Nyájimmunitás - Mikor érhető el? Elérhető egyáltalán?

Egészen valószínű, hogy még 2022-ben is arcmaszkot fogunk hordani, mert adott helyzetben majd viselnünk kell - fogalmazott február 22-én dr. Anthony Fauci, az amerikai járványügy legnagyobb szaktekintélye.

Az infektológus magyarázatként hozzátette, bár gyorsítják az USA-ban a beoltásokat, továbbra is több tízezer a napi új fertőzött. A téli nagy fellobbanás után tapasztalható ugyan némi visszaesés az esetszámokban, de így is mintegy félmilliónyi az elvesztett élet. A nyilatkozata előtti napon például 55 ezernél is több volt az új fertőzött (teljes számuk így meghaladja a 28 milliót), 56 ezernél többen kerültek kórházba. A halottak száma 1.200 fölötti volt (a napi átlag 1,5-3,5 ezer közé esik).

Az egyre többekhez elérkező vakcinázás idején azonban sokakban felmerülhet, lehetséges-e, hogy mégis közeledjünk a pandémia végéhez, majd elérjük (ha egyáltalán van erre mód)?

Látszik-e már tehát, hogy mikor, milyen hamar jutunk el a járvány végére? Nos, az egyik – a legfőbb – válasz a nyájimmmunitás elérésének kérdéséhez kötődik. Abban rejlik, hogy hol az a pont, amikor elég ember lesz immunis a vírussal szemben ahhoz, hogy az már nem terjedhet kontrollálatlan módon a népességben. Azonban az, hogy eljutunk-e odáig, nem csak azon múlik, milyen gyorsan lehet megszervezni, elvégezni a tömeges vakcinázást, hanem egyéb tényezőkön is.

Mik ezek az egyéb tényezők?

A nyájimmunitás elérésének esélye például azon is múlik, hogy hányan estek át a fertőzésen, illetve azon, hogy mennyire könnyen s ebből kifolyólag mennyire gyorsan terjed a vírus. Egy közegészségügyi kérdésekkel foglalkozó amerikai informatikai kutatócsoport (a PHICOR) grafikonon jelezte a nyájimmunitás várható elérésének ma kirajzolódó tendenciáját. A kutatók figyelembe veszik a teljesen (már 2 dózissal) beoltottak számát, és a teljes immunitás becslésénél kalkulálnak a valószínűleg megfertőzöttek (számszerűsített) tömege mellett az ismerten felgyógyultak számával is. A koronavírus-fertőzés esetén ismeretlen a nyájimmunitás pontos küszöbértéke, valahová 70 és 90% közé eshet.

Az így elképzelt, a többszörösen is feltételezett elemek alapján megrajzolt görbe első ránézésre talán elég jónak tűnik, mert akár júliusra elérhetőnek mutatja a nyájimmunitást. De tudni kell, hogy a most és az addig között még rengeteg minden történhet.

Alapvetően kérdéses az oltások felvételének sebessége, emellett ismeretlen az a nagyon fontos tényező, hogy mennyi ideig tart a velük elérhető immunitás. Az új vírusvariánsok felbukkanása mellett az is, hogy ezekre miként válaszolunk, szintén hatással lehet a nyájimmunitás elérésére. Addig, a legtöbb elképzelt szcenárió mellett is, még sokmilliónyian fognak megfertőződni, megbetegedni a világon, és közülük tíz meg százezrével fognak meghalni. Ez alól a legjobb helyzetben lévő országok sem lesznek kivételek.

Mi történik a vakcinázások felgyorsítása esetén?

Jelenleg több mint 15 milliónyi a teljesen beoltott amerikai, és naponta mintegy 1,7 millió vakcinát adnak be. Egyes szakértők szerint áprilisra csaknem duplájára lehetne növelni a vakcinázás tempóját, különösen az újabb vakcinák engedélyezése után. Az FDA a hétvégén engedélyezte a Johnson and Johnson vakcinájának használatba vételét. Az Egyesült Államokban már meg is kezdődött a vakcinázás ezzel az USA-ban harmadikként jóváhagyott védőoltással. Minél több a beoltott, annál gyorsabban érhetünk a nyájimmunitás közelébe. Ha a sebesség egy csapásra napi 3 millióra növekedne, májusra elérnénk azt a küszöböt – hangzik egy újabb feltételezés. Viszont addig is 90 ezren halhatnának meg a vírustól. Fontos újra megjegyezni, hogy az említett nyájimmunitási görbén a teljes immunitás vonala azon a becslésen alapszik, hogy ki fertőződött már meg. Ám ezt az adatot bizonytalanná teszi, hogy ide értik azokat is, akiknél föl nem ismert esetből eredhet az immunitás.

Statisztikailag akkor érjük el a nyájimmunitást, ha a vakcinázások vonala is meredeken emelkedik. De mi van akkor, ha az új vakcinák kevésbé hatékonyak? Felbillen az elmélet, s ekkor önmagában csak az oltásokkal nem érhetünk el arra a bizonyos igen vágyott küszöbre.

A modellel kapcsolatban lehetnek egyéb fenntartások is. Sok még az ismeretlen tényező: például, hogy a vakciná(k)tól eredő immunitás mennyi ideig tart. Vagy hogy védenek-e, és ha igen, milyen mértékben, az új vírusvariánsokkal szemben.

„A még mindig hiányzó információknak vannak olyan kulcselemei, amelyek a következő hónapokban alapvető hatással lehetnek a pandémia sorsára nézve. Ha az előttünk álló időszakban a fertőzésből felgyógyultak közül sokan elvesztik immunitásukat, ez azzal jár, hogy újra többen lesznek fogékonyak a vírussal szemben” – mondja a PHICOR kutatást vezető dr. Bruce Y. Lee, járványügyi kérdésekkel foglalkozó professzor (City University, New York School of Public Health & Health Policy).

Néhány kutató arra hívja fel a figyelmet, hogy a teljes nyájimmunitás elérésével szemben sokkal fontosabb cél a halottak és a súlyosan megbetegedettek számának csökkentése. Ehhez pedig a legjobb módszer még mindig a vakcinázás felgyorsítása, a beoltottak számának növelése.

Mi történhet a távolságtartás hanyagolása következtében?

A közösségi előírásokra (társasági távolságtartásra, maszkviselésre) vonatkozó szabályok követése hatékonynak bizonyult a vírus terjedésének lassításában. Annak arányában viszont, ahogy egyre többeket vakcináznak, sokak elcsábulnak, s lazítanak a szabályokon. Igaz, ez akár azzal is járhatna, vélik infektológusok, hogy hamarabb érjük el a nyájimmunitást. Ha többen kapják el a fertőzést, több lesz a beteg, akik szervezetében ellenanyag alakul ki – ám ezért a gyorsításért túl nagy árat fizethetünk. Ha áprilisban megszűnnének a korlátozások, júniusban a nyájimmunitás küszöbére lehetne érni – de addig csak az USA-ban még akár 170 ezer halált okozhat a vírus!

Ezért az új variánsok megjelenése idején, továbbra is fontos elővigyázatosnak, óvatosnak maradni. Ha nem tartjuk be az előírásokat, a fertőzőképesebb, gyorsabban terjedő (virulensebb) vírus még százezreket fertőzhet és sokakat ölhet meg, mielőtt megkaphatnák az oltásukat. Gondolni kell arra az esetre is, mi történhet, ha egy a jelenleginél ragályosabb vírusvariáns terjed el, olyan, mint amilyet először Nagy-Britanniában azonosítottak. Ez a helyzet tovább nehezítheti a nyájimmunitás elérését. A küszöb magasabb lesz, a vakcinák pedig nehezebben tudnak lépést tartani a fertőzőképesebb vírus támadásával.

Az új vírusvariánsok terjedése miatt azonban lehetetlen határozott dátumot mondani arra, hogy mikor érhető el a tömeges immunitás, vagy hogy a pandémia mikor érhet véget. Nem légből kapott annak esélye, hogy a mutáció hatására olyan vírusvariáns alakul ki, amivel szemben nem készültünk fel a védekezésre. Márpedig abban az esetben a nyájimmunitáshoz vezető utat teljesen elölről kell kezdeni. A koronavírusnak relatíve magas a mutációs rátája, és az is lehetséges, hogy újabb és újabb vírusvariánsok bukkannak fel. „A kérdés az lesz, hogy mennyire eltérőek az új variánsok. Ha egy vírusvariánssal szemben hatástalan a vakcina, arról kell döntést hozni, hogy vajon mikor lesz szükség arra, hogy új védőoltást állítsunk elő” – rajzolja meg a jövőre vonatkozó opciókat dr. Bruce Y. Lee epidemiológus.

Tovább

• A COVID-19 elleni vakcinák összehasonlítása
• A vakcina mellé még más is kell a pandémia megállításához

WEBBeteg.hu
Szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró, Forrás: When Could the United States Reach Herd Immunity? It’s Complicated. (nytimes.com)