A COVID-19 elleni első oltás utáni erős reakció a korábbi fertőzöttségre utalhat

A COVID-19 elleni vakcina első dózisára adott erős válaszreakció, azaz a ritkán előforduló jelentős mellékhatás(ok) megjelenése, a szakértők véleménye szerint azt jelezheti, hogy a beoltott egyén korábban már átesett a koronavírus-fertőzésen.

Miután már 40 milliónál is több amerikai megkapta az oltás második dózisát is, tudjuk, hogy a vakcinázás egyeseknél kellemetlen tüneteket válthat ki – láz, fejfájás, testszerte jelentkező fájdalmak, fáradtság, bágyadtság fordulhat elő. De míg a korai kutatás szerint úgy látszott, hogy nagyobb annak a valószínűsége, hogy e tüneteket a második dózis beadása után tapasztalják a beoltottak, ma már a szakértők úgy vélik, hogy mindazok, akiknél korábban megtörtént az új koronavírussal való fertőződés – akár tudtak róla, akár nem –, jóval határozottabban reagáltak a vakcina első adagjára.

Az egyik izraeli egyetemen (Bar-Ilan University) végzett és február elején nyilvánosságra hozott kutatás szerint az első oltásra adott immunválasz azoknál, akik korábban COVID-osok lettek, „annyira kifejezett, erőteljes volt, hogy jogos lehet annak a kérdésnek a mérlegelése, hogy vajon nem volna-e elegendő egyetlen adagnyi vakcinát beadni” – foglalható össze a dolgozat lényege.

A Lancetben megjelent másik tanulmány szerint mindazoknál, akik korábban átestek a COVID-19 fertőzésen, az első oltás után 140-szer több volt az antitestek száma, mint a még nem megfertőzötteknél. A Mayo Klinika hálózatához tartozó egyik kórház (Mayo Clinic Health System, La Crosse, Wis.) oltási csoportjának vezetője, dr. Erin Morcomb családorvos megerősíti, hogy a vakcinázásra adott reakció egyéni, és a korábbi egészségügyi előzményeknek megfelelően változó. „Azt láttuk a vizsgálatok adataiban – eddig –, hogy az elsőhöz képest kicsit nagyobb eséllyel idéz elő mellékhatást a második adag, viszont mindazoknál, akik korábban átestek a COVID-19 fertőzésen, majd felgyógyultak, magasabb annak kockázata, hogy ugyanezeket a mellékhatásokat már az első adag után tapasztalják.”

Ennek okaként azzal a magyarázattal szolgál a doktornő, hogy akiknél lezajlott a fertőzés, az immunrendszerük már felkészült arra, hogy leküzdje a vírust. „Miután aktív COVID-19 fertőzöttek lettek, szervezetükben elraktározódva jelen van a lakosságban fel-felbukkanó fertőzésre adható válaszhoz szükséges ellenanyag. Aztán az első dózist megkapva szervezetük felismeri, hogy már van benne ilyen antitest, és megindul a vakcina első dózisára adandó igazán erőteljes immunválasz.” Dr. Erin Morcomb ehhez azt is hozzáteszi, hogy mindazoknál, akiknél monoklonálisantitest-kezelést alkalmaztak, 90 napot várni kell az oltással, mert ha előbb kapnák meg, „a vakcina blokkolná az immunrendszert abban, hogy megadhassa a megfelelően jó választ”.

Nem mindenki szervezete reagál egyformán

Akik nem estek át a COVID-19 fertőzésen, azoknál a vakcina első adagja szolgál arra, hogy a szervezetnél 'bemutatkozzon' a vírus. Ezért aztán azoknál az alanyoknál, akiknek a szervezete még nem találkozott a vírussal, a második dózis gyakran nagy reakciót válthat ki. „Ekkor a szervezet felismeri, s reagál: nekilát tényleg határozottan beindítani az immunválaszát” – mondja az oltási szakorvos. Mindez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy akiknél nem alakulnak ki mellékhatások, azoknak bármiképpen aggódniuk kellene – hangzik megnyugtató magyarázata. Ugyanis semmiféle kutatás nem mutatott olyan adatot, hogy a mellékhatások elmaradása arra utalna, hogy a vakcina nem működik, ne volna hatásos.

„Valamilyen oknál fogva, csak arról lehet szó, hogy egyes egyének szervezete egyszerűen nem mutat oltási reakciót. Egyszóval nem abszolút érvényes szabály, hogy azért, mert korábban megbetegedett a koronavírustól, az oltást követően szükségképpen lesznek oltási reakciói. Ez ugyanis nem fordul elő mindenkivel. Meg kell nyugtatni az ilyen személyeket, hogy ettől függetlenül is adhatnak kellően jó immunválaszt a vakcinára” – mondja dr. Morcomb.

Azzal kapcsolatban pedig, hogy a koronavírus-fertőzés után milyen hamar kerüljön sor a gyógyult beteg oltására, dr. Erin Morcomb családorvos szintén jó hírekkel tud szolgálni. „Eredetileg egységesen 90 napos várakozást javasoltunk a felépülteknél, de valójában, ha nem részesültek monoklonálisantitest-terápiában, nincs is ennyi időre szükség, mert az se csökkenti a vakcina hatékonyságát, ha korábban kapja meg. Ma úgy gondoljuk, amikor letelik egy 14 napos karantén időszak, sor kerülhet az oltásra.”

Természetesen az első oltás utáni oltási reakció hiánya nem bizonyítja, hogy az egyén nem esett át korábban a koronavírus-fertőzésen, sem az oltási reakció nem bizonyítja, hogy átesett.

A jelenlegi hazai protokoll szerint itthon a koronavírus-fertőzésen átesettek esetében a pozitív tesztjük után három hónappal kerülhet sor az oltás első dózisának beadására. - teszi hozzá Dr. Ujj Zsófia Ágnes, a WEBBeteg.hu szakértője.

Tovább

• A tüneteket nem mutatók ugyanannyi vírust hordozhatnak
• A COVID-19 elleni vakcinák összehasonlítása
• Milyen ütemben alakul ki a COVID-19 elleni vakcinák hatása?
• Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok

WEBBeteg.hu
Szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró, Forrás: Strong reaction to first COVID-19 vaccine may signal previous infection, experts say (Yahoo)