Mit mutat a koronavírus teszt az oltást követően?

Ön is a közé a többmillió magyar közé tartozik, aki már megkapott legalább egy dózis COVID-19 elleni védőoltást? Érdekli, hogy kialakult-e valamilyen szintű védettsége az oltás után? Esetleg koronavírusra utaló tünetei vannak az oltása ellenére, és szeretné tudni, hogy beteg lett-e, vagy oltás mellékhatásról van-e esetleg szó?

Segítünk eligazodni a forgalomban lévő tesztekkel kapcsolatban, mikor milyet érdemes végezni vagy laborban végeztetni.

A védőoltások célja a betegségen való átesés nélkül specifikus védettség (immunitás) mesterséges kialakítása egy-egy meghatározott fertőző betegség ellen.

A specifikus védettség (immunitás) biztosításának lehetőségei a passzív immunizáció, amikor antitesteket juttatunk a szervezetbe – a jelenlegi COVID-19 koronavírus-járvány során alkalmazott plazmakészítményekkel történő terápia ilyen –, illetve az aktív immunizáció (vakcináció), amikor a szervezetet késztetjük ellenanyagok termelésére.

Érdemes azonban azt tudni, hogy a jelenleg forgalomban lévő, pandémiát okozó koronavírus elleni védőoltások két dózisúak (kivéve a Johnson & Johnson egydózisú vakcináját), ezért a védőoltás gyártói által garantált hatékonyságot csak a második dózisú védőoltás után lehet elérni, és még ebben is lehetnek egyéni különbségek az esetleges alapbetegségek tekintetében (például immunológiai megbetegedésben szenvedőknél, vagy bizonyos gyógyszereket szedőknél – ilyenek a szteroidkészítmények – alacsonyabb lehet a vakcina által kiváltott immunválasz).

Sokan úgy gondolják, ha ma beoltottak, holnap már védett vagyok. Sajnos ez nem igaz. A szervezetnek idő kell, amíg a specifikus antitesteket megtermeli, ami a védekezéshez kell, ezt az időt napokban, akár pár hétben kell mérni és meg kell adni a szervezetnek.

Miért van szükség az oltás után is az óvintézkedések betartására?

Peltzmann-effektusnak nevezzük azt a hatást, amikor az emberek nagyobb viselkedéses rizikót vállalnak, ha azt észlelik egy adott helyzetről vagy fenyegetésről, hogy biztonságosabbá vált. Tehát például amint valakit beoltottak, az egyik első gondolata az lehet, hogy „mostantól több móka vár majd rám”. Ezen felbuzdulva sokan azonnal elkezdhetnek társaságba járni, elhagyják a maszkviselést, és mindezt annak ellenére teszik, hogy még nem tisztázott: a koronavírus új variánsai hogyan fogják megváltoztatni a pandémia menetét, vagy hogy biztosan tudnánk, hogy egy beoltott személy átadhatja-e másoknak a vírust, vagyis az orr-garatja nyálkahártyáján esetlegesen jelen levő koronavírussal tovább fertőzhet-e annak ellenére, hogy ő maga nem lett beteg.

Az oltások előrehaladtával egyre több hír jelent meg olyan személyekről, akik az első vagy akár a második vakcina után elkapták a koronavírust. Ennek kapcsán a szeretlekmagyarország.hu megkereste a Pfizer-vakcina kifejlesztésében kulcsszerepet játszó, Amerikában élő magyar tudóst. Karikó Katalin a portálnak elmondta, hogy egyik oltóanyag sem véd meg a megfertőződéstől, csak a megbetegedéstől és a kórházba kerüléstől óv meg.

A vérben keringő ellenanyag, illetve az emlékező sejtek nem tudják megakadályozni a vírus szaporodását az orr- és szájnyálkahártya sejtjeiben. A Pfizer-vakcinára van adat, amely azt mutatja, hogy 30 százalékkal csökkenti a megfertőződés esélyét, illetve hogy a megfertőződött vakcinált személy kevesebb vírust terjeszt. De ennek ellenére terjeszthet.

Milyen tesztek szolgálnak a fertőzöttség megállapítására?

Az aktuálisan fennálló fertőzöttség kimutatására alkalmas tesztek

Tesztekkel könnyedén megállapítható, hogy aktuálisan egy személy fertőzött-e vagy sem. Erre kétféle teszt alkalmas: Az egyik a PCR-teszt (RT-QPCR: reverz transzkriptáz kvantitatív polimeráz láncreakció). Ez a legspecifikusabb és legérzékenyebb vizsgálati módszer a vírus jelenlétének igazolására, mivel annak örökítőanyagát (RNS) mutatja ki a vizsgált mintából, vagyis magának a szaporodó vírusnak a jelenlétét az orr-garat nyálkahártyájáról.

