Óvintézkedések - Így mérlegeljen, ha már megkapta a COVID-19 elleni védőoltást

A pandémia egy következő szakaszába léptek az amerikaiak, amikor is a népesség jelentős része beoltott, bár a többség egyelőre még nem. A teljes vakcináltaknak ebben az új helyzetben többféle kérdést is érdemes végiggondolniuk.

Rögtön az elején szeretnénk hangsúlyozni, hogy hazánkban mindig az aktuálisan érvényben lévő járványügyi szabályokat tartsuk be! Cikkünkben az amerikai iránymutatást írjuk le, illetve hazánkra vonatkoztatva azzal a kérdésssel foglalkozunk, hogy ha az itthon jelenleg érvényes korlátozásokon lazítanak majd, beoltottként milyen szabályokat lehet érdemes mégis önszántunkból betartanunk. (A szerk.)

Mit tehetnek meg, mitől tartózkodjanak, mire figyeljenek? E téren kíván új iránymutatásában eligazítást nyújtani az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (Centers for Disease Control and Prevention). A helyzet velejáróit, kihatásait mérlegelte, elemezte több tudós is.

A szakértők leszögezték, alapvetően személyes kockázatbecslésre, egyéni mérlegelésre van szükség annak eldöntésekor, hogy mit tehetünk meg egyénileg és mit nem. Mi az, amitől jobb, ha tartózkodunk. A vakcináltak ésszerű döntéseit – az alábbiak szerint – helyezték tudományosan megalapozott keretek közé a szakemberek. Megfogalmazták, melyek azok a fontos tényezők, amelyek szem előtt tartásával a pandémia adott szakaszában, a vágyott program jelentette kockázat miatt érdemes mérlegelni, hogy részt vegyünk-e azon vagy sem. Ezek a fontos tényezők a következők:

Mi lenne a program?

Elsősorban is azt kell józanul végiggondolni, hogy a nagyon vágyott (alig várt) lépés, hogy egy bizonyos eseményen részt vegyünk, alacsony vagy magas kockázattal jár-e. Tehát, több szempontból is vizsgáljuk meg a körülményeket, ha találkozni akarunk valakivel:

1. zárt térben leszünk-e,
2. tovább tart-e 1 óra hosszánál,
3. eközben sor kerül-e nagy intenzitású aktivitásra, mondjuk kiabálásra, hangos beszédre, éneklésre is.

Bár e kérdések (és a rájuk adott válaszok) nem terjednek ki a fertőzés kockázatának minden lehetséges elemére, de jó kezdeti alapot jelentenek. Ne feledjük, a biztonság szempontjából két elengedhetetlenül fontos szempont: milyen hosszan tart az esemény és a terem mennyire jól szellőző, adott térben milyen a légcsere. Még ha nem ismerjük is ennek technikai paramétereit, azt azonban megfigyelhetjük, hogy tesznek-e kísérletet a terem átszellőztetésére, a légcsere javítására, növelésére – például nyitnak-e ott ajtókat, ablakokat.

A járványügyi szakemberek 15 percben határozzák meg a zárt térben tartózkodás infekciókockázati küszöbértékét. Úgy vélik, a 60 perc már mindenképpen közepesen magas kockázatot jelent.

Bővebben Maszk vagy távolságtartás? Maszk és távolságtartás!

Milyen lenne a társaság?

Gondoljuk végig, kivel leszünk együtt.

1. Tíznél többen jönnek össze?
2. Sokan lesznek eddig nem ismerősök?
3. Akik ott vannak, mind kaptak már oltást?
4. A jelenlévők szabálykövetők-e, figyelnek-e az egészségügyi korlátozásra (a kellő távolságtartásra, a maszkviselésre)?

Bár a CDC legújabb adatai szerint is a hivatalosan engedélyezett vakcinák csökkentik a koronavírus-fertőzés elkapásának és terjesztésének esélyét, azonban, ha csekély mértékben is, de a megfertőződés és vírusátadás veszélye a beoltottaknál is fennáll.

Fontos azt is mérlegelni, hogy kik lesznek jelen a társaságban:

1. gyerekek is?
2. be nem oltott felnőttek is?
3. adott háztartásban, társaságban van-e immunszupprimált, vagy oltatlan, esetleg más ok miatt magas kockázatúnak tekinthető személy?

A 16 éves kor alattiak egyelőre nem kaphatnak oltást, és bár ők kevéssé valószínű, hogy a COVID-19 miatt kórházba kerülnek, vagy meghalnak (ritkán azonban sajnos előfordul, kialakulhat náluk is súlyos komplikáció, illetve abban az esetben is, ha valami olyan alapbetegségük van, ami igen nagy kockázatúvá teszi őket, illetve egyes vírusvariánsok is a korábbinál nagyobb veszélyt jelentenek rájuk), viszont terjeszthetik a vírust.

