Maszk vagy távolságtartás? Maszk és távolságtartás!

A szigorú maszkhasználati szabályok mellett sokaknál mintha háttérbe szorult volna a távolságtartás szerepe, mások ugyanakkor az arcmaszkot is csak akkor használják, ha muszáj. Mennyit segítenek ezek a védekezési eszközök a koronavírus-fertőzés megakadályozásában?

A lényeget már az elején eláruljuk: a két eszköz együtt igazán hatékony. Bár külön-külön - ráadásul tessék-lássék módon betartva - egyik sem jelent biztos módszert a COVID-19 megelőzésében, együtt valóban a töredékére csökkentheti a vírus továbbadásának, elkapásának esélyét.

Az arcmaszk viselése (nyilvános helyen, jelenleg kül- és beltérben egyaránt), valamint a 1,5 méteres távolság megtartása egyaránt a hivatalos járványvédelmi szabályok közé tartozik, egyformán kötelező. Mindez a szakmai ajánlásokon és a tudományos kutatásokon alapul.

A maszkviselés és korlátai

Legutóbb az amerikai járványügyi hatóság, a CDC (Centers for Disease Control and Prevention) tette közzé, hogy önmagában az éttermi fogyasztás engedélyezése vagy korlátozása (azaz a kötelező maszkhasználat részleges feloldása, illetve bevezetése) 2-3 százalékkal volt képes növelni, illetve csökkenteni a COVID-19 okozta halálesetek számát. A maszkviselés hatásának elemzése szerint az összefüggés egyszerű: ha az emberek levehetik a maszkot az éttermekben, nő a halálesetek száma, amikor ez tilos, akkor csökken.

Az arcmaszk viselése ugyanakkor önmagában nem jelent garanciát a fertőzés megakadályozására. Több kutatás megerősítette, hogy valós, hétköznapi körülmények között átlagosan 70-79 százalékkal képes csökkenteni az arcmaszk a fertőzés átadásának esélyét. Hatékonyságát befolyásolja a maszk típusa vagy rétegszáma, az alkalmazás módja (a maszkok képesek felfogni a vírust hordozó cseppeket, ezért kell kerülni a használt maszkok megérintését), a környezet, továbbá a más emberektől fenntartott távolság is.

A CDC éppen ezért kiemelten hívja fel arra a figyelmet, hogy a maszkhasználat nem helyettesíti a távolságtartást, a legalább 1,5 méteres távolság és a maszkviselés kombinációja képes csökkenteni a COVID-rizikót.

Fontos Nem mindegy, hogy viseli a védőmaszkot! Így kell helyesen

A távolságtartás és korlátai

A távolságtartás hatékonyságára vonatkozó kutatási eredmények átfogó értékelése alapján a WHO azt állapította meg, hogy 1 méteres távolságon belül az átadás esélye 12,8%, míg 1 méterre vagy távolabb már csak 2,6%. A pontos érték természetesen itt is sok tényezőtől függhet: kül- vagy beltér, szellőztetés, páratartalom, egyéb védőeszközök, a kapcsolat időtartama, sőt a levegő pollentartalma, stb. Az igazán fontos azonban számunkra az arány: már kicsivel nagyobb távolságtartás is az ötödére csökkenti a fertőzés esélyét.

Tudni kell azonban azt is, hogy az a 1,5 méteres szabály, amely átlagos körülmények között már elég hatékonyan képes csökkenteni a koronavírus átadásának rizikóját, csak egy mesterségesen meghatározott érték. A valóság az, hogy nem létezik olyan a hétköznapi életben alkalmazható távolság, amely minden körülmények között nulla rizikót jelentene.

• Mivel a vírusokat szállító, a szervezetből kikerülő cseppek terjedésük közben kisebb cseppekre esnek szét, amelyek sok esetben forrásuktól számítva 8 méterre is megtalálhatóak.
• Természetesen egy tüsszögő vagy köhögő ember jóval távolabbra képes eljuttatni a vírusokat, de már a hétköznapi beszéd is növeli ezt a távolságot egy csendben lévő emberhez képest.
• Zárt és nem megfelelően szellőztetett környezetben jobban terjednek a vírusok, ráadásul minél tovább tartózkodunk egy adott helyen, annál nagyobb a fertőzés esélye még nagyobb távolságra is.
• A vírusok különböző felületekre jutva életképesek maradnak (ennek időtartama szintén függ a felület anyagától, a páratartalomtól, hőmérséklettől stb.) és így is továbbadhatóak.

A BMJ orvosi szaklapban még 2020-ban közzétett áttekintés szemlélteti néhány tényező szerepét a fertőzés továbbadásában. Amint látszik, önmagában a távolsátartás és a maszkviselés sem olyan eszköz, ami minden más körülménytől függetlenül képes alacsonyan tartani a fertőzésveszélyt, két-három szempont alkalmazása azonban már megfelelően alacsony rizikót jelenthet.

A 1,5 méter jelentette kellően alacsony, de még létező rizikó a maszkviseléssel csökkenthető tovább érdemben. Több tucatnyi tényező befolyásolja tehát, hogy képes-e továbbterjedni a vírus, önmagában biztos - és a gyakorlatban alkalmazható - megoldás nincs, a maszkviselés és a 1,5 méteres távolság kombinációja azonban olyan eszköz, amely mindenki számára egyszerűen követhető és drasztikusan csökkenti a megfertőződés esélyét.

Korábban A szociális távolságtartás a fertőzés alacsonyabb kockázatával függ össze

Ezért kell még a vakcinát megkapóknak is betartaniuk a szabályokat

Sokáig - elegendő kutatási adat hiányában - kérdéses volt, hogy a védőoltások vajon csak a megbetegedés kialakulása ellen hatásosak-e, miközben a beoltott, majd megfertőződött tünetmentes hordozóként továbbadhatja a vírust, vagy képesek csökkenteni a fertőzés továbbadását is, a tünetmentes, de fertőző esetek számával együtt. A vakcinák hatásosságára kiadott százalékos értékek a tüneteket produkáló COVID-19-betegek arányára vonatkoztak.

Az újabb kutatási tapasztalatok árnyalták ezt a képet. A jelenlegi információk alapján úgy tűnik, hogy a vakcinák hatásosak nemcsak a betegség kialakulása, hanem a vírus terjedése (hordozása, majd továbbadása) ellen is, azonban kisebb hatékonysággal. Míg egy védőoltás közel 100 százalékos arányban képes megelőzni a halálos lefolyású esetek kialakulását, 62-95 százalékos hatásossággal a tüneteket produkáló betegség kialakulását, és ennél jellemzően kisebb (a Pfizer vakcina esetében pl. 85%-os) hatásossággal a tünetmentes esetek számát.

Bővebben A vakcinák csökkentik a koronavírus-átvitelt is

Mindebből az következik, hogy a beoltottak is válhatnak vírushordozóvá (bár kisebb eséllyel), akik megfertőzhetnek olyanokat környezetükben, akik még nem kapták meg az oltást, és így utóbbiak meg is betegedhetnek, akár súlyos vagy végzetes következményekkel. A védőoltás a távolságtartással és a maszkviseléssel együtt egy még biztosabb védelmet jelent nemcsak önmagunk, hanem környezetünk számára is. A fertőzési lánc megszakítására önmagában a vakcina azonban jelenleg (amíg a lakosság többsége nincs beoltva és az oltottak egy részénél sem alakult ki a védettség) nem elegendő.

Tovább

• Milyen ütemben alakul ki a COVID-19 elleni vakcinák hatása?
• A szemünkön keresztül is fertőzhet
• A plexi álarc nem állítja meg az új koronavírus terjedését

WEBBeteg.hu - Sz. P.

Felhasznált források:

• Centers for Disease Control and Prevention
• The Centre for Evidence-Based Medicine
• BMJ.com