Tények a COVID-19 elleni védőoltásokról

Mivel 2020 vége előtt egy vagy több COVID-19 elleni védőoltás korlátozott mennyiségben elérhetővé válik, az oltóanyagokkal kapcsolatos pontos tájékoztatás rendkívül fontos.

Tény: A COVID-19 elleni védőoltástól nem fogjuk elkapni a COVID-19 megbetegedést

Az Egyesült Államokban már engedélyezett (BioNTech-vakcina) és jelenleg fejlesztés alatt álló számos különböző COVID-19 elleni oltóanyag egyikében sem használják a COVID-19 megbetegedést okozó élő vírust. A cél mindegyikük esetében az, hogy megtanítsa immunrendszerünket arra, hogy az hogyan ismerje fel és küzdje le a COVID-19 megbetegedést okozó vírust. Időnként ez a folyamat tüneteket, például lázat okozhat. Ezek a tünetek normálisak, és azt jelzik, hogy a szervezetünk immunitást alakít ki.

A védőoltás beadását követően rendszerint néhány hetet vesz igénybe, amíg a szervezetben kialakul az immunitás. Ez azt jelenti, hogy közvetlenül a védőoltás beadása előtt vagy azt követően az adott személy megfertőződhet a COVID-19 megbetegedést okozó vírussal és megbetegedhet. Ennek az az oka, hogy a vakcinának nem volt elegendő ideje, hogy kialakítsa a védelmet.

Tény: A COVID-19 elleni védőoltás hatására a COVID-19 vírustesztünk eredménye nem lesz pozitív

Az Egyesült Államokban már engedélyt kapott BioNTech-vakcina és a jelenleg klinikai vizsgálatok fázisában lévő egyéb védőoltások hatására nem lesznek pozitívak azon vírustesztek eredményei, amelyeket arra használnak, hogy megvizsgálják, hogy jelenleg fennáll-e a fertőzés.

Ha a szervezet immunválaszt fejleszt ki, ami a vakcináció célja, előfordulhat, hogy a tesztünk eredménye pozitív lesz bizonyos antitestek jelenlétét vizsgáló teszteken. Az antitesttesztek azt jelzik, hogy korábban fennált a fertőzés, és azt, hogy előfordulhat valamilyen szintű védettség a vírussal szemben. A szakértők jelenleg azt vizsgálják, hogy a COVID-19 elleni védőoltás miként befolyásolhatja az antitesttesztek eredményeit.

Tény: Azon emberek számára is előnyös lehet a vakcina beadatása, akik már korábban megbetegedtek a COVID-19-ben

A COVID-19 megbetegedéssel összefüggő súlyos egészségügyi kockázatok és az újbóli megfertőződés lehetőségének ténye miatt ajánlatos a COVID-19 elleni védőoltás beadatása azoknak az embereknek is, akik korábban már átestek a megbetegedésen.

Jelenleg a szakértők nem tudják, hogy a COVID-19 megbetegedésből történő felépülést követően mennyi ideig védett valaki az ismételt megbetegedéssel szemben. Az az immunitás, amit a fertőzés alkalmával szerzünk meg, az úgynevezett természetes immunitás, ami egyénenként eltérő. Néhány korai evidencia arra enged következtetni, hogy a természetes immunitás nem tarthat nagyon sokáig.

Ez is érdekelheti Oltassák vagy ne oltassák magukat a COVID-19-fertőzésen átesettek?

Amíg nem telik el bizonyos idő a védőoltás a népesség egy jelentős részének történő beadása után és nem tudunk többet arról, hogy mennyire hatásos, addig nem fogjuk tudni, hogy milyen hosszú ideig tart a vakcina által kiváltott védettség.

Mind a természetes, mind a vakcina által kiváltott immunitás kulcsfontosságú tényezők, amikről a szakértők igyekeznek többet megtudni, és amiről a CDC (Amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ) folyamatosan tájékoztatja a lakosságot, amint új bizonyítékok állnak rendelkezésre.

Tény: A védőoltás beadatása segíthet megakadályozni, hogy megbetegedjünk a COVID-19-ben

Míg sokan enyhe betegséggel vészelik át a COVID-19 betegséget, mások súlyosan megbetegedhetnek, vagy akár meg is halhatnak. Nem tudhatjuk, hogy milyen hatással lesz ránk a COVID-19, még akkor sem, ha esetünkben nem áll fenn a súlyos szövődmények kialakulásának fokozott kockázata. Ha megbetegszünk, akkor átadhatjuk a vírust a családunknak, a barátainknak és másoknak a környezetünkben, amíg betegek vagyunk. A COVID-19 elleni védőoltás segít megvédeni bennünket azáltal, hogy antitestválaszt vált ki anélkül, hogy megbetegednénk. Tehát a fertőződést nem védi ki, de remélhetőleg a betegség kialakulását igen.

Tény: Ha mRNS-alapú vakcinát kapunk, az nem módosítja a DNS-ünket

Az mRNS rövidítés „hírvivő ribonukleinsavat” jelent, ami legegyszerűbben úgy jellemezhető, hogy utasítást tartalmaz a szervezet számára arra vonatkozóan, hogy hogyan tud fehérjét vagy akár csak egy fehérjedarabot létrehozni. Az mRNS nem képes megváltoztatni vagy módosítani az emberek genetikáját, azaz DNS-ét. A COVID-19 vakcinában megtalálható mRNS soha nem jut be a sejtmagba, ahol a DNS elhelyezkedik. Ez azt jelenti, hogy az mRNS semmilyen módon nincs hatással a DNS-ünkre és nem lép interakcióba azzal. Ehelyett az mRNS-t használó COVID-19 elleni vakcinák a szervezet természetes védekezőképességével működnek együtt, hogy biztonságosan alakítsák ki a védelmet (immunitást) a betegséggel szemben.

Tovább Gyakori kérdések a COVID-19 elleni vakcinákról

WEBBeteg
Forrás: Füzesi Zsuzsa, fordító; Facts about COVID-19 Vaccines (cdc.gov)
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus