A COVID-19-betegek otthoni ápolásáról

A kórházi ellátásra nem szoruló koronavírusos beteg otthon is feküdjön hasra, mert így könnyebben jut oxigén a tüdejébe. Ne szedjen köptetőt, semmiképpen ne kapjon, ne adjon be magának vérhígítót, hiába fekszik - mert ennek most nagy kockázata lenne állandó orvosi felügyelet hiányában ebben a kórképben - mondja dr. Müller Veronika (SE, Pulmonológiai Klinika).

A SARS-CoV-2 alveoláris infekció. A megfertőződött beteg súlyos problémáját az okozza, hogy a belélegzett vírus gyulladást okozó mediátorokat kibocsátva megtámadja a tüdőlebenyekben lévő léghólyagocskákat, és az a filmréteg, amely az alveolusokat nyitva tartja, elpusztul. Ekkor a hólyagocskák összeesnek, így nincs bennük oxigén. Megszűnik annak biztosítása is, hogy oxigént vegyenek fel, így gátlódik a gázcsere – magyarázza a tüdőgyógyász professzor, és sematikus ábrázolásban mutatja be egy előadás hallgatóságának, hogyan is néznek ki az ilyen összelappadt hólyagok.

A CT-felvételen ilyenkor tejüvegszerű homály látszódik – szemben az egészséges tüdőről készült képpel, ahol a feketeség azt jelzi, hogy levegő tölti ki a tüdőt. A nagyon súlyos esetben szinte semmi fekete felület nem mutatkozik. Egy tüdő CT-n nyomon követhetjük egy felépülés folyamatát, – adott beteg 8 nap alatt sokat javult –, annyit, hogy látszik a CT-n, amint egyre nő a fekete felület az időrend szerint sorba rakott felvételeken. A Tüdőklinikán fekvő betegek először remdesivirt, favipiravirt kapnak, kis dózisú szteroidot (dexametazont), majd esetleg rekonvaleszcens plazmát, hangzik a professzor tájékoztatása. Az 50-75%-ban tüdőérintettséget mutató betegek körében 55-60 százalékos a javulás.

Hazánkban március 4-én igazolták az első SARS-CoV-2 esetet – idézi a kezdeteket dr. Müller, és összefoglalja az ismert tényeket: változóan zajlik. 80% tünetmentes, amikor van tünet, az többnyire enyhe felső légúti infekció. 20%-ban fordul elő tüdőgyulladás, az összes eset mintegy 5%-ában alakul ki súlyos pneumonia. A legtöbb adatot a súlyos esetekre fókuszálva gyűjtötték össze, ezért az enyhékről továbbra is viszonylag csekély adatmennyiség alapján, elég keveset tudunk.

A vírusfertőződés után az inkubációs időszak 5-6 (tágabban számolva 2-14) nap. Azt viszont egyértelműen kimutatták, hogy a tünetek megjelenése előtt 1-2 nappal már fennáll a fertőződés. A típusos tünetek (száraz köhögés, nehézlégzés, láz, orrfolyás, ízérzés, szaglás elvesztése) mellett vagy helyett számos más tünet is lehet: fejfájás, izomgyengeség, levertség, rendkívüli fáradtság, hasmenés, hasi panasz, hányás. Egyéni, hogy kinél mi a domináns tünet.

A kórházi kezelésre szorulók esetében (elsőként Nagy-Britanniában) összegyűjtötték a leggyakrabban meglévő alapbetegségeket. A tavaszi szakaszban leggyakoribbak voltak: keringési és szívbetegségek, cukorbetegség, tüdőbetegségek, vesebetegség, asztma. Azonban az általános helyzet szerint sokaknak egyáltalán nincs társbetegsége, miközben néhány páciensnek akár több is van.

Ez a cikk is érdekelheti Magas rizikóval járó alapbetegségek COVID-19 esetén

A COVID-19-ellátás 2020. április 9-én kezdődött a Semmelweis Egyetemen. Augusztusban az alacsony esetszám miatt a Pulmonológia beköltözött a Tömő utcai épületbe. Az őszi hónapokban mindez már a távoli múltnak tűnik. Dr. Müller Veronika egy (november végi) tipikus esettel kapcsolatos eljárást mutat be: mintavételek (vérvétel, tenyésztés, vizeletvizsgálat, gyorsteszt, PCR-vizsgálat felső légúti mintából, köpettenyésztés, mellkasröntgen, a tüdő alacsony dózisú CT-felvétele, esetenként hörgőtükrözés. Megismerjük a részleteket, miért olyan kimerítő a védőruházatban való munkavégzés. Filmen láthatjuk a beöltözés menetét, ami még a gyakorlott egészségügyi személyzetnek is, minden alkalommal, 10-15 percig is eltart. Az ellátó személyzethez tartozik a gyógytornász is, aki a tüdő minél előbbi regenerálódását segíti.

A vörös zóna az, ahol csak a COVID-os betegek tartózkodnak. A kiöltözés is lassú, hiszen három lépcsős a fertőtlenítés. A zöld-vörös zóna között a papucsot is váltják, a vörösből kilépve mindent sterilizálni kell. Amíg zajlik a higiéniai művelet, végig fennmarad a maszk, levétele a legvégére maradó mozdulat.

Mit tehetünk a gyógyulásért?

A koronavírussal fertőzött beteg legfőbb teendője, hogy maradjon otthon! – mondja a tüdőgyógyász professzor. Ezen túlmenően igyon elég vizet, hogy egészen világos legyen a vizelete. Pihenjen sokat. Lázra, köhögésre, izomfájdalomra használja a házipatika kínálta gyógyszereket. Szedjen C- és D-vitamint. Feltétlenül adassa be magának az influenza elleni védőoltást. Ne fogyasszon alkoholt, ne sportoljon, és antibiotikumot csak akkor vegyen be, ha valami más fertőzés esetére háziorvosa javasolta.

A sürgősségi osztályra (SBO-ra) akkor menjen, ha vészhelyzeti tünetek felléptét tapasztalja ő és/vagy családja. Ilyen szimptómák: nehézlégzés, erős mellkasi fájdalom, ájulás, látás-, beszédzavar, zavartság, aluszékonyság, csillapíthatatlan láz, mérhetetlen vérnyomás vagy kifejezetten magas pulzus, szabálytalan szívverés, elsősorban alsó végtagok aszimmetrikus duzzanata.

Az otthonában gyógyuló COVID-beteg legyen annak tudatában, hogy még a felépülése után is lehet fáradt (az esetek 53%-ában ez sokáig így is marad), érezhet légzési nehézséget, ízületi fájdalmat, mellkasi nyomást, köhögése, szaglásvesztése tartós lehet. Mindent egybevetve „2020. egy rendkívül különleges év, amit tavasz óta a SARS-CoV-2 vírus okozta COVID-19 betegség velünk léte határoz meg” – összegez dr. Müller Veronika. „Ebben az évezredben most először élünk át egy világjárványt, és ez ismételten a fertőző betegségek mibenlétére, veszélyeire irányítja a figyelmünket.”

Tovább Önálló szindróma lehet a post-COVID betegség?

WEBBeteg
Fazekas Erzsébet, újságíró, Forrás: Semmelweiss Egészség Napok, 2020. november 26.
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus