Újra kezdődhet a hazai vakcinagyártás Debrecenben
megjelent:
A kormány döntése értelmében Magyarországon egy Nemzeti Oltóanyaggyárat, kifejezetten a COVID-19 elleni oltóanyaggyártására pedig egy Nemzeti Koronavírus-Oltóanyaggyárat hoznak létre. Utóbbiban a Debreceni Egyetem (DE) és a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) együttműködésében készülő, még fejlesztés alatt álló oltóanyagot gyártják majd a jövőben.
A Debreceni Egyetem részeként épül meg a Nemzeti Oltóanyaggyár a cívisvárosban. A tervek szerint az üzemben 2023 első felében már gyártásra kerülnek a koronavírus elleni vakcinák. A hírt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter jelentette be a közelmúltban.
A koronavírus-járvány egyik legnagyobb tanulsága az, hogy ha hazánknak az azzal szembeni védekezéshez szükséges minden eszközt külföldről kell megvásárolni, akkor a kitettségünk is hatalmas – adta hírül a miniszter, kiemelve azt, hogy a tetemes pluszkiadások elkerülése, illetve csökkentése érdekében újra kell indítani a hazai vakcinagyártást, aminek évekkel ezelőtt, a privatizáció vetett véget Magyarországon. Vagyis, a kormány a koronavírus-járvány tanulságai alapján, hazánk önellátási képességének erősítésére, illetve a külföldi kitettségnek a mérséklésére, illetve visszaszorítására törekszik ezzel a magyar emberek egészségét szolgáló nagyszabású beruházással.
Tavaly tavasz óta azon dolgoznak az érintett szakemberek és a kormány felkért tagjai, hogy elkészüljön a magyarországi oltóanyaggyártás kiépítésének tervezete. Ehhez azokat a kutatási és ipari kapacitásokat kell megteremteni, ami egy hasonló világjárvány idején függetleníti a magyar embereket a világ többi részétől, ami a kiszolgáltatottságot is megszünteti, így a járvány tömegessé válását, annak súlyos lefolyását, szövődményeit és a sajnálatos haláleseteket.
Ezt a hírt Kósa Lajos, a Fidesz országgyűléséi képviselője, Debrecen korábbi polgármestere, az egy esztendővel ezelőtt kezdődött pandémia, illetve a prevencióként szolgáló karantén idején elsőként posztolta közösségi oldalán.
Akkor már a miniszterelnökkel egyeztettek a vakcinagyár megépítésével kapcsolatos lehetséges tervekről, amit a szakmai konzultációk után hamarosan a bejelentés követett: „Debrecenben lesz a Nemzeti Oltóanyaggyár” – tudatta egy éve Kósa Lajos. Azt is hozzátette, hogy az Operatív Törzs ajánlásával hozzák létre a gyárat. A kormány határozata nyomán a Debreceni Egyetem a Nemzeti Népegészségügyi Központtal együttműködve megbízást kapott az új típusú koronavírus elleni oltóanyag kifejlesztésére. A munka folyamata az állatkísérletekkel már megkezdődött. Az előzetes tervek szerint legkésőbb egy éven belül eljuthat a vakcina az előrehozott törzskönyvezés fázisáig.
| El?zmények és tervek |
| Dr. Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora emlékeztetett arra a tájékoztatón: a hazai vakcinagyártásnak komoly múltja és hagyományai vannak Magyarországon, amit a két világháború között a világ öt legjobbja között tartottak számon. A rektor kitért arra is, hogy az Egyetem szakemberei három esztendővel ezelőtt előrevetítették a világ számos pontján felbukkanó vírusok következtében kipattant járványok miatt egy esetleges világjárvány kirobbanásának lehetőségét. Ekkor került szóba egyetemi javaslatként a nemzetközi kitettség csökkentését megoldó törekvés, hogy hazánk önállóan is képes legyen az összes kötelező és ajánlott védőoltás gyártására. Az előzetes tervek szerint vélhetően már 2022 végére lesz magyar vakcina az új típusú koronavírus ellen, tudatta a rektor. Konzervatív technológiával inaktiválják a vírust, amiből négy liter már rendelkezésre áll, túl az állatkísérleteken. A professzor kiemelte: a változékony kórokozókhoz is igen gyorsan tudnak majd alkalmazkodni, mivel a leendő gyártással egy hónap alatt képesek lesznek követni az új mutációt. Nemcsak vírusok, hanem baktériumok okozta kórok elleni vakcinákat is gyártanak majd Debrecenben, a magyar Nemzeti Koronavírus-Oltóanyaggyárban. A vakcinagyártásnak három lényeges pillére van. A technológia, a kutatás fejlesztése és a minőségbiztosítás. A rektor elmondta azt is: a kötelező és ajánlott oltások technológiai leírásainak és licenceinek beszerzését követően a koronavírus felé fordult az érdeklődésük. A vakcina előállításához a vírus inaktivált változatát használják. A gyárkomplexum elkészülését követően a FIEK a Nemzeti Oltóanyaggyár kutatási osztályaként fog tovább működni, a háttérben a Debreceni Egyetem több ezer kutatójával és szakemberével. Kiderült az is, hogy a 27 ezer négyzetméteres antibakteriális és antivirális készítmények gyártására is alkalmas üzem mellett a COVID-19 elleni vakcinát gyártó egység nem csupán a hazai szükségletet lesz képes ellátni, hanem Kelet-Közép-Európa országainak lakosságát is el tudja majd látni oltóanyaggal a magyarországi vakcinagyár. A gyáregység a Debreceni Egyetem Tudományos Technológiai és Innovációs Parkjában épül majd fel. |
Azt senki nem vitatta eddig, hogy a debreceni vakcinagyárban történő oltóanyag előállítása mindenki számára a legideálisabb döntés, hiszen a kutatók és szakorvosok szerint a koronavírus még hosszú ideig, évekig is velünk marad, ráadásul máris gyorsan mutálódik. Így ha évenkénti oltakozásra lesz szükség, akkor hazánk nem kerülne függő helyzetbe a külföldi gyártóktól egy bármi okból bekövetkező vakcinahiány során, ami egyenlő a drámai következményekkel is együtt járható védettség hiányával.
Az egy esztendővel ezelőtt tervezett folyamat hírét, miszerint a Debreceni Egyetem részeként épül meg a Nemzeti Oltóanyaggyár a cívisvárosban, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is megerősítette a közelmúltban a Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában. Az üzemben a tervek szerint 2023 első felében már sor kerül a koronavírus elleni vakcina gyártására.
| El?zmények és tervek |
| Az 55 milliárd forintos nagyfontosságú beruházás részeként 6,5-7 milliárd forintból egy speciális, a COVID elleni vakcinát előállító egység épül, ami a miniszteri bejelentés szerint 2023 első felében a vakcinagyártásra készen áll majd. A további védőoltások gyártását előállító üzem várhatóan 2025-ig készül el. Az oltóanyaggyárak mellett hozzák létre a Debreceni Egyetem pilot laboratóriumát, ahol félüzemi körülmények között végezhetik majd a vakcinagyártáshoz kapcsolódó kutatásokat és fejlesztéseket – tudatta tájékoztatóján Palkovics László szakminiszter. Kiemelte azt is, hogy a Debreceni Egyetem által létrehozott gazdasági társaság látja majd el a gyár építésével és kialakításával összefüggő feladatokat. A kormány ehhez már ebben az esztendőben rendelkezésre bocsájt 17 milliárd forintot. |
- Tavaly tavasz óta dolgozunk azon, hogy kiépítsük azokat a kutatási és ipari kapacitásokat, amelyek egy ilyen drámai világjárvány megjelenése esetén a magyar embereket függetlenítik a világ más részétől – mondta a miniszter. A kitettség csökkentésének érdekében újra kell indítani a hazai vakcinagyártást. Egészségpolitikai és nemzetbiztonsági szempontból is fontos, hogy a magyar polgárok biztonságos ellátását a szükséges védőoltás beadásával hazai fejlesztésből és gyártásból tudjuk megoldani. Ezért döntött úgy a kormány, hogy létrehozza a Nemzeti Oltóanyaggyárat. A gyártási és fejlesztési bázis Debrecenben az egyetem részeként épül meg, és így folyamatosan lehetővé válik a biztonságos hazai oltóanyag-ellátás.
| El?zmények és tervek |
| Különösen kiemelkedő annak a ténye, hogy hazánkban az oltáshoz izolált vírusvariánsokat használnak fel. A hazai technológia szerint a vakcina a teljes, de elpusztított, és így fertőzésre és szaporodásra képtelen vírust tartalmazza majd egy immunreakció-erősítő adalék mellett. Ez a tudományos módszer az antitestképződés mellett a sejtes immunitásra is nagyban alapoz. Ezt a módszert világszerte több tudományos tanulmány igazolja, és nemcsak a tüskefehérje, hanem a vírus teljes felülete ellen várható antitesttermelés. Hazánkban egyébként közel száz évig, az 1990-es évekig gyártottak humán oltóanyagot. A gyógyszeripart is érintő privatizáció következtében azonban nagy részben felszámolták ezeket az oltóanyagokat előállító helyeket. Napjainkra Magyarországon a Fluart Kft. által csupán az influenza elleni vakcina maradt „talpon”, így a többi védőoltásból importra szorulunk. Így fordulhatott elő, hogy a BCG-oltóanyag-ellátás, illetve a tífusz, a tetanusz, a meningococcus és a kanyaró elleni oltóanyag-ellátás olykor akadályba ütközött a külföldi beszállító miatt. Ezért is tekinthetjük hatalmas előrelépésnek, hogy a kormány már 2018 márciusában felvetette, majd határozott is arról, hogy Nemzeti Oltóanyaggyárat hoz létre Debrecenben. |
Tovább A COVID-19 elleni vakcinák összehasonlítása
Forrás: WEBBeteg
Balogh Mária, újságíró
