A gyerekek is lehetnek vírusterjesztők, akkor is, ha tünetmentesek

Szakemberek sora becsüli alá, még ma is, hogy mekkora szerepet játszhatnak a gyerekek a koronavírus továbbadásában. Ezért kutatók most ismételten arra figyelmeztetnek, hogy minden tünet megjelenése nélkül lehetnek fertőzöttek, majd a SARS-CoV-2 terjesztői.

Sok tanulmány vizsgálta a gyerekek szerepét a koronavírus terjedésében, legutóbb a bécsi egyetem mikrobiológusa, Michael Wagner. Munkatársaival január 4-én tették közzé a témában végzett kutatásuk eredményét. Ők, 2020 novemberében 3-4 osztályonként találtak egy-egy fertőzött, de tünetmentes gyereket.

A vizsgálat során arra kérték az összes gyereket, hogy gargalizáljanak egy percig egy speciális sóoldattal, majd köpjék ki egy tesztcsőbe – ez az eljárás nyilván sokkal kevésbé volt kellemetlen a számukra, mint a pálcás mintavétel.

A sóoldatos mintákat PCR-tesztnek vetették alá a koronavírus kimutatására. A tanulmány alapján nyilvánvaló lett, hogy a gyerekek – a felnőttekhez képest – lényegesen gyakrabban fertőzöttek, ám igen ritkán voltak tüneteik. Ez a tünethiány magyarázza, hogy többnyire nem vagy alig vonják be őket a szűrésekbe.

„Amikor fertőzött iskolásokat vizsgálok, megkérdezem magamtól, honnan tudhatnánk, hogy adott intézményben valójában mennyi eset van, ha nem teszteljük a tünetmenteseket. Nyilvánvaló, hogy így biztosan nem lehet kideríteni, ki a fertőzés forrása, hol a góc” – nyilatkozta Wagner az ARD német rádióadónak.

Állítja, ha csak egyetlen gyereknél lesz pozitív a teszt, akkor is az egész osztályt kell, akár többször is végigszűrni, különben nem derül ki, hogy milyen széles körben terjedt már el közöttük a vírus.

A gyerekek vírusokra adott immunreakciója más, mint a felnőtteké

Mostanáig a legtöbb tudós azt feltételezte, hogy a gyerekek marginális szerepet töltenek be a terjesztésben. A müncheni székhelyű német környezet-egészségügyi tudományos kutatóintézet által végzett antitest vizsgálat rácáfolt a korábbi feltételezésre. „Több mint hatszor annyi gyerek volt fertőzött, mint azt korábban sejtettük” – mondta a kutatást vezető Annette-Gabriele Ziegler, miután 2020 januárja és júliusa között 12 ezer bajor iskolás, illetve gyerek vérmintáját vizsgálva keresték a SARS-CoV-2-érintettséget. A résztvevők 1 és 18 év közöttiek voltak.

Azon gyerekek harmadának vérében megtalálták a SARS-CoV-2 elleni antitestek nyomait, akik pozitív vírustesztet produkált családtaggal éltek egy háztartásban. Ezeknek a gyerekeknek mintegy fele teljesen tünetmentes maradt. (Egyébként, a koronavírussal szembeni ellenanyagot csak a fertőzés utáni első és negyedik hét közötti időszakban lehet kimutatni.) Észrevétlenül lehetnek tehát fertőzőek az ilyen gyerekek. Így a pozitívnak tesztelt felnőtt családtag mellett élő gyermek, ha nem mutat is tünetet, hordozó lehet, és mivel nincs ennek tudatában, nagyobb kockázattal terjeszti a vírust.

Részben az úgynevezett naiv T-sejtek miatt, magyarázza Donna Faber (Columbia University), aki egyebek mellett összehasonlító vizsgálatokat végez arra vonatkozóan, hogy milyen a gyerekek, illetve a felnőttek SARS-CoV-2 elleni antitestes válasza.

A mikrobiológus-immunológus vizsgálta azt is, hogyan működik a gyerekek még ’gyakorlatlan’, ’edzetlen’ immunválasza, ami megvilágíthatja, hogy ők hogyan eliminálják a SARS-CoV-2-t. „A gyerekek általában is másképpen reagálnak a vírusokra, a koronavírusra pedig különösen másképpen, ami a naiv T-sejtjük működésének tudható be. Ezek az új T-sejtek képesek másképpen reagálni az új patogénekre. A gyerekeknél ezekből egy komplett arzenál létezik, mert folyamatosan képződnek. A felnőttek viszont fokozatosan elveszítik ezt a képességüket.” – Ezek az említett sejtek keringenek a véredények és a perifériás nyirokszervek között. Ha kapcsolatba kerültek egy antigénnel, megindítják az ellenanyag-termelést, adaptív immunválaszt hozva létre.

A felnőttekben talált T-sejtek, ezzel szemben, olyan specifikus fertőzések ellen irányulnak, amelyeken a szervezet már átesett, mint amilyen például az influenzavírusok által okozott infekció. Ebből következően a felnőttek immunrendszerének válasza a már megismert fertőzések ellenében hatékonyabb. Jelenleg azonban mind a gyerekek, mind a felnőttek új patogénnel állnak szemben, ezért van az, hogy a gyerekek naiv T-sejtjei jobban le tudják gyűrni a SARS-CoV-2 okozta fertőzést.

Mivel sok gyereknél annak ellenére nem alakulnak ki tünetek, hogy megfertőződött, értelemszerűen sokan alábecsülik szerepüket a vírus terjesztésében. Annette-Gabriele Ziegler ezért arra hívja fel a figyelmet, hogy az óvodák és iskolák üzemeltetőinek sokkal szigorúbb megelőző intézkedéseket kell hozniuk, betarta(t)niuk, különben nem tudnak segíteni a pandémia megfékezésében. Figyelniük kell, hogy megfelelő-e a gyerekek távolságtartása, jó-e az osztálytermek szellőztetése. Fontos, hogy az oktatás kis csoportokban történjen, és még ennél is fontosabb az iskolások sokkal szigorúbb és következetes szűrése. Még akkor is, ha egyébként nincs semmiféle tünetük. Az iskolák ugyanis a vírusfertőzések potenciális keltető üzemei lehetnek, hangsúlyozza Annette-Gabriele Ziegler kutatásvezető.

Tovább

• Hogyan működik immunrendszerünk?
• Több negatív vírusteszt ellenére is lehet valaki COVID-19-beteg
• Az immunrendszerük és a vérereik különbözősége miatt ritkább gyerekeknél a COVID-19 súlyos lefolyása

WEBBeteg.hu
Szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró, Forrás: Coronavirus: Children can be spreaders - but are often symptomless (dw.com)