legyőzésében a legnagyobb szükségünk van, az az, hogy az immunrendszer teljes "zenekara felálljon a színpadra", és együtt "muzsikáljon".”

Egyelőre nem világos, mi idézi elő azt, hogy személyenként ennyire eltérő az immunválasz mintázata, miért van ennyi variáció. De a tanulmány szerzői úgy találták, hogy azokat a pácienseket, akik jobban boldogultak a COVID-19-cel szembeni küzdelmükben, többféle típusú és többszörös mennyiségű immunsejt segítette. Akiknél súlyos volt a betegség, ott az immunvédelemnek csak egyik eleme, vagy egyik se volt jelen.

Ameddig nem áll több idő a tudósok rendelkezésére a vírus tanulmányozására, mondja dr. Sette és dr. Crotty, addig nem lesz rá mód, hogy előre meg lehessen mondani, hogy megfertőződése után adott személy koronavírussal szembeni immunitása még mennyi ideig fog kitartani.

Ez is érdekelheti

• COVID-19: Ideálisan működő immunrendszer szükséges
• Meddig tart a COVID-19 elleni immunitás? Ne aggódjon!

WEBBeteg
Fazekas Erzsébet, újságíró, Forrás: We now have the best evidence yet that coronavirus immunity lasts 6 to 8 months after infection, and perhaps even years (Yahoo News)
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus