A zárt intézetekben élők reménysége az AstraZeneca vakcinája

Az Egyesült Királyságban az AstraZeneca COVID-19 elleni vakcinájának segítségével be fogják tudni oltani az idősotthonok minden lakóját. A más nyugati államokban még nem engedélyezett oltóanyagot egyszerűbb tárolni, szállítani és beadni mindazoknak, akik otthonukat nem tudják elhagyni, hogy maguk jussanak el az oltóhelyekre.

A koronavírus végigsöpört a brit ápolási otthonokon, akárcsak az amerikaiakon, tízezrével szedve a halálos áldozatokat. Az Egyesült Királyságban (UK) abban reménykednek, visszavonulhat az áradat a hazailag kifejlesztett, otthon gyártott vakcinának köszönhetően, ami a nyugati világban egyelőre még jóváhagyásra vár.

A leginkább kockázattal élők csoportjába az Egyesült Királyságban több mint 4 millióan tartoznak – ez a felnőtt lakosság csaknem 8%-a –, ennyi brit lakos már megkapta a védőoltás legalább első dózisát. Közöttük van a leginkább sérülékenyek csoportjának nagyobb fele, vagyis ápolási otthonokban élő 300 ezernyi idős ember, akik nem tudnának maguktól eljutni oltóközpontba, mert nem képesek mozogni, utazni. Az ő elérésükben kulcselem a hazai fejlesztésű Oxford-AstraZeneca-vakcinával felszerelkezett, mozgó oltócsoportok létezése. A háziorvosok hálózata segíti őket a sportközpontokban, szállodákban, katedrálisokban felállított oltóhelyeken. Ez az oltási kampány segíti az országot abban, hogy elérhesse a kitűzött célt, hogy február közepéig beoltják a 15 milliónyi leginkább kiszolgáltatott polgárt.

A kormányzat szerint az AstraZeneca-vakcina, amit Indiában, Marokkóban, Latin-Amerika néhány országában alkalmaznak már, új lehetőséget nyújt a távoli, kis létszámú idősotthonok lakóinak elérésében. Orvosok elmondása szerint ezt a védőoltást sokkal hatékonyabban lehet eljuttatni a helyszínre, mivel ezt nem kell hígítani, továbbá a szer beadása után nincs arra szükség, hogy a vakcináltat szorosan figyeljék azt felügyelve, nem alakul-e ki nála anafilaxiás sokk. Mindkét említett lépés – amire szükség van az Egyesült Királyságban elérhető másik oltás, a Pfizer-BioNTech-vakcina esetén – nagyon időigényes procedúra.

Az AstraZeneca-vakcinát 6 hónapon át lehet normális hűtőszekrény hőfokán (2-8 Celsius-fokon) tárolni, ami azt jelenti, hogy akár többször, kisebb tételekben is lehet mozgatni. Ezzel szemben az USA-ban és Európában engedélyezett másik (a Pfizer) oltóanyag nagy tételű kiszerelésben érkezik, és mínusz 70 Celsius-fokon kell tárolni, kiolvasztás után pedig 3 és fél napon belül fel kell használni. „Az AstraZeneca-vakcinát sokkal egyszerűbb magammal vinni, házról házra haladva az oltóanyaggal. Én például biciklin jártam be a körzetemet” – mondta egy oxfordi háziorvos, Helen Salisbury, aki több, lakásához kötött idős páciensének adta be már január 15-én az AstraZeneca-vakcinát. Ez a könnyen kezelhetősége ad magyarázatot arra, hogy miért részesítik előnyben ezt az idősotthonok lakóinak ellátásában – fogalmazta meg az a levél is, amit a kormányzat, az egészségügyi hatóság küldött január 13-án az összes angliai családorvosnak. Ebben az értesítésben készpénzes ösztönzést is felajánlottak az orvosok számára, az esetre, ha beadják a lakosoknak az első dózist.

