Az AstraZeneca-Oxford-vakcina kiválóan lassítja a koronavírus terjedését

Szakemberek első alkalommal fogalmaztak felsőfokon egy vakcina eredményességéről, az Oxford-AstraZeneca-oltás értékeléséről szóló tanulmányban. Azt írták, hogy rendkívül hatékonyan képes csökkenteni a vírus terjedésének ütemét. A vizsgálatot végzők leszögezték, hogy az oltás igen határozottan képes befolyásolni a pandémiát, mivel minden egyes vakcinált személy közvetlen védelmet jelent a többiek számára.

Az Oxfordi Egyetemen végzett vizsgálatban teszteléssel mérték, mennyiben hat az átvitelre a vakcina. Azt figyelték, van-e tünetmentes fertőzés – a résztvevőket minden héten PCR-tesztnek vetették alá, s följegyezték, ha valaki COVID-19-ben megbetegedett. A vizsgálat úgy találta, a vakcina 1. dózisa 76%-os hatékonyságú védelmet adott 3 hónapra. Ezen időszak alatt a védelem nem esett vissza, tehát van mód az 1. és a 2. dózis közötti 4-12 hetes ’biztonsági árok’ áthidalására. Az adatok szerint a 2. adag beadásával az Oxford-AstraZeneca-vakcina nyújtotta védelem 82%-ra növekszik.

A kutatócsoport mostani bejelentéséig, miszerint az Oxford-AstraZeneca-vakcina akár 67%-osan csökkentheti a beoltottaknál a vírustranszmissziót (annak esélyét, hogy elkapják, majd továbbadják a vírusfertőzést), ez az eredmény nem volt ilyen egyértelmű. Most ez a fejlemény arra utal, hogy nemcsak megvéd a súlyos megbetegedéstől, de még azt is lehetővé teszi, hogy gyorsabban lehet lazítani a korlátozásokon.

Mennyire lehet hatékony a mutációk ellen?

A legtöbb aggodalomra jelenleg a dél-afrikai variáns ad okot. Ez, bizonyos jelek azt mutatják, ki tud bújni a vakcinák jelentette védelem alól. Több minden utal rá, hogy a mutáns vírus az Egyesült Királyság bizonyos területein cirkulál, ezért meg kellett erősíteni a tesztelést London, Surrey, Kent, Hertfordshire és Southport térségében. A brit variáns újabb mutációja (E484K) is kimutatható az általa okozott fertőzésekben Bristolban és Liverpoolban.

Az oxfordi egyetemen dr. Andy Pollard és munkatársai már dolgoznak a vakcina „aktualizálásán”, a felbukkant mutációkkal szemben hatékonyabbá tevő átalakításon. „Az új vakcina áttervezési munkálatait nagyon gyorsnak tartom, mert lényegében csak a tüskefehérje genetikai sorrendjét kell átkapcsolni. A gyártási folyamat után pedig csak egy kis léptékű próbára van szükség. Ezért őszre minden bizonnyal rendelkezésre állhatnak az új vakcinák” – mondja az oxfordi professzor. Egyelőre nem világos, hogy ezeket miként adják majd be az embereknek, de az is lehet, hogy egydózisú ráerősítők lesznek, amelyeket évente „frissítve” terveznek.

Őszre tehát elkészülhet a mutációk ellen is nagyobb mértékben hatékony új Oxford-vakcina, ha erre szükség lesz, nyilatkoztak az Oxford-AstraZeneca kutatói, azt is megjegyezve, hogy még mindig erős az evidencia, hogy a már meglévő vakcinák az eddig felbukkant mutációkkal szemben is hatásosan működnek, miközben persze általános hatékonyságuk kissé gyengült. „Célunk, hogy készen álljunk a következő immunizálási körre, ha jövő télen erre sort kell keríteni” – jelentette ki Sir Mene Pangalos (AstraZeneca alelnök, a biogyógyszerészeti, kutatásfejlesztési részleg vezetője), hozzátéve, a gyártási folyamatokat megkönnyíti, hogy addigra a gyártóüzemek képesek lesznek jelentősen növelni kapacitásukat.

Ami pedig az újabb lefuttatandó vizsgálatokat illeti, néhány száz embernél többet nem kell bevonni, mert alapvetően csak a biztonságosságot kell figyelni, illetve vérmintákat gyűjteni a megfelelő immunválasz ellenőrzésére.

Zavaró elem, hogy hiába az AstraZeneca-vakcina „szuper” teljesítményére utaló tanulmány, az általános megítélésben még vannak eltérések. Órákkal azután, hogy az Európai Gyógyszerfelügyelet (European Medicines Agency (EMA)) jóváhagyta az Oxford-AstraZeneca-vakcina alkalmazását minden korcsoport számára az EU-ban (január 29.), a francia elnök azzal állt elő, hogy a 65 felettieknél ez gyakorlatilag hatástalan („kvázi-ineffektív”), s hozzátette: „a rendelkezésünkre álló korai adatok a 60-65 közöttiek oltására nézve se bátorítóak.”

Bizonytalanság kontra evidencia

A brit kormányzat és egészségügyi hatóság szakemberei nagyon nem értenek egyet Macron állításával. Pláne, hogy az elnök megszólalását követte (február 2.) a francia egészségügyi hatóság hivatalos ajánlása, hogy a vakcinát ne alkalmazzák 65 felettieknél, ehhez ugyanis további vizsgálatokra volna szükség. Hasonlóan vélekedik a német, osztrák, svéd, lengyel hatóság is, ezért ők csak 65 alattiaknak hagyták jóvá. Még ennél is szigorúbbak Olaszországban és Belgiumban, ott 55 év az engedélyezési korhatár.

Angliában és számos más országban (India, Mexikó, Argentína) viszont a teljes népességet olthatják. „A most hozzáférhető adatok nem utalnak arra, hogy az AstraZeneca-vakcinával beoltott 65 éveseknél és idősebbeknél a COVID-19 elleni védelemben bármiféle csökkenés vagy hiány mutatkozna” – fogalmazott dr. June Raine, a brit gyógyszer-engedélyeztetési hatóság (UK Medicines and Healthcare products Regulatory Agency (MHRA)) vezérigazgatója. „Adataink azt mutatják, hogy a 65 felettieknél is erős immunválaszt vált ki a vakcina, és biztonságos.”

Bármit is mutatnak a vizsgálati bizonyítékok, a beoltáshoz kötődő döntések a rendelkezésre álló adatok egyéni interpretációja szerint, annak függvényében fognak alakulni.

A klinikai vizsgálatok alatt különféle kor-, népességi csoportokhoz tartozó, illetve eltérő egészségi állapotú egyének ezrei kapják meg a vakcinát és összehasonlításképpen a hasonló méretű másik csoport tagjai hatástalan placebót kapnak. A tudósok aztán megvárják, amíg egy bizonyos számú résztvevő megfertőződik a vírussal, majd összehasonlítják a csoportokat. Ha a többség a placebó ágról jön, ez arra utal, hogy a vakcina hatásos. Az európai szabályokat alkotók szerint viszont az AstraZeneca-vizsgálatban nem volt ahhoz elég olyan 65 év feletti résztvevő, aki elkapta a vírust, hogy ebben a korcsoportban következtetni lehessen a vakcina hatékonyságára.

A francia, német és más hatóságok is a kevés adatra hivatkoznak. „Az a feltevésük, hogy nem igazolták eléggé a hatékonyságot a 65 felettieknél, tehát nem azt állítják, hogy e csoportoknál hatástalan” – mondja Jim Naismith, sejtszerkezeti problémákkal foglalkozó biokémikus (University of Oxford). Más szóval, nem azt állítják tehát, hogy a vakcina kvázi hatástalan az időseknél, mint ahogy Emmanuel Macron állítja, csak több információt várnának. S mint mondja, ezek pedig a következő hetek során rendelkezésre fognak állni. „A tudósok gyakran vitatkoznak azon, mennyi az elég evidencia. Mennyi szükséges bármely új fejlemény esetén, ezért biztonságból inkább mindig több adatot kívánunk beszerezni” – magyarázza Naismith professzor. „Normális körülmények között mindez nem a média figyelmének reflektorfényében és nem éppen egy pandémia idején történik. De az efféle viták a tudományos haladás fontos részét képezik.”

Megnyugtató a jó immunválasz

Mindazok, akiknek több a bizalmuk abban, hogy a vakcina a 65 felettieknél is hatásos, az adatok másik aspektusát nézik. Például azt, hogy a klinikai próbák korai szakaszában a vakcináról kiderült, hogy az időseknél hasonló immunválaszt stimulál, mint a fiatalabbaknál. Ez azt jelenti, hogy a beoltottak vérmintája igazolta a vírus okozta betegség legyőzését segítő ellenanyag jelenlétét.

Az angol közegészségügyben az immunizálásért felelős részleg vezetője Mary Ramsay azt mondta, hogy „bár túl kevés fertőzéses eset volt az idősebbeknél az AstraZeneca próbákon ahhoz, hogy megfigyeljék a védettségüket jelentő pontos szinteket, de az immunválaszra vonatkozó adataik nagyon megnyugtatóak voltak”. És az is megnyugtató, hogy minden felelős szakember egyetért abban, hogy bármely 18 év feletti személynél alkalmazva a vakcina biztonságos.

Az összes vakcinagyártó folytatja a vizsgálatokat, még a jóváhagyott védőoltások esetén is. Ez pedig lehetővé teszi, hogy a hatékonyságukra vonatkozóan még pontosabb információ álljon rendelkezésre arról, hogyan viselkednek a különféle oltások, más-más csoportoknál, eltérő dozírozásban (adagméretben). Az Oxford-AstraZeneca-vakcina fejlesztői hamarosan a nyilvánosság elé tárják egy 2 ezer 55 év feletti alanyra vonatkozó (az Egyesült Királyságban folytatott) vizsgálat eredményeit. Továbbá a közeljövőben hozzáférhető lesz az USA-ban záruló próba adatsora is.

Az európai hatóság (EMA) kissé kevésbé óvatos, mint némely EU ország nemzeti engedélyező hatósága – bár az EMA január 29-i ajánlásaiban az szerepel, hogy „nincs elég eredmény az 55 felettiekre vonatkozóan ahhoz, hogy kimondjuk, milyen jól működik a vakcina ebben a csoportban”, mégis így egészítették ki: „az EMA tudományos szakértői azt gondolják, hogy lehet alkalmazni az idősebbeknél is.” Az EMA engedélyezése előtt a németek közegészségügyi testülete, a Robert Koch Intézet úgy fogalmazott, hogy „elégtelen az adatmennyiség” a 65 év felettiek beoltásának hatékonyságára vonatkozóan és ezért csak a 18-64 évesek számára ajánlotta.

Egyelőre a brit hatóságok nem kaptak választ a francia gyógyszer- és élelmiszer-biztonsági hivataltól (ANSM) Macron elnök megjegyzésével kapcsolatosan, de az Elysée Palota egyik hivatalnoka szerint „stratégiánk az, hogy hatékonyan megvédjük állampolgárainkat. A vita az oltási naptárról, a sebességről legitim, de nagyon fontos, hogy felelősen döntsünk az egészségbiztonságról és a megfelelő felhatalmazásokról.”

Jelen pillanatban az Oxford-AstraZeneca-vakcina széles körben hozzáférhető az EU-ban, és az is lehetséges, hogy a nagyon óvatos nemzeti törvényhozók véleménye hamarosan megváltozik, amint egyre több adat áll a nyilvánosság rendelkezésére.

Tovább

• A COVID-19 elleni vakcinák összehasonlítása
• AstraZeneca-vakcina: 100 százalékos védelmet nyújt a legújabb vizsgálatok szerint
• A zárt intézetekben élők reménysége az AstraZeneca vakcinája

WEBBeteg
Szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró, Forrás: Covid-19: Study showing Oxford vaccine slows virus spread 'superb' - Hancock (bbc.com), Covid: New Oxford vaccine 'ready by the autumn' to tackle mutations (bbc.com), Covid-19: Fact-checking Macron's over-65s claim about the Oxford-AstraZeneca vaccine (nytimes.com) (bbc.com)
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus