Így szellőztessen helyesen a COVID-19-járvány során

A SARS-CoV-2 vírussal való megfertőződés kockázata zárt terekben csaknem 20-szor akkora, mint a szabadban. A szakértők ezért nyomatékosan azt ajánlják, hogy az irodákban, lakásokban, iskolákban az ott tartózkodás ideje alatt rendszeresen szellőztessünk. De milyen gyakran és mennyi ideig kell nyitva tartani az ablakokat? Légtisztító készülékek használatával helyettesíthető-e a rendszeres szellőztetés?

Cikkünkből választ kap ezekre a kérdésekre.

Hogyan szellőztessünk helyesen?

Nem elegendő az ablakokat egyszerűen hosszabb ideig bukóra nyitva hagyni ahhoz, hogy a légtérben az aeroszolok feldúsulását megakadályozzuk. Ehelyett a beltér időnkénti alapos átszellőztetésére van szükség. Ehhez több ablakot egyszerre néhány percen át nyitva kell tartani. Különösen hatékony az úgynevezett kereszthuzat, amely akkor jön létre, ha egymással szemben lévő ablakokat tartunk nyitva egyszerre. Ennek következtében a beltéri levegő általában néhány percen belül teljesen kicserélődik.

Mennyi ideig szellőztessünk?

Az, hogy egyszerre mennyi ideig szellőztessünk, a külső hőmérséklettől függ. Minél melegebb van odakint, annál lassabban történik meg a légcsere. Ezért nyáron az ablakokat 10 percre kell szélesre tárni, tavasszal és ősszel 5 percre. Télen gyakran 3 percre is elég.

Milyen gyakran szellőztessünk?

Az, hogy az aeroszolok a légtérben milyen gyorsan dúsulnak fel, különböző tényezőktől függ: minél kisebb egy helyiség, és minél tovább és minél több ember tartózkodik benne, annál nagyobb a fertőzésveszély. Ehhez kell igazítani a szellőztetés gyakoriságát.

Irodák: a munkavédelmi szabályoknak megfelelően egyébként is időnként át kell szellőztetni a helyiséget. Ezt 60 percenként ajánlott megtenni, de az ott dolgozókkal egyeztetve akár 20 percenként is. Járványos időszakokban a szakértők azt ajánlják, hogy akár még ennél gyakrabban is lehet. Megbeszélések előtt és után is alaposan át kell szellőztetni a helyiséget.

Lakások: Az átlagos méretű és használatú lakásokban elegendő naponta egyszer egy alapos szellőztetést végezni. Télen, hideg külső hőmérsékleti értékek mellett 5 percig, mérsékelt hőmérsékleti értékek mellett 10-15 percig, meleg időben pedig 20-30 percig. A szellőztetést lehetőség szerint reggelre vagy estére időzítsük. Ha látogatókat fogadunk, az ott tartózkodásuk ideje alatt rendszeresen szellőztessünk, és távozásukat követően is alaposan szellőztessük át a lakást.

Iskolák: Egy 60-75 m²-es osztályteremben, amelyben 20-30 gyermek tartózkodik, minden szünetben alapos szellőztetésre van szükség szélesre tárt ablakokkal. Közben ősszel és télen arra figyelni kell, hogy ez idő alatt a gyerekek jól fel legyenek öltözve, akár a kabátjaikat is viseljék, nehogy megfázzanak. Fontos, hogy a(z esetlegesen vírusokkal szennyezett) levegőt más helyiségekbe – például a folyosóra – ne szellőztessük, ne tereljük át.

A szén-dioxid-érzékelők a szén-dioxid levegőben való feldúsulását jelzik

A szén-dioxid-jelzők segítenek időben felismerni, ha a következő szellőztetés már esedékes. A légzés során oxigént (O₂) lélegzünk be és szén-dioxidot (CO₂) ki. Ha sokáig nem szellőztetünk, érthető módon a szén-dioxid feldúsul a beltér levegőjében. Ezért szintjének meghatározását régóta használják a belső terek szellőzésének minősítésére.

Ha a szén-dioxid koncentrációja a légtérben túllép egy bizonyos határértéket, a megfelelően programozott szén-dioxid-érzékelő jelzést ad. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ha a szén-dioxid-koncentráció nem éri el a határértéket, akkor nem fertőződhetünk meg SARS-CoV-2 vírussal. Rendszeres szellőztetéssel bizonyos mértékben csökkenthető a kockázat. Ha úgy érzi, szüksége van olyan eszközre, mely erre figyelmezteti, és beszerelteti, azt mindenképpen tudnia kell, hogy ezzel – vagyis a készülék használatával és rendszeres szellőztetéssel – nem zárható ki a koronavírusok jelenléte a légtérben, és önmagában semmiképpen sem elég a megelőzéshez.

