A vakcinák csökkentik a koronavírus-átvitelt is

Egyre több tudományos bizonyíték mutatja, hogy a beoltottak nem – vagy lényegesen kevésbé – terjesztik a koronavírust, illetve azt, hogy náluk ritkábban alakul ki a megbetegedés mellett a tünetmentes fertőzés is - legalábbis nagy valószínűséggel, teszik hozzá a közlemények.

A hatékony védőoltások engedélyezése, majd a vakcinák szétosztása után az vált rögtön a kritikus kérdéssé, hogy vajon a beoltottság megállítja-e a fertőzés továbbadását. A Pfizer és a Moderna a klinikai próbái során igazolta, hogy vakcinájuk képes megelőzni a tünetes COVID-19 kialakulását, ám azt nem vizsgálták, hogy mi a helyzet a tünetekkel nem járó (aszimptomatikus) esetekkel. Márpedig a tünetmentes fertőzések csökkentése nélkül nehéz megállítani az emberről emberre való átvitel előfordulását.

Mára azonban egyre több adat mutatja, hogy a vakcináltak lényegesen kevesebb eséllyel terjesztik a vírust. E hét elején jelentette be a Pfizer, hogy vakcinája – két héttel a második dózis beadása után – 94%-os hatékonysággal előzi meg a tünetmentes fertőződést. A tanulmányban nem beoltott izraelieket hasonlítottak össze olyanokkal, akik január 17. és március 6. között kaptak Pfizer-oltást. Az eredmény „különösen sokat mondó, mivel célunk az, hogy megszakítsuk a vírus globális terjedését” – nyilatkozta dr. Luis Jodar, a Pfizer orvosigazgatója.

A tudományos kutatásokból az derül ki, hogy minél több vírusrészecske található egy személy szájában, orrában (ezt nevezik vírusterhelésnek), annál nagyobb annak a valószínűsége, hogy a fertőzést továbbadja másoknak. A csökkent mennyiségű vírusterhelés mellé pedig, értelemszerűen, kisebb fertőzésátviteli arányok kapcsolódnak. A kutatások szerint tehát a vakcina azáltal csökkenti az átvitelt, hogy képes biztosítani azt, hogy a be nem oltottakhoz viszonyítva még azokban a beoltottakban is kisebb legyen a vírusterhelés, akik később mégis megfertőződnek a koronavírussal – akár tünetesek, akár tünetmentesek.

Egy februárban publikált izraeli tanulmány szerzői arról írnak, hogy a beoltás utáni 12. naptól kezdődően mindazok szervezetében, akik a Pfizer-vakcina ellenére COVID-osok lettek, négyszer kevesebb vírust találtak. Több mint ezer olyan ember esetét is megvizsgálták Tel Avivban a kutatók, akiknek a vírustesztje a teljes beoltottságuk után lett pozitív. A második dózis beadását követő 12-28. nap között a náluk kimutatott vírusterhelés négyszer alacsonyabb volt, mint a beoltásukat követő első 11 napban.

A tünetmentes fertőzések száma is csökkent az oltás hatására

Egyes kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a vírusterhelés összefüggésben állhat a betegség súlyosságával is. Azaz, ha kevés vírus van egy páciens szervezetében (pontosabban szájában, orrában), akkor nála kisebb a súlyos COVID-19 kialakulásának valószínűsége. A kutatók feltevése az, hogy a beoltottaknál a vakcina hatására jelentősen csökken a tünetes fertőzés esélye, és kisebb annak valószínűsége, hogy tünetmentes fertőzés alakul ki. Azonban ahhoz, hogy határozottan ki lehessen jelenteni, hogy a Pfizer-vakcinák valóban csökkentik a vírus továbbadását, kritikus azt pontosan meghatározni, hogy vajon a tünetes fertőzések mellett megelőzik-e a tünetmentes COVID-19-eseteket is.

A Pfizer és a Moderna klinikai próbáin viszont csak azon önkénteseknél végezték el a COVID-19-tesztet, akik betegnek érezték magukat. Különben a gyártóknak az összes, a több tízezernyi önkéntestől meg kellett volna követelniük a szokásos COVID-tesztet. Mivel erre nem került sor, először egyik gyógyszercég se tudta előre jelezni, így nem jelenthette ki, hogy vakcinája képes megelőzni a tünetmentes eseteket. A Moderna viszont tesztelte a vizsgálatban részt vevő önkénteseket, mégpedig azon a napon, amikor megkapták a 2. dózist.

