Egyetlen agyi vérrögképződéses esetet sem tárt fel az AstraZeneca- és a Pfizer-vakcina vizsgálata
megjelent:
Egyetlen agyi vérrögképződéses esetet sem tárt fel az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem, illetve a Pfizer és BioNTech által a koronavírus ellen kidolgozott oltóanyagok eddigi legkiterjedtebb walesi vizsgálata.
Swansea városának egyeteme elsősorban azt vizsgálta, hogy növekszik-e a kockázata az egyik ritka trombózisfajta, az agyi sinustrombózis kialakulásának kockázata azok körében, akiket a Nagy-Britanniában jelenleg forgalmazott két oltóanyag valamelyikével beoltottak.
A vizsgálat azért összpontosított erre a vérrögképződéses típusra, mert az elmúlt hetekben a német és a norvég egészségügyi hatóságok arról számoltak be, hogy ilyen esetek fordultak elő az AstraZeneca/Oxford-vakcinával beoltottak körében.
Berlin, valamint Brandenburg tartomány és München városának vezetése éppen kedden közölte, hogy agyi vérrögképződéses esetekről szóló bejelentések miatt a 60 év alatti korcsoportokban felfüggesztik az AstraZeneca vakcinájának használatát.
Az Egyesült Királyságban eddig 11 millió adag AstraZeneca-oltást adtak be
A 440 ezer beoltott bevonásával elvégzett walesi kutatás Swansea egyetemének keddi ismertetése szerint mindazonáltal azt az eredményt hozta, hogy sem az AstraZeneca/Oxford-vakcinával, sem a Pfizer/BioNTech-oltóanyaggal beoltott vizsgálati alanyok körében nem fordult elő egyetlen agyi sinustrombózisos eset sem.
Swansea egyetemének ismertetése szerint a vizsgálatba bevont lakossági csoportban volt hét olyan páciens is, akiknél korábban diagnosztizálták ezt a trombózisfajtát, de beoltásuk után náluk sem fordult elő újból ez a vérrögképződéses tünet.
A kutatáshoz megvizsgált lakossági csoporton belül 180 ezren az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem, 260 ezren a Pfizer és a BioNTech közös fejlesztésű oltóanyagát kapták.
A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) a vérrögképződéses esetekről szóló korábbi beszámolókra reagálva már e hónap közepén állásfoglalást adott ki, leszögezve: a rendelkezésre álló adatok szerint nincs megerősíthető okozati kapcsolat az AstraZeneca oltóanyaga és az észlelt vérrögképződéses esetek között.
Az MHRA hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyságban az oltási kampány december 8-i kezdete és március közepe között 11 millió adag AstraZeneca-oltást adtak be, és nem érkezett több bejelentés vérrögképződéses esetekről annál, mint ahány ilyen eset a beoltott lakossági csoportokban természetes okokból egyébként is előfordult volna ugyanebben az időszakban.
A brit egészségügyi minisztérium kedd esti ismertetése szerint eddig 30 680 948-an kapták meg az első adagot a Nagy-Britanniában forgalmazott két oltóanyag - a Pfizer/BioNTech vagy az Oxford/AstraZeneca vakcina - valamelyikéből.
Ez azt jelenti, hogy a felnőtt brit lakosság több mint 60 százalékát már beoltották. A szaktárca keddi tájékoztatása szerint a második oltási dózist eddig 3 838 010 embernek adták be.
A brit kormány célkitűzése az, hogy április közepére a 50 éven felüli korosztály mindegyik tagja, július végére a teljes brit felnőtt lakosság - hozzávetőleg 52,7 millió ember - megkapja a koronavírus elleni oltás első adagját.
Tovább
- Az EMA külső szakértőktől kér tanácsot az AstraZeneca oltóanyagáról
- AstraZeneca-vakcina: ez áll az Európai Gyógyszerügynökség döntésének hátterében
- A COVID-19 elleni vakcinák összehasonlítása
(MTI)