A másik az akár otthon is elvégezhető antigén gyorsteszt, mely a vírus nukleoprotein antigénjének kimutatására szolgáló gyorsteszt. A mintavételt humán száj-garat és orr-garat mintából kell végezni. Tehát ez is a vírus aktuális jelenlétét tudja kimutatni. Gyakorlatban egy vékony kefeszerű pálcát kell az orrjáratba vezetni, majd a leírásnak megfelelően a mellékelt puffer oldatba oldani a mintát, és tesztkazettára cseppenteni az így kapott elegyet. Az antigén gyorsteszt helyes otthoni elvégzését ide kattintva a videóban megtekintheti.

A legtöbb jelenleg forgalomban lévő koronavírus elleni védőoltás (Pfizer-BioNTech, Moderna, AstraZeneca, Sputnyik-V.) csak – technológiától függően – a vírus örökítőanyagának egy szakaszát tartalmazzák, jellemzően az úgynevezett spike proteint (tüskefehérjét). Bizonyos régebbi típusú vakcinák esetén a védőoltás a teljes elölt vírust tartalmazza (pl. Sinopharm). Azonban semelyik oltás során sem – az elölt vírust tartalmazónál sem! – kerül vírus a nyálkahártyákra, főleg szaporodóképes nem.

Ha tehát valaki védőoltásban részesült, de tünetes, mindkét teszt alkalmas az aktív fertőzés, betegség igazolására, kimutatására, mert a nyálkahártyán aktuálisan jelen lévő szaporodó vírust mutatja ki, vírussszám függvényében, nem a szervezet által termelt ellenanyagokat.

A tünetmentesen zajló, illetve a korábban már lezajlott fertőzés kimutatására alkalmas tesztek

Az antitest tesztek vagy közismertebb nevükön ellenanyag gyorstesztek segítségével azonosítani lehet a „csendes” fertőzéseket, valamint azokat az embereket, akik betegek voltak, de felépültek. Mivel a teszt a szervezet vírusra adott válaszreakcióját mutatja ki, az éppen kezdődő fertőzést nem jelzi.

Ezek a tesztek tíz perc alatt mutatnak eredményt, ugyanakkor fontos, hogy a leolvasással nem szabad 20 percnél többet várni. A gyorsteszt pontossága a vizsgálatok alapján - megfelelő időpontban és módon elvégezve - megközelíti a 100 százalékot.

Milyen teszt alkalmas az oltást követő védettségi szint kimutatására?

Ahogy az egyik legnagyobb magánlabor, a Synlab írja a honlapján: 2021. február 8-tól a spike (tüske) fehérjére specifikus IgG antitest vizsgálatot végzi vérből a COVID-19-fertőzés esetében. Ennek a tesztnek az az előnye, hogy nemcsak a fertőzés (megbetegedés) után létrejövő antitestek, hanem a jelenleg használt oltóanyagok következtében megjelenő ellenanyag-válasz (védettség) kimutatására is alkalmas.

Mikor és hogyan végezzük ezeket a teszteket? Mit mutat a teszt eredménye?

Amennyiben az oltást követően szeretné valaki megvizsgálni, hogy elkezdődött-e a spike-specifikus IgG antitestek termelése a szervezetében, akkor erre a célra javasolt az oltási dokumentációban írtak alapján a teljes védettség kialakulásának várható ideje után mintát venni (pl. a Pfizer-BioNTech Comirnaty esetén a 2. oltás után minimum 7 nappal).

A patikai forgalomban lévő antitest tesztek az ujjbegyből nyert vérből mutatják ki az antitesteket. A leiraton ellenőrizni kell, hogy az adott teszt a tüskefehérje ellen termelődött IgG szintjének ellenőrzésére alkalmas-e, vagy a koronavírus más fehérjéje ellen termelődött antitest kimutatására fejlesztették ki. Ugyanis ha kifejezetten az oltás után szeretnénk a szervezetünk védettségéről információt nyerni, figyelni kell erre is. Ha Pfizer-BioNTech, Moderna, AstraZeneca, Sputnyik-V. vakcinát kaptunk, a tüskefehérje ellen termelt antitesteket azonosító teszt fogja kimutatni a szervezetünk által termelt ellenanyagokat. Míg például a teljes elölt vírust tartalmazó Sinopharm esetén más koronavírus-antigén ellen termelt antitestet kimutató teszt is jelzetten pozitív lehet. Mivel a szervezetnek a tesztekkel mérhető mennyiség megtermeléséhez idő kell, az oltási leirat szerinti teljes védettség kialakulásának várható ideje körül lesz igazán valid ez a teszt. Oltás után pár nappal valószínűleg negatív lesz, hacsak korábban nem estünk át a betegségen természetes úton. Ha oltás után azonnal vagy 1-2 napon belül végezzük ezeket a teszteket, akkor a pozitív eredmény nagy valószínűséggel a lezajlott betegséget igazolja.

Jóval érzékenyebb a laboratóriumi körülmények között – tehát vérvétel útján – végzett antitest teszt, itt számszerűsítve kaphatunk információt ellenanyagszintünkről. Előfordulhat ilyenkor, hogy a patikai teszt még negatív (ezek különböző érzékenységűek, kell hozzá egy adott mennyiségű ellenanyag), de a vérvétel útján már mérhető szintű immunglobulinnal rendelkezünk. Feltