Oltatni vagy sem? A leggyakoribb tévhitek

A vakcina megjelenése óriási siker: a koronavírussal vívott küzdelem egyik sarokköve. Mégis sokan szkeptikusak az oltással kapcsolatban.

Dr. Botz Lajos professzort, a PTE Klinikai Központi Gyógyszertárának és Gyógyszerészeti Intézetének vezetőjét, a PTE Gyógyszerésztudományi Kar dékánját és dr. Czinner Valériát, a PTE Gyógyszerészeti Intézet és Klinikai Központi Gyógyszertár szakgyógyszerészét kérdezte a Pécsi Tudományegyetem mindenről, ami csak az oltással összefügg. A kérdések a Facebook különböző platformjairól származnak.

Miért van az, hogy különböző oltóanyagok vannak forgalomban? Különböző anyagok vannak ezekben? Biztos, hogy mind biztonságos?

Dr. Botz Lajos: Példátlan az emberiség történetében, hogy ilyen viszonylag rövid idő alatt ennyire nagy oltási számot próbálunk elérni. Nyilvánvaló, hogy nincs egyetlen olyan gyár, ami ezt az óriási mennyiséget pillanatok alatt le tudná gyártani. Szükségszerűen vannak különböző termékek, és különböző országokban, különböző gyártók állítják elő, különböző technológiákkal. Ez nem azt jelenti, hogy ezek között lényegi különbség lenne - gondoljunk arra, hogy ugyanazt az autómárkát vagy üdítőt is a világ legkülönbözőbb részein gyártják, az eredmény mégis ugyanaz. Nyilván különbözőek a vakcinákban felhasznált anyagok is. Köztudott, hogy nagyon sokat fejlődött a vakcina technológia, hiszen megjelent egy új, korszerű, ráadásul magyar származású amerikai fejlesztőnek, Karikó Katalinnak köszönhető vakcina, az RNS-alapú. De emellett megvannak a hagyományos, jól bevált régi technológiák is.

A célja mindnek ugyanaz: a fertőzés megállítása. Kicsit más puskával lőnek, de ugyanarra (a koronavírusra) céloz mind.

Minden olyan vakcina, amelyiket a gyógyszerészeti hatóság jóváhagy, hazánkban az OGYÉI, a jelen tudásunk szerint biztonságos. Fontos azt megérteni, hogy a védőoltás mindig egy sokkal nagyobb bajt előz meg. Gondoljon mindenki a biztonság kapcsán arra, hogy milyen lenne súlyos tünetekkel elszenvedni a koronavírust, és milyen milyen lenne egy többnyire semmilyen mellékhatással nem járó, esetleg elviselhető és enyhe tüneteket kiváltó, például egy enyhe fejfájást okozó oltást beadatni. Melyiket szeretné a kettő közül? A védőoltást vagy a Koronavírus Ellátó Központ valamelyik betegszobáját? Mindkettőnek van egy kis kockázata a mérlegen, de az egyik opció sokkal súlyosabb.

Dr. Czinner Valéria: Gyártási technológia alapján többféle vakcina van a koronavírus ellen, a két fő csoport a klasszikus és az újgenerációs technológiákkal előállított. Az európai és magyar hatóságok által engedélyezett vakcinák biztonságosnak tekinthetőek

Hogyan lehetséges, hogy ennyi idő alatt kifejlesztették az oltást?

Dr. Botz Lajos: Ez a globális világ első globális járványa, ami globális, összehangolt pénz és szellemi tőke koncentrációt is indukált, rendkívül rövid idő alatt. Azt gondolom, ez amiatt is van, mert a koronavírus-járvány mindenkit érintett. Ha helyi járvány maradt volna, - mondjuk, csak egy kontinensre kiterjedve -, nem összpontosult volna ennyi erőforrás. A humán klinikai vizsgálatoknak, amiket egy-egy betegség kapcsán elindítanak, vannak nemzetközi regiszterei, ezek alapján elmondható, hogy jelenleg több mint 4000 vizsgálat van folyamatban a koronavírus kapcsán. Ilyen arányú egyetlen betegség vizsgálatára irányuló munka még nem volt. Példátlan az is, hogy az akadémiai szféra és a gyártók egy időben megmozdulnak ugyanabba az irányba.

A másik ok az, hogy a vakcináció évtizedek óta használatos eljárás - a kórokozó volt új.

Minden magyar polgár több mint egy tucat védőoltást kap az élete során. Ha ez nem így lenne, kevesebben lennénk. Az emberek születéskor várható élettartam-növekedéséhez legnagyobb arányban - az antibiotikumok mellett - a védőoltások járultak hozzá. Amikor az új, 3. generációs vakcináról beszélnek, ami Karikó Katalin nevéhez fűződik, vegyük figyelembe, hogy ő 1989-ben kezdte meg az mRNS kutatását, és 2005-ben szabadalmaztatta az mRNS terápiás alkalmazásokat. A helyzetből, az alkalmazási szükségletből adódott, hogy alapos, korábbi munkája alkalmazásba és reflektorfénybe került. De az új, 3. generációs vakcina mellett a korábbi technológiák is működnek, azokat is használjuk.

Rövid idő alatt fejlesztették ki ezt az oltást, honnan lehet biztosan tudni, hogy akár évtizedek múlva nem éppen emiatt lesz valami komoly bajom?

Dr. Botz Lajos: Ennek semmi jelét nem látni. Azért megjegyzem: az ilyen kérdéseket feszegetők megelőlegezik maguknak azt, hogy biztosan covid-mentes lesz a jövőjük.

Dr. Czinner Valéria: Amellett, hogy a technológiák valójában nem újak, és a fejlesztések rohamtempóban zajlottak, a közegészségügyi vészhelyzet miatt maga a jóváhagyási folyamat is megújult, felgyorsult. Az engedélyező hatóságoknál is mindenki ezen dolgozik, ott is megtörtént a tudáskoncentráció.

Úgy tudom, ez egy legyengített vírus, és tulajdonképpen covidos lesz tőle az ember - én nem akarok beteg lenni.

Dr. Botz Lajos: Nem fertőzést terjesztünk. Ez egy védőoltás, a technológiától függően a vírus örökítőanyagának csak egy szakaszát, bizonyos régebbi típusú vakcinák esetén elölt vírust tartalmaz. A cél minden esetben az hogy fertőzés nélkül tanítsuk meg az immunrendszert a vírus ún. antigénjeinek felismerésére, így az oltottak szervezetét később már nem tudja a vírus megtámadni.

Elmúltam 60 éves, engem nem kell beoltani, mert a legyengített vírus, ami az oltásban van, végzetes hatással lehet rám.

Dr. Botz Lajos: A 60 év fölötti korosztály fokozott kockázatú, még akkoris, ha valakinek kifogastalan az egészsége! Az életkor miatt nő exponenciálisan a covid lefolyásának súlyossága, emellett ebben a korban az emberek jelentős részének van valamiféle alapbetegsége is (magas vérnyomás, cukorbetegség, vesebetegség, stb.) Hatvan év felettiek számára a védőoltás bevállalása fokozottan indokolt! Fontos megjegyezni hogy élő, akár csak legyengített COVID-19 vírust egyik használt oltás sem tartalmaz. Covidos nem a vakcinától, hanem a légúti fertőzéssel szerzett infekciótól lesz az ember.

Úgy tudom, csak akkor adható az oltás, ha az ember nem covidos éppen. Mi van, ha covidos vagyok amikor beoltanak, csak még nem tudok róla?

Dr. Botz Lajos: Az oltópontokra érkezőknek testhőmérséklet-mérésen kell átesniük, és ki kell tölteniük egy, az oltás kockázataira vonatkozó kérdőívet és egy járványügyi nyilatkozatot. Abban az esetben, ha a koronavírus-fertőzésre jellemző és arra utaló tünetei vannak valakinek (hányingere, fejfájása, íz- és/vagy szaglásvesztése van, lázas, stb.), akkor őt nem szabad oltani. De ha teljesen panaszmentes, akkor oltható. Nem előfeltétel minden oltandó személy teljes körű kivizsgálása. Már olyan nagy számban oltottak a világon, Magyarországon, sőt, pécsi viszonylatban is, hogy régen kiderült volna, ha ebből probléma lenne. Működik erre egy nemzetközi regisztrációs rendszer, amivel detektálják az oltás kapcsán felmerülő összes problémát, történjen az Alaszkában vagy Majson.

Szükséges bemutatni egy negatív covid-tesztet ahhoz, hogy beoltsanak?

Dr. Botz Lajos: Nem.

Úgy tudom, nem nyújt 100%-os védettséget - akkor meg minek?

Dr. Botz Lajos: Semmi nem nyújt 100%-os védettséget, ez illúzió. A koronavírus elleni védőoltás hatékonysága, vagyis hogy milyen arányban előzi meg a beoltottak között a fertőzést, nagyon magas, jó értéknek számít. A közösségi védettség kialakulását ezekkel is elérjük. Ami itt kulcskérdés, az az, hogy az egocentrikusság helyébe a közösségi gondolkodás kell, hogy lépjen.

Ha az egyének saját önző érdekeiket tartják szem előtt, nem pedig a közösséget, nem tudjuk elérni a nyájimmunitást. Csak együtt, csak kéz a kézben tudjuk ezt a helyzetet megoldani.

Dr. Czinner Valéria: A vizsgálatok szerint azt megakadályozza az oltás, hogy a betegség súlyossá váljon, vagyis aki az oltás ellenére elkapja a koronavírust, annak sem lesz súlyos vagy végzetes a kimenetelű a betegsége.

Úgy tudom, az oltásnak rengeteg kellemetlen mellékhatása van.

Dr. Botz Lajos: Nagyon kevés olyan eszközünk van a gyógyításban, aminek ennyire kevés mellékhatása van, mint ennek az oltásnak.

Amikor engem beoltottak, volt két nap, amikor tényleg fáradtabbnak éreztem magam - nem tudom megondani, hogy az oltás miatt volt-e vagy azért, mert időjárás-változás zajlott. De úgy gondoltam, hogy részemről az oltás jó befektetés, mert komolyabb veszélyt kerülök el általa. Aki nem akarja bevállalni, hogy egy pár napig a vállán talán lesz egy pirosodó, fájdalmasabb terület, az lehet, hogy a koronavírus komolyabb tüneteit választja.

Dr. Czinner Valéria: Átmeneti, enyhe, uralható mellékhatások fordulhatnak elő, ha egyáltalán jelentkeznek, és nem jár maradandó egészségkárosodással. Sokakat beoltottak már világszerte, nagyon ritkán, de előfordulhat túlérzékenység - ezek is elhárítható helyzetek. Nincs ebben semmi szokatlan, az összes többi védőoltásra ugyanez igaz.

Van alapbetegségem, emiatt engem nem szabad beoltani.

Dr. Botz Lajos: Éppen emiatt kell beoltani! Akinek alapbetegségei vannak (cukorbetegség, túlsúly, autoimmun-betegség, magas vérnyomás, stb.), mind magasabb kockázatú csoportba tartoznak. Láttunk teljesen egészséges vagy annak gondolt embereket is covid-fertőzöttként. Ez a koronavírus egyik rejtélye: nem tudni, hogy pontosan mi alapján válogat közülünk. Az eddigi tapasztalat az, hogy az alapbetegségekkel rendelkezőknél sokkal gyakoribb a súlyos lefolyás, így pont ők azok, akik számára az oltás fokozottan indokolt.

Túlsúlyos vagyok, és emiatt engem nem szabad beoltani.

Dr. Botz Lajos: A túlsúly az egyik legnagyobb kockázat-növelő tényező, pont emiatt kell beoltani!

Allergiás vagyok (glutén, fém, pollen, por stb.), és úgy tudom, allergiásoknak nem adhatják be az oltást.

Dr. Botz Lajos: Nem kizáró ok, ha valaki bármire allergiás. Az oltópontra érkezve egy kérdőívet kell kitölteni, amivel ezeket a fokozott figyelmet igénylő állapotokat is felmérik, hogy megfelelő óvatossággal járjanak el esetükben. A vakcina segédanyaga a polietilén-glikol, ha valaki kifejezetten erre allergiás, arra még fokozottabban odafigyelnek az oltást követően. Ezért van, hogy az oltás után a beoltottnak 15-30 percet még a helyszínen kell tartózkodnia: egy túlérzékenységi reakció ugyanis biztos, hogy ezalatt az idő alatt előjön.

Dr. Czinner Valéria: A polietilén-glikol a hétköznapokba is használatos segédanyag, az élelmiszer-adalékok között az E1521 néven található meg a NÉHIB oldalán. Több étrend-kiegészítőben megtalálható, és az élelmiszeriparban is használják. A jelenlétére a vakcinában azért van szükség, mert valamibe be kellett “csomagolni” az mRNS-darabkát.

Nem vagyok idős, engem a koronavírus nem érinthet rosszul, az oltásra sincs szükségem.

Dr. Botz Lajos: A fiatalok valóban nem tartoznak a kiemelten veszélyeztetettek közé, de a betegség őket is érintheti. Lehet, hogy egy fiatal nem szorul lélegeztetőgépre, de a szerveit hosszú távú károsodások érhetik akkor is, ha a tünetei enyhék. 100% biztonsággal nem jelenthető ki az, hogy csak azért, mert valaki nem idős, teljesen elkerüli majd a betegség.

Egy felelős gondolkodású fiatalnak közössége, családja, barátai és szerettei érdekében, azokra tekintettel is meg kellene fontolnia ezt a kérdést.

Dr. Czinner Valéria: Azt gondolom, a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet a fiatalok életet ugyanúgy megnehezíti, mint az idősebbekét. A járványügyi szakemberek szerint a korlátozások addig nem oldhatóak fel biztonsággal, amíg a nyájimmunitáshoz elegendő átoltottságot el nem értük. Vagyis addig nem lehetünk együtt a barátainkkal, családtagokkal, nem nyitnak ki az éttermek, színházak, mozik, nem lehetnek rendezvények, és abban sem lehetünk biztosak, hogy a gazdasági helyzetünk változatlan marad.

Átestem a koronavíruson, ezért nekem már életre szóló védettségem van.

Dr. Botz Lajos: Ez nem igaz. Attól, hogy valaki átesett a betegségen, időlegesen lesz védett, és sajnos ez nem örökre szól. Három hónap után oltható, és indokolt is, hogy oltva legyen.

Dr. Czinner Valéria: Nemcsak az időablakot illetően van különbség az oltással megszerzett immunitás a betegségen átesettek közötti ideiglenes védettséget illetően. Leegyszerűsítve azt modhatjuk, hogy az oltással szerzett védekező képesség “minőségibb”, teljesebb.

Cukorbeteg vagyok, és úgy tudom, az oltóanyagban van cukor - vagyis nem adathatom be.

Dr. Botz Lajos: Az egész vakcina mindössze 0,3 milliliter. Az sem borítaná fel egy diabéteszes vércukor-értékeit, ha az az egész cukorból lenne. Vagyis a cukorbetegség nem kizáró ok, sőt! A súlyos COVID-fertőzöttek között 40 % körüli, tehát magas a diabétesszel küzdők aránya. Épp emiatt fokozottan indokolt, hogy a cukorbetegek beoltassák magukat. A szacharóz régóta használt vakcina segédanyag, amely nagyon csekély mértékben található meg a vakcinákban ahhoz, hogy bármilyen nemkívánatos hatást okozzon.

Vega/Vegán vagyok, és úgy tudom, az oltásban állati eredetű anyag van, ezért nem oltatom be magam.

Dr. Botz Lajos: Nincs állati eredetű anyag a vakcinában.

Úgy tudom, várandósok nem kaphatnak oltást. Ez igaz? Miért nem?

Dr. Botz Lajos: Rohamléptekben kellett a vakcinát fejleszteni, gyorsan el kellett érni azt az állapotot, hogy a lakosság minél szélesebb körében megkezdhessék az oltást. Ilyenkor nyilván nem azokat vonják be a legelső klinikai vizsgálatokba, akik speciális csoportokba sorolhatók. A kismamákat is óvták ettől, így az oltás tavalyi indulásakor még nem volt erről a csoportról megfelelő mennyiségű adatunk. Mára viszont egyértelmű és általános az ajánlás: a várandós a kezelőorvosával konzultálva mérlegelje, milyen kockázatokat rejthet számára az oltás, és beoltathatja magát. Ahogy egyre nagyobb számban oltanak várandósokat is szerte a világon, úgy gyűlik össze egyre több információ, és jelenleg nincs arra vonatkozóan semmi bizonyíték, hogy számukra vagy a magzatuk számára az oltás bármilyen ártalmas hatással járna.

Úgy tudom, az oltás hosszú távon meddőséget okoz, és én szeretnék majd gyereket, ezért inkább nem adatom be magamnak.

Dr. Botz Lajos: Fogalmunk sincs, hogy honnan ered ez a tévhit. Nem utal erre semmi. Amikor egy vakcinát engedélyeznek, kiemelt szempontja az értékelésnek, hogy ne legyen ilyen hatása a szernek.

Mi van akkor, ha terhes vagyok, amikor megkapom az oltást, de még nem tudok róla. Károsodhat ettől a gyermekem?

Dr. Botz Lajos: Nincs semmi, ami arra utalna, hogy ettől károsodna a magzat. Viszont egy covidos szülés... az akár kellően kockázatos is lehet!

Dr. Czinner Valéria: Dr. Zádori János, a Szegedi Kaáli Intézet orvosigazgatója, elmondta, hogy az Amerikai Reprodukciós Társaság tavaly december 16-án kiadott ezzel kapcsolatban egy állásfoglalást: ha megkapta valaki az első oltást, és még nem tudta, hogy várandós, de utána ez kiderül, akkor az emlékeztető oltást is be lehet neki adni.

Félek a tűktől. Nem lehetne oltás helyett az, hogy kapok valamilyen gyógyszert?

Dr. Botz Lajos: Nem a tűktől kellene félni, hanem a koronavírustól. Az oltás annyi, mint egy szúnyogcsípés: nagyon kis tűvel történik (0,6 mm a teljes átmérője), és kis volument adunk be vele. A vakcinákat általában nem lehet szájon át bevehető tablettákkal kiváltani, így ezt sem.

Az oltást (és ez látszik a fotókon is) vastag tűvel adják be, mert az oltóanyag mellett egy megfigyelésre alkalmas chipet is beinjektálnak az emberekbe.

Dr. Botz Lajos: Erről szó sincs.

Az oltópontok potenciális fertőzésforrások, én nem megyek oda, ahol covidosok is megfordulhatnak. Nem kaphatnám meg ezt az oltást inkább az otthonomban?

Dr. Botz Lajos: Az elkövetkezendő 15 év sem lenne elég ahhoz, hogy a teljes lakosságot az otthonában oltsuk be! Az oltópontokat gyorsan kellett kialakítani az országban mindenütt, de jól szervezett munka zajlik ott. Az emberek időpontra mennek, gyorsan sorra kerülnek. Saját tapasztalatom is, hogy nagyon flottul, gyorsan megy, én kb. összesen 25-30 percet voltam ott. Nem jelent nagyobb veszélyforrást, mint ha az illető betér egy boltba átvenni egy csomagot. Nyilván lehetnek olyan helyek és helyzetek, amikor egyszerre átmenetileg sokan összejöttek. Mindenesetre az oltóhely nem jelent fokozott kockázatot.

Dr. Czinner Valéria: Az oltópontokon a covid elleni védekezést a lehető legszigorúbban betartják és betartatják: szellőztetnek, mindenki számára kötelező a maszk, a távolságtartást pedig oly módon is elősegítik, hogy kijelölik, ki hová ülhet.

Miért van szükség második oltásra? Az összes többinél, amit gyerekkoromban kaptam, elég volt egy.

Dr. Botz Lajos: A második oltásnak drámaian védettség-emelő hatása van. Azt se feledjük el, hogy több olyan oltásunk is van ami ehhez hasonló és amit többször kell beadni.

Dr. Czinner Valéria: A HPV, a kullancs- enkefalitisz, a veszettség elleni vakcinák beadását szintén ismételni kell - utóbbit például pár napon belül.

Ha beoltatom magam, nem kell többé maszkot húznom és távolságot tartanom? Már az első után se kell vagy a második oltásig kell várni ezzel?

Dr. Botz Lajos: Tudom, rossz hír, de a második oltás után is kell hordani a maszkot, és be kell tartani minden járványügyi óvintézkedést. Egyrészt az első oltás is csak több nap után ad valami védettséget, hiszen a szervezetben elindít egy védekezési folyamatot, ami több nap alatt vértez fel minket a koronavírus ellen.

Dr. Czinner Valéria: Ahogy dr Kumánovics Gábor PTE KK Reumatológiai és Immunológiai Klinikájának az igazgatója is elmondta, attól, hogy valaki megkapta a második oltást is, még a nyálkahártyára bekerülhet a vírus, és fertőzni fertőzhet. Valamennyi idő kell ahhoz, hogy leküzdje a szervezet a koronavírust, és ezalatt az idő alatt cseppfertőzéssel másra is átjuttathatjuk. Amíg nem igazolódik az ellenkezője, vagy nem alakul ki a nyájimmunitás, addig ez a feltételezés él.

Dr. Botz Lajos: Akkor vehetjük le a maszkot, és válik szükségtelenné a többi járványügyi intézkedés is, ha a nyájimmunitás kialakult, és kimondható, hogy nincs járvány, és nemcsak Magyarországon nincs, hanem máshol sem.

Tovább A vakcina mellé még más is kell a pandémia megállításához

Mivel európai vagyok, ezért gondolom, számomra csak az európai vakcina hatásos, nem?

Dr. Botz Lajos: A vakcina a többé-kevésbé mindenhol azonos vírus ellen hat, az az elleni védettség kialakítása a cél. Vagyis attól függetlenül ugyanúgy hat, hogy ki melyik rasszhoz tartozik, vagy hol él. Nemtől, rassztól, etnikumtól függetlenül hatásos.

(Pécsi Tudományegyetem)