Az immunrendszer elnyomását szükségessé tevő (mint pl. a daganatos, a HIV-fertőzött, a szervtranszplantált) állapotban élők megkapják a vakcinát, ám a tudósok se tudják pontosan, hogy az milyen hatékonysággal védi meg őket.

Ezt olvasta már? Ritka COVID-komplikáció gyermekeknél: a MIS-C

Hol lenne a helyszín?

A tartózkodás térségére vagy a célállomásra jellemző transzmissziós ráta eligazodási pontot jelenthet, de önmagában ez még kevés. Más is utazhat ugyanoda, másféle rátát mutató térségből. Ráadásul minden egyes térség fertőzöttségi, teszt pozitivitási értékei nagyban függnek attól, hogy ott milyen a mintavétel gyakorisága, a teszthez való jutás lehetősége. Ettől függetlenül, ha nem is pontosan, de az adatok alapján valamelyest fel lehet becsülni adott közösség fertőzési rizikóját.

Milyen az egészségi állapotunk?

Fontos még figyelembe venni:

1. saját, egyéni COVID-19-kockázatunkat.
2. azt, hogy ha megfertőződünk, megtehetjük-e, hogy felhagyunk a munkával és karanténba vonulunk.
3. betegség esetén kapunk-e táppénzt, lesz-e módunk tesztet csináltatni, bevásárolni magunknak a legfontosabbakat.

Az FDA által jóváhagyott összes vakcináról kiderült, hogy biztosan megvéd a COVID-19 okozta haláltól, és csaknem teljesen megelőzi a súlyos betegség kialakulását, a kórházba kerülést. Mégis, a fertőzés rizikója nem írható le nullával.

Érdemes föltenni magunknak az alábbi kérdéseket is, mérlegelve, hogy mennyiben tudjuk, akarjuk elviselni, elfogadni a programmal, tevékenységgel, a tömeggel, a társasággal járó, a lakóhelyre vonatkozó, illetve a saját egészséget közvetlenül érintő kockázatokat. És, végül most jön a legtrükkösebb momentum – vajon az előbbi kérdésekre adott, adható személyes válaszokból eredő tudást, a tényeket képesek vagyunk-e összevetni azzal, hogy milyen a személyes kockázattűrő képességünk. Ami értelemszerűen, sok esetben, szituációtól függően változhat is.

Magunknak kell döntést hoznunk

A kockázatbecslést, illetve a veszteség-előny mérlegelését mindenki csak saját maga végezheti el.

A fentieket figyelembe véve, meg kell tudnunk határozni, hogy adott programért megéri-e vállalni ennyi vagy annyi kockázatot. Mérlegelni kell, hogy az esetleges következmény egyedül a döntést hozót érinti, vagy rajta kívül szeretteit, esetleg másokat is. Vannak olyanok, akik adott programot általában véve alacsony kockázatúnak tartják saját maguk szemszögéből, mégis inkább lemondanak a részvételről, ha környezetükben van nagykockázatú, beoltatlan személy.

Be kell árazni, hogy az, amiről lemaradunk, az életben megismételhetetlen esemény-e – egy esküvőt például nem lehet bepótolni, viszont egy külföldi utazást nyugodt szívvel el lehet halasztani.

Ahogyan a járvány kitörése óta tesszük, továbbra is tartsuk észben, hogy terveinket a helyzetnek, illetve a tudományos felfogás változásának megfelelően folyamatosan változtatnunk kell. Az idő előrehaladtával a tudósok egyre többet tudnak arról, hogy mennyi ideig tartó immunitást nyújtanak a vakcinák, és arról is, hogy mennyire bizonyulnak hatékonynak a felbukkanó új variánsokkal szemben.

Mindeközben pedig, ahogyan egyre többet értünk meg abból, hogy melyek azok a legfontosabb tényezők, amelyek egy szituációt többé vagy kevésbé biztonságossá tesznek, mindenki egyre jobban megismeri saját tűrőképességét. Azt, hogy hol hajlandó meghúzni a határt a még és a már nem elviselhető között. És ahogyan megismerjük saját gondolkodásunk és mérlegelésünk korlátait és jellemzőit, úgy tudjuk egyre könnyebben meghozni a beoltottság utáni (posztvakcináltsági) döntéseinket, és úgy lesz egyre élvezetesebb maga a (régi/új) élet.

Tovább

• A COVID-19 elleni vakcinák összehasonlítása
• Milyen ütemben alakul ki a COVID-19 elleni vakcinák hatása?
• A vakcina mellé még más is kell a pandémia megállításához

WEBBeteg.hu
Szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró, Forrás: What Can You Do Once You’re Vaccinated? (nytimes.com)