Fontos megjegyezni, hogy a szén-dioxid-érzékelő nem alkalmas a halálos szén-monoxid (CO) kimutatására! A szén-monoxid jelzésére szén-monoxid-jelző készüléket kell beszereltetni.

Ezt olvasta már? A szén-monoxid-mérgezés jelei és elsősegély mérgezés esetén

Óvatosan a szellőztető berendezésekkel, szellőztető rendszerekkel és a klímaberendezéssel!

Sok épület, illetve helyiség van szellőztető berendezésekkel, szellőztető rendszerekkel és klímaberendezéssel ellátva, ezek azonban nem cserélik ki a beltérben lévő levegőt, hanem csak keringetik azt. Ráadásul ezek a berendezések nem szűrik meg kellőképpen a keringetett levegőt, így a potenciálisan vírusokat tartalmazó aeroszol csak még inkább eloszlik a légtérben.

Az említett készülékek, így a klímaberendezés használata mellett is fontos a rendszeres szellőztetés minden évszakban.

Mi a helyzet a légtisztító készülékekkel?

Szakértők óva intenek attól, hogy kizárólag levegőszűrő, légtisztító berendezésekre hagyatkozzunk a légtér vírusoktól való mentesítése céljából. E készülékek hamis biztonságérzetbe ringathatják használóikat. Csupán kiegészítői lehetnek a többi, megelőzést szolgáló intézkedéseknek. A rendszeres szellőztetést és a higiéniai szabályokat nem helyettesítik.

Nagy teljesítményű szűrő szükséges

Mindemellett a speciális levegőszűrők használata kiegészítésképpen hozzájárulhat a vírusterhelés néminemű csökkentéséhez a légtérben. Erre azonban csak a H13-as vagy H14-es HEPA-szűrővel (High Efficiency Particulate Air Filter) rendelkező modellek lehetnek alkalmasak. Ilyenek vannak például a kórházakban. A szellőztető rendszerekben általában lévő F7-es, F8-as és F9-es szűrők azonban nem alkalmasak erre a célra.

Figyeljünk a teljesítményre!

A készülékek teljesítménye is döntő jelentőségű: az átszűrt levegőmennyiségnek igazodnia kell a légtér méretéhez és a helyiség használati céljához, vagyis a benne lévő levegő terheltségéhez. Emellett a szakértők azt javasolják, hogy a légtisztító készüléket úgy kell elhelyezni, hogy a levegőt beszívó nyílás és a levegőt kivezető nyílás olyan irányban legyenek, hogy a készülék használatával ne áramoltassuk, ne oszlassuk szét a (feltehetően) vírusokkal szennyezett levegőt.

Semmi ózon, semmi ionizálás!

A Német Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal mindenkit lebeszél az olyan levegőtisztítók használatától, amelyek ózonnal dolgoznak. Ez a gáz ugyanis irritálhatja a légutakat, és más anyagokkal reakcióba lépve káros anyagokat képezhet. Azok a készüléktípusok, amelyek a levegőben lévő vírusokat ionizáció révén hivatottak elpusztítani, szintén nem működnek elég megbízhatóan. Ezek működése közben is keletkezik ózon. A szakértők szkeptikusak azokkal a készülékekkel szemben is, amelyek működése UV-sugárzáson alapul. Ezek hatékonyságát még nem bizonyították meggyőző módon.

A reklámokat kritikus szemmel nézzük!

Ha levegőtisztító készülék vásárlására készül, nem szabad vakon megbíznia a gyártók ígéreteiben, sem a reklámokban – tanácsolják a fogyasztóvédők. Mindenekelőtt a vírusokkal szembeni védekezés vonatkozásában elhangzó reklámfogásokkal szemben legyünk nagyon kritikusak. Csak független, hiteles szervezet által igazolt, a valóságtól nem elrugaszkodott hatást ígérő készülék vásárlása merülhet fel, ami csak kiegészítője lehet a védekezésnek, önmagában a legjobb típus sem nyújt védelmet a megfertőződéssel szemben.

WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító
Forrás: Corona: Lüften – so geht‘s richtig! (NetDoktor.de)