Az AstraZeneca-vakcina elérhetősége (azaz január eleje) előtt csak az 50 ágyasnál nagyobb idősotthonokban lehetett hatékony a Pfizer-vakcinával való ellátás – a kormányzat oltásszervezési, beadási tervezete szerint, még azután is, hogy megkapták arra az engedélyt, hogy megbontsák a 975 dózist tartalmazó dobozokat, és az adagokat rendezzék el kisebb, 75 adagos tálcákra.

Ennek a könnyítő engedélynek nyomán most a kisebb, az akár 25-nél kevesebb lakóval üzemelő otthonokban is hozzájutnak az oltáshoz.

Felmérések szerint egy-egy idősotthonban akár csak 20 személy beoltásával életeket lehet megmenteni. Ezzel áll szemben az a sokszorosan nagyobb szám, hogy a szabadon mozgók közösségében élő 70 év felettiek esetén legalább 600 ember beoltása kell ahhoz, hogy a védettség életmentő lehessen – mondta a napokban dr. Gregor Smith, Skócia tisztifőorvosa (Chief Medical Officer) tanulmányok adataira hivatkozva. Amennyiben az idősotthonok lakóit részesítjük előnyben az oltási kampányban, „ez a hatékonyan, jól eltöltött időbefektetés” – mondta dr. Smith. Egy demenseket gondozó – London közelében lévő – otthon (Langley Haven Dementia Care Home) vezetője, Uddhav Bhatta az első Pfizer-vakcina-dózist még december közepén, a másodikat múlt héten kapta meg, de a bennlakóknak január közepéig kellett várni az oltásukra, ami már AstraZeneca volt. „Nehéz lett volna eljutni idáig is a Pfizer-vakcinával” – magyarázták el neki az orvosok. Egyetlen dolgot éreznek e pillanatban aggályosnak: azt, ha esetleg hiány lesz mindkét típusból. E téren az AstraZeneca van hátrányban.

A Pfizer-vakcinánál alkalmazott új genetikai alapú technológiával szemben, valamint az Egyesült Királyságban már engedélyezett (de tavaszig még nem elérhető) Moderna-oltóanyaggal szemben, az AstraZeneca hagyományos vakcinagyártási metódusra épít. Vektorként adenovírust tartalmaz. Ez teszi jóval lassabbá az előállítási folyamatot az mRNS-vakcina előállításához képest, még ha egyszerűbb is később alkalmazni. A Moderna vakcinájának szállítási, tárolási követelményei kevésbé szigorúak, mint a Pfizer-BioNTech-éi, de még mindig sokkal több megszorítást tartalmaznak, mint az AstraZeneca-éi – a Moderna-vakcinát mínusz 4 Fahrenheit-fokon kell tárolni, illetve maximum 30 napig lehet hűtőszekrényben eltartani, miután a mélyhűtésből kiolvasztották.

Az AstraZeneca-vakcina január 4. óta érhető el az Egyesült Királyságban, és a cég 13-áig már 1,1 millió dózist osztott szét az országban. Tervek szerint hetente 2 millió dózissal számolnak a közeli jövőtől kezdődően, és ez év végéig 100 millió adagot terítenek. A kormány úgy véli, egy ilyen mennyiség beadásához adott a szükséges infrastruktúra és a személyzet. „A beoltási ütem (verseny) terén egyedül a vakcinaellátás lehet a határt szabó, a korlátozó tényező”.

Az AstraZeneca szerint a vakcina gyártásának 3-4 hónapos menetében bizonyos lépéseket nem lehet felgyorsítani. 58-60 napba telik előállítani azt a sejttenyészetet, amely a vírusnak közegként szolgál a replikációjához, és azután további 28 napba telik legyártani a vakcinát egy töltés és lezárás (’fill-and-finish’) néven futó folyamatban, mielőtt összeállítják a tételeket, majd csomagolják. Az egész eljárás menetében körülbelül 60 (gyári) minőségi ellenőrzést hajtanak végre, és minden tételt külön is ellenőriz az Egyesült Királyság egészségügyi hatóságának képviselője, mielőtt engedélyezi a klinikai használatba vételt.

