Valóban trombózist okozhat a COVID-19 elleni oltás?

A közelmúltban több olyan eset is napvilágot látott, amikor a koronavírus elleni vakcina beadása után nem sokkal mélyvénás trombózis/tüdőembólia alakult ki. Vajon valóban kell tartani az oltástól? A kérdésre prof. dr. Blaskó György, a Trombózis- és Hematológiai Központ véralvadási specialistája, klinikai farmakológus ad választ.

A COVID-19 fertőzés trombózist okozhat

A koronavírus már több mint egy éve életünk része, az általa okozott fertőzés több szövődményt is okozhat. Bár a leggyakrabban tüdőgyulladáshoz vezet, ám nem ritka, amikor trombózist, tüdőembóliát generál. Ennek oka a heves gyulladásos reakció, a sok fekvés, dehidratáltság, valamint legsúlyosabb esetben a vírusszepszis miatt kialakuló DIC (ez egy olyan állapot, amikor egyszerre áll fenn vérzékenység és fokozott vérrögképződés). Éppen ezért ma már elfogadottá vált a profilaktikus véralvadásgátló terápia megelőzés gyanánt, valamint erősen ajánlott a fokozott trombózisrizikóval rendelkezők oltása.

Trombózis COVID-19 elleni vakcina után

Sajnos több olyan eset is napvilágot látott, amikor a COVID-19 elleni vakcina beadása után nem sokkal trombózis, illetve tüdőembólia alakult ki, így több országban fel is függesztették bizonyos vakcinák használatát. Így jogos a félelem, főleg azok körében, akik eleve hajlamosabbak a trombózisra. Hiszen egyik oldalról tartanak a koronavírus-fertőzés okozta vérrögöktől, a másik oldalról pedig az oltás okozta trombózistól és tüdőembóliától. Azonban, a COVID-fertőzés okozta alvadás sokkal, de sokkal nagyobb mértékű és jelentősebb. Általánosságban elmondható, hogy minden védőoltás jobb, mint a betegség!

Mit mond a szakértő?

Elméletileg nem valószínű, hogy közvetlen védőoltástól legyen thromboembólia, de az igenis lehet, hogy az érintettek már kb. két napja COVID-osak voltak, még a védőoltás előtt. Tudjuk, hogy a koronavírus-fertőzés aktiválja az alvadási rendszert, így lehetett ez egy szerencsétlen együttállás is.

“Valóban, a brit-svéd készítmény részletesebb vizsgálatakor két alvadási zavar lehetőségére derült fény. Az egyik a vérlemezkeszám-csökkenés, a másik az alvadás esetleges aktiválódása - de ez utóbbi igen ritka. Bár én nem félek tőle, de maximum elővigyázatosságként azt javasolnám a brit-svéd oltást kapó embereknek (nem csak a betegeknek), hogy az oltás után 2-3 nappal nézessenek egy D-dimer-szintet, és ha magas, akkor kapjanak profilaktikus LMWH-t" - mondja prof. Blaskó György, a Trombózis- és Hematológiai Központ véralvadási specialistája, klinikai farmakológus, aki hozzátette, hogy véleménye szerint a trombofíliás betegeknek (akik COVID-fertőzés esetén sokkal hajlamosabbak trombózisra) életkorra való tekintet nélkül, már a fiataloknak is mielőbb meg kellene kapniuk a védőoltást!

(Az LMWH alkalmazásakor pedig az első két hétben kötelező (lenne) a vérlemezkeszám ellenőrzése, és akkor rögtön kiderülne a szer egyik lehetséges mellékhatása, a heparinindukált vagy gyógyszerindukált thrombocytopenia.)

Tovább A mélyvénás trombózis tünetei és okai

(Forrás: Trombózis- és Hematológiai Központ - Prof. dr. Blaskó György, véralvadási szakértő, belgyógyász, klinikai farmakológus)