Fauci: a koronavírus az életünk részévé válhat

Bár az új fertőződések, sőt a megbetegedések száma is bizonyos térségekben csökkenni kezdett, annak arányában, ahogyan egyre többen kapják meg a vakcina első dózisát, sokan már a második adagot. Mégis, kicsi annak a valószínűsége, hogy bármikor, pláne, hogy a közeljövőben, a koronavírus eltávozik környezetünkből, állítják az egészségügyi szakemberek.

Nem lehet azt állítani, hogy kontroll alá került volna a pandémia a világon, hiszen sok helyről éppen riasztó növekedésről érkeznek hírek. Ezért nem meglepőek dr. Anthony Fauci szavai sem. Az amerikai járványügyi szakértő elveti azt a gondolatot, hogy a COVID-19 a közeli években kiirtható lesz. „Arra kell felkészülni, hogy e jelenség felett tartósan és folyamatosan kell kontrollt tartanunk. Olyasmi lesz, amit endémiának (bizonyos területeken állandóan jelen lévő, rendszeresen előforduló fertőző betegség) nevezhetünk, és ilyen értelemben életünk részé válik” – állítja dr. Fauci.

A kutatók, klinikusok mellett főként a laikusokban merül fel a kérdés, hogyan lesz endémia, azaz meghatározott területeken folyamatosan jelen lévő járványos kór a COVID-19-ből? Szakértők szerint sokféle endémiás betegség van a világon, nem különösen elképzelhetetlen tehát, hogy idővel a koronavírus-fertőzés is azzá válik, akár már a következő években. Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési intézet (CDC) meghatározása szerint az endémia egy bizonyos kór „konstans jelenléte és/vagy rendszeres előfordulása egy bizonyos földrajzi terület lakosságában”.

Az endémiás betegség minden évben terjed a lakosság között, de anélkül, hogy jelentős kitöréseket okozna és tömegesen veszélyeztetné az emberek életét. „Az endémiás jelenségek hosszú időn át, folyamatosan jelen vannak, cirkulálnak a népességben, éppen úgy, mint például az influenza” – mondja dr. Donald Burke, epidemiológia professzor (University of Pittsburgh, Graduate School of Public Health). Egy adott betegség az egyik országban lehet endemikus, közben egy másikban mint járvány, azaz epidémia (egy fertőzés rövid időn belüli tömeges előfordulása) jelenik meg – magyarázza dr. Pritish Tosh infektológus orvos és kutató (Mayo Clinic). A malária például endémia a világ bizonyos részein, ott, ahol az ezt kiváltó parazitát a szúnyogok hordozzák. Ugyanakkor, ha sok maláriás megbetegedés fordulna elő például az Egyesült Államokban, és ezeket az eseteket nem fékeznék meg, az már epidémia volna.

Epidémia (járvány, ragály) és endémia

Az epidémia egy fertőző betegség hirtelen, váratlan, tömegeket érintő kitörése a népességben egy bizonyos területen. Az epidemiológus Donald Burke magyarázata szerint az „epidémia, ragály szó szerint azt jelenti, hogy újonnan vagy újra felbukkan a nép, a lakosság körében valami szokatlan, ami addig nem volt jelen.” Az endémia pedig annyit tesz, hogy „valami állandóan jelen van és rendszeresen előfordul bizonyos területeken”. – Fontos tudnivalóként teszi hozzá, hogy sok epidémiás fertőző betegség idővel endemikussá válik.

Az endemikusság azonban nem jelenti szükségképpen azt, hogy az ilyen betegség örökké létezni fog. Néhányat a múltban is eliminálni lehetett azáltal, hogy például a vakcinázással és a fertőzésen átesettek természetes immunitásának kialakulásával sikerült nyájimmunitást elérni.

Endémiás betegségeket okoz a megfázásért (nátháért) felelős négy koronavírus faj – melyek a COVID-19-et okozó SARS-CoV-2 rokonai –, endemikusnak tekinthetők ezek a világ legnagyobb részén, mondja Donald Burke epidemiológus. „Ezeket jóformán észre se vesszük már, csak átadjuk egymásnak a vírusokat, amelyek szinte állandóan velünk vannak.”

Sok gyermekbetegség is endemikus, ilyen volt a kanyaró is. „Előfordulása a régi időkben rendszeres volt, hiszen mindenki megkapta.” A gyermekkori védőoltások segítettek a transzmisszió megakadályozásával, ezért az úgynevezett fejlett világ nagy részén, így az USA-ban is csaknem teljesen felszámolták a kanyarót. De ez a betegség még ma is endémiás a világ egyes részein, mondja dr. Pritish Tosh infektológus – és ha ezt a rendkívül ragályos vírust behurcolják egy másik országból, az kitörést, sőt epidémiát is okozhat olyan helyen is, ahol már csaknem kiirtották a betegséget. Ilyen esetre volt példa az USA-ban is. 2019 folyamán egy kitörés több mint 1.200 kanyarós esettel járt – 1992 óta ez volt a feljegyzett legmagasabb esetszám. A hatóságok szerint külföldről hazautazók hozhatták be, és be nem oltottak közösségének adhatták tovább.

A COVID-19 endemikussá válásának lehetőségével kapcsolatban egészségügyi szakértők úgy vélekednek, hogy a SARS-CoV-2 is már igen nagy valószínűséggel velünk marad. „Úgy látszik, ez a vírus minden bizonnyal endemikus lesz a népességben, több évig, de még az is lehet, hogy örökké” – vetíti előre dr. Pritish Tosh.

Az említett januári tanulmány úgy találta, hogy a vírus „hosszú távon beállhat az enyhe, náthát okozó humán koronavírusok sorába” – mondják az Emory és a Penn State Egyetemek tudósai. Modelljükben a SARS-CoV-2-t összehasonlították a négy ismert, megfázásos tüneteket okozó koronavírussal, valamint a SARS és MERS vírusokkal, amelyek 2003-ban, illetve 2012-ben bukkantak fel. A kutatók a modell alapján meghatározták, hogy amennyiben az új típusú koronavírus továbbra is az átlagnépességben cirkulál, és a legtöbb ember gyerekkorától kezdve ki lesz téve a fertőzésnek, nyugodtan besorolhatjuk ezt a vírust is a többi mellé a náthát, influenzát okozó vírusok listáján.

Tovább

• A COVID-19 elleni vakcinák, kezelések hatása a dél-afrikai variáns esetében
• A Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcina is hatékony a brit mutációval szemben
• A COVID-19 elleni vakcinák összehasonlítása
• A vakcina mellé még más is kell a pandémia megállításához

WEBBeteg
Szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró, Forrás: Health officials say the coronavirus will likely become endemic in the next several years (eu.usatoday.com)
Lektorálta: Bak Marianna, biológus