Ezen a ponton van az mRNS-technológián alapuló új (Pfizer és Moderna) vakcinák előnye. Előállítási folyamatuk sokkal gyorsabb. Mintegy 2 órát vesz igénybe mRNS-t előállítani. Ezt tisztítani, formulázni kell, majd lipid nanorészecskékbe csomagolni – ezután következik a fiolákba helyezés és a tesztelés.

„Mindent összeadva, az mRNS-hatóanyagnak, az aktív alkotórésznek az elkészítése körülbelül 2 napot vesz igénybe. Az ezt követő minőségi ellenőrzés pedig mintegy 2 hétbe telik” – magyarázza Kis Zoltán, a Jövő Vakcináit Gyártó Kutatóműhely (Future Vaccine Manufacturing Research Hub, Imperial College London) tudományos munkatársa.

A brit egészségügyi miniszter, Matt Hancock hétfői (jan. 18.) bejelentése szerint a kormányzat a célhoz vezető út felét megtette, nevezetesen, hogy az Angliában található több mint 10 ezer idősotthon valamennyi lakója számára biztosítsa, beadja a vakcina első dózisát január végéig. Skóciában az ápolási otthonokban élők több mint 80%-a és az őket gondozók 55%-a megkapta az első dózist, Nicola Sturgeon, skót miniszterelnök(nő) közlése szerint.

Az idősotthonok azonban még nincsenek túl a nehezén. A COVID-19 okozta halálozás a bennlakók körében Angliában 2020. végén, majd 2021. elején újra növekedni kezdett. Ezt megelőzően nyáron és ősszel volt egy viszonylag csendes periódus, kevesebb veszteséggel.

Az említett 30-személyes Langley Haven otthon 5 lakója lett a COVID-19 áldozata áprilisban, a pandémia első hulláma során. Az elmúlt hétig nem fordult elő újabb eset, azonban öt gondozottnak és egy ápolónak lett pozitív a vírustesztje a napokban, mondta az otthon vezetője. „Nagy megkönnyebbülés a vakcina közelsége, de egyelőre még nem tudjuk, hogy vajon mennyire maradnak fertőzőképesek azok, akik megkapták az oltást. Egyszóval nagyon körültekintően kell eljárnunk, élnünk.”

A vakcinapróbák nem állapították meg egyértelműen, hogy a COVID-19 elleni immunizáció hatására az egyének – akik az oltást követő immunizáció kialakulása után kapcsolatba kerülnek a vírussal – nem terjesztik a betegséget okozó vírust. Jelenleg is folyamatosan tanulmányozzák a tudósok, hogy az elmúlt hetekben beoltottak esetében a vakcina megakadályozza-e az átvitelt.

Az elmúlt héten COVID-19-fellángolás történt abban a skóciai idősek otthonában, ahol még decemberben először kapták meg a bennlakók a Pfizer-vakcinát. „Sokakban él az a hiedelem, hogy a vakcina szuperembert csinál a beoltottból. Mi elsősorban abban bízunk, hogy az idő múlásával a beoltottak révén lesz olyan bázis a népességben, aminek a hatására egyre ritkábban fordul majd elő a megbetegedés” – mondta Donald Macaskill, a skót idősotthonokat felügyelő ernyőszervezet vezetője.

Tovább

• Engedélyezték a magyar hatóságok az AstraZeneca- és a Szputnyik V-vakcinát
• A példátlan tömegű vakcinagyártás különös nehézségei

WEBBeteg.hu
Szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró, Forrás: Oxford-AstraZeneca’s Covid-19 Vaccine Helps U.K. Lead Race to Reach Nursing Homes (wsj.com)