A kapott eredmények azt sugallják, hogy azon résztvevők körében, akik ténylegesen a vakcinát kapták, kevesebb volt az aszimptomatikus fertőzés, mint azoknál, akiket placebóval oltottak be. A több mint 14 ezer személy közül, akik a vizsgálat vakcina karján szerepeltek, csak 14 embernél alakult ki tünetmentes eset a második oltás napján, ezzel szemben a hasonló méretű placebo csoportban 38 ilyen eset volt. Ez az összehasonlítás 61,5%-os különbséget mutat, jegyzi meg a betegségek ökológiájával foglalkozó szakember, Marm Kilpatrick (University of California, Santa Cruz) – és azt is hozzáteszi, hogy az adatok szerint a Moderna vakcinája 91%-ban megállítja a fertőzés terjedését.

Hasonló eredményt mutatnak az állatkísérletek is. A próbák során kiderült, hogy a Moderna vakcinája – 4 héttel a beoltás után – meg tudta akadályozni, hogy a koronavírus megkettőződjön (replikálódjon) a rézuszmajmok orrában, torkában, tüdejében. Márpedig, ha a vírusrészecskék nem képesek másolatot készíteni magukról, teljesen valószínűtlen, hogy a fertőzött gazdaszervezet másoknak továbbadná a vírust.

67-85 százalékos hatásosságot mutatnak az eddigi vizsgálatok

A Pfizernek a Lancetben publikált eredményei azt mutatják, hogy az oltás legalább 85%-os hatékonysággal képes megelőzni mind a tünetes, mind a tünetmentes fertőzést – a vizsgálatba az Egyesült Királyság kórházaiból több mint 23 ezer egészségügyi dolgozót vontak be. Erre már csak ráadás, hogy egy másik tanulmány készítői pedig – több mint 39 ezer amerikai résztvevőtől nyert adatok alapján – úgy találták, hogy mindazok, akik az mRNS-vakcina legalább egy dózisát megkapták, legyen az a Pfizer vagy a Moderna oltóanyaga, 10 nappal a beoltásuk után 72%-kal kisebb arányban produkáltak pozitív vírustesztet aszimptomatikus fertőzésre, mint a be nem oltottak csoportjának tagjai.

Zajlott a közelmúltban egy Johnson and Johnson (J&J) vizsgálat is, aminek a tünetmentes fertőzésre vonatkozó adatai szintén ígéretesnek mutatkoztak. Csaknem 3 ezer résztvevő vérmintájában tesztelték a koronavírus ellen kialakuló antitesteket, 71 nappal a beoltásukat követően. A 3.000-ből csak két beoltott tesztje lett pozitív, miközben a placebo csoportban 16 személyé – mutatják a nemrégiben nyilvánosságra hozott FDA-adatok. Ezek arra utalnak, hogy a J&J vakcinája 74%-os hatékonyságú lehet az aszimptomatikus fertőzések megelőzésében. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelete (FDA) az adatok közlésekor megjegyezte, hogy a biztos megállapításokhoz azért még további adatokra lesz szükség.

Az USA-ban egyelőre még klinikai vizsgálatban szereplő Oxford-AstraZeneca-vakcina is képes csökkenteni a tünetmentes fertőzéseket. Egy februárban megjelent oxfordi tanulmány végzői is úgy találták, hogy a még csak egyszer beoltottak körében is 67%-kal kevesebben voltak a pozitív COVID-tesztet adók – mind a tünetes, mind a tünetmentes résztvevőket vizsgálva.

Természetesen nagyon nagy kérdés, hogy melyik oltóanyag melyik – most drámaian terjedő – mutáció ellen véd, mert sajnos a mutációk vonatkozásában még egyelőre nem tudunk minden – a cikkben felvetett kérdésre – megnyugtató választ adni – teszi hozzá Dr. Ujj Zsófia Ágnes, a WEBBeteg.hu szakértője.

Tovább

• A COVID-19 elleni vakcinák összehasonlítása
• Milyen ütemben alakul ki a COVID-19 elleni vakcinák hatása?

WEBBeteg
Szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró, Forrás: Even more evidence shows vaccinated people are unlikely to transmit the coronavirus or get asymptomatic infections (Business Insider)
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus