Lehet-e böjtje annak, hogy a koronavírus-járvány során háttérbe szorult az influenza?

A COVID-19-pandémia alatt kevés influenza eset fordult elő, ezért a tudósoknak a megszokottnál jóval kisebb adatmennyiség alapján kell előre jelezniük, hogy mely influenzavírus-törzsek lesznek dominánsak a következő télen. Ezért a koronavírus-pandémiától elgyötört ország(ok)ra - egy kellően hatékony vakcina hiányában - súlyosan csaphat le a következő influenzaszezon.

A koronavírus terjedésének megállítására, a járvány elfojtására hozott hatósági elővigyázatossági rendszabályok és azok betartása, a lakosság óvatossága segített abban, hogy a tavalyi influenzaszezont csaknem sikerült kitörölni – azonban e helyzetnek megvan az árnyoldala.

Hátulütője lehet, hogy emiatt nehezebben sikerül kifejleszteni a kellően hatékony vakcinát a következő téli vírustörzsek ellen. A 2020-21-es influenzaszezon hospitalizációs rátája 0,7 per 100 ezer ember (vagyis kevesebb mint 100 ezerből 1 ember került miatta kórházba) – ilyen alacsony még sosem volt az arány, amióta az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) 2005-ben elkezdte gyűjteni az adatokat. Az előírások, az óvó rendszabályok (a távolságtartás, a maszkviselés, és az otthon, beltérben maradás) betartása segítettek abban, hogy csökkenjenek az esetszámok, a tavalyi szezonban például egyetlen gyermekáldozatot jegyeztek föl – miközben 2019-20 telén 196 kisgyermek halt meg az influenza szövődményei miatt.

A közegészség-/járványügyi szakértők nagyon megkönnyebbültek szerte a világban, azt tapasztalva, hogy a COVID-19-kitörések közepette is, elmaradt az – egy esetleg erős influenzaszezon okozta – kettős járvány. Ugyanakkor éppen emiatt sokkal kevesebb a rendelkezésre álló adat, aminek alapján meg lehetne jósolni, tudományosabban szólva: valószínűsíteni, hogy melyik vírustörzs lesz túlsúlyban, uralva a következő téli időszakot. Így megnő annak esélye, hogy az influenza ellen 2021-22-re készített vakcina kevésbé lesz hatásos, mint amilyen a korábbi években szokott lenni.

Amikor majd megkezdődik a lazítás, és az emberek – hátat fordítva az eltelt 1 év alatt jelentős haszonnal járó óvintézkedéseknek – előmerészkednek, könnyen előállhat az a helyzet, amikor olyan új influenzatörzsek cirkulációja indul el, amelyekre a tudósok nem számítottak, amelyekről sejtésük se lehetett – mondja Cody Meissner, infektológus, kórházi gyermekgyógyász (Tufts Children’s Hospital). Az FDA védőoltás-tanácsadó testületének tagjaként úgy véli, egy kellően hatásos vakcina nélkül a járvány gyötörte országokra, ahol épp csak fellélegeznének a koronavírussal folytatott kemény küzdelem után, nagy erővel sújthat le az influenza. Egy másik szakember, Lawrence Gostin tovább sötétíti a képet. „A lakosság járványügyi lazasága kombinálódhat azzal, hogy az aktuális védőoltás nem ad majd kellő védelmet az influenza ellen – és ekkor a következő télen egy dühöngő influenzahullám vár ránk” – vetíti előre az egészségügyi jog (health law) globális kérdéseivel foglalkozó professzor (Georgetown University).

Mire számíthatunk?

Március elején az FDA védőoltásügyi tanácsadó testületének ülésén több szakértő is aggódva jegyezte meg, hogy a megdöbbentően csendes influenzaszezon jelentős (negatív) folyamatokat beindító hatással járhat. Javasolták, hogy vonják le a tavalyi szezon tanulságait, hiszen nyilván van mit tanulni. Érdemes összefoglalni, mi segíthet a jövőben alacsonyan tartani a különben magas influenzaadatokat. Erőfeszítést tettek arra is, hogy megpróbálják előrevetíteni, mit hozhat a következő tél. „Azt kérdeztük magunktól a megbeszélésen, hogy volt-e valaha ehhez fogható pillanat? Amikor rendkívül kevés influenzavírus cirkulált, és vajon ennek alapján meg lehet-e ítélni, mi fog történni a következő évben. Ugyanis példa nélküli, amit tapasztaltunk” – állítja Paul Offit, vakcinaszakértő (University of Pennsylvania), az FDA védőoltási tanácsadó testületének tagja.

Kihívást jelentő tudományos feladat nyomon követni az influenza vírusát, mivel gyorsabban mutálódik, mint egyéb jól ismert, gyakori vírusok, például akárcsak a kanyaró. Az influenza gyors változása miatt minden évben többféle törzs jön létre – magyarázza Lawrence Gostin, egészségügyi jogász. Globális erőfeszítést igénylő folyamat előrevetíteni (kitalálni), hogy egyes szezonokban éppen melyik törzs lesz a dominánsan jelen lévő. A WHO évente kétszer hívja össze a téma jeles szakembereit, hogy a világ különböző részein lévő laboratóriumokban összegyűjtött adatok alapján jelezzék előre az adott évre – egyszer az északi, egyszer a déli féltekére – érvényesen az aktuális influenzatörzseket. A CDC szintén részt vesz az influenzakutatásban a WHO-val együttműködő hat központ egyikeként.

Hogyan készülnek a vakcinák a következő szezonra?

Az északi félgömb ügyében februárra hívják össze a szakértőket annak megvizsgálására, hogy éppen akkor milyen törzsek cirkulálnak a déli hemiszférán, ahol közeleg az ősz, és az így nyert információ alapján próbálják megfejteni, melyik törzs ér el hónapokkal később a Föld északi részeire. Az FDA vakcinabizottsága átnézi a javaslatokat, és meghozza végső döntését arról, milyen legyen a vakcina szerkezete, összetétele. Majd ennek gyártását jóváhagyják, s engedélyezik a forgalomba hozatalt.

A szakértők nyomon követik, hogyan fejlődik, változik a vírus a szezon folyamán, s végül mely vírustörzsek válnak dominánssá. Kawsar Talaat, infektológus kutató (Johns Hopkins Egyetem) szerint van néhány precedens értékű előzmény, irányadó eset a legutóbbi amerikai influenzaszezonnal kapcsolatban: Visszautal a 2011-12-esre, amelyben a CDC adatai szerint oly alacsony volt az esetszám, oly rövid csúcsot mutatott, hogy rekordot állított fel. A tavalyi számok pedig még ennek a rekordalacsony periódusnak is csak az egyharmadát tették ki.

Az a bizonyos nagyon alacsony mutatójú év 2012-13-ra, látszólag, nem vezetett különösen rossz influenzaidényhez, és az akkor kifejlesztett védőoltás hatékonysága hasonló volt a többi évben kialakítotthoz, vagy tán még jobb is volt. Kawsar Talaat ehhez még azt is hozzáteszi, hogy szerinte túl korai még arról nyilatkozni, milyen lehet a 2021 őszi influenzaszezon, vagy megjósolni, várhatóan milyen lesz az e szakaszra fejlesztendő védőoltás hatásossága. „2011-12-ben gyakorlatilag elmaradt az idény és ilyesmi évről évre előfordulhat. Tavaly egy háromágú, háromcsúcsú szezon jött, ami szintén nagyon szokatlan. Egyszóval, lenyűgöző téma az influenza biológiája” – magyarázza az infektológus kutató.

Az idei szezon alacsony vírusszintje mellett is be lehetett gyűjteni a cirkulálóban lévő vírusokból annyit, hogy az FDA tanácsadó testületének sikerült kiválasztania a törzseket a vakcina előállításához, mondja Paul Offit, vakcinaszakértő (University of Pennsylvania). Az FDA tanácsadó testületének tagja amúgy nem aggódik az előttünk álló őszre érvényes vakcina miatt. „Úgy látjuk, elegendő mennyiségű vírus keringett a népességben, és olyan mintákat tudtunk gyűjteni, hogy megfelelően ki lehetett választani azokat a törzseket, amelyeknek szerepük lesz a jövő évi influenzajárvány kitörésekor” – állítja a vakcinológus.

Az RSV is kevés megbetegedést okozott idén

Ebben az évben nem az influenza volt az egyetlen – a légzőszervek ellen támadó – téli vírus, ami igen alacsony esetszámmal járt. Ilyen volt az RSV, vagyis a légúti (respiratorikus) óriássejtes (syncytial) vírus is, jegyzi meg Paul Offit.

Pedig lenne mód az esetszámok csökkentésére!

A téli légúti vírusok eltűnése miatt az egészségügyi szakértők azon töprengenek, hogy vajon a COVID-19 mérséklésére szolgáló stratégiákat minden évben be kell-e vetni fegyverként a vírus elleni harcban. „Ésszerű-e a téli hónapokban maszkot viselni, legalább akkor, amikor az utcára megyünk, s nagy tömegben leszünk? Megtanultuk-e, illetve hajlandóak vagyunk-e megtanulni a korlátozást, vagy beletörődünk abba, hogy százezrek kerülnek kórházba influenzafertőzéssel, és tízezrek meg is halnak miatta. Attól tartok, ezt már beáraztuk! Sőt, aggódom, hogy egyáltalán nem érezzük magunkat kényelmetlenül emiatt, hanem hajlandók vagyunk beletörődni, ilyenek ezek a fertőző betegségek, nagyszámú veszteséggel járnak. Tudomásul vesszük, még akkor is, ha a COVID kapcsán éppen most tanultuk meg, hogy mindennek a megelőzésére van, lenne mód” – szól Paul Offit szomorú összefoglalója.

Az emberek készek visszatérni a normalitásba, jegyzi meg Lawrence Gostin, az egészségügyi jog (health law) globális kérdéseivel foglalkozó professzor. Szerinte a COVID-19-járványba való belefáradás arra készteti az embereket, hogy nagy lendülettel kidobják a maszkot, szakítsanak a kényszernek érzett szokásokkal, így a távolságtartással – mindezt az influenza tekintetében éppen a legrosszabbkor. „Emlékezzünk rá, hogy az 1918-as influenza-világjárvány után a legtöbb ember mintha nem fogta volna föl, hogy mi volt az, aminek éppen vége lett. Mintha azonnal elfelejtették volna a tegnapot! Jöttek a ’dübörgő 20-as évek’. Az emberek elkezdtek összejárni, sőt, tömegekbe verődve csoportosultak, ölelkeztek, puszilkodtak. Mindazt megtették, ami már annyira hiányzott. Színházakba, stadionokba zsúfolódtak, visszatértek az egyházközösségekbe. Nagyon valószínű, hogy ezen az őszön valami teljesen hasonló fog történni – és mindez majd igen-igen boldoggá teszi az influenzavírust”– próbál figyelmeztetni a közeli veszélyekre Lawrence Gostin, az egészségügyi jog (health law) globális kérdéseivel foglalkozó professzor.

Tovább

• Influenza - Tünetek, kezelés és szövődmények
• Tudnivalók az influenzavírusról
• A nátha és az influenza hatékony megelőzése

WEBBeteg.hu
Szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró, Forrás: The pandemic dramatically reduced flu cases. That could backfire. (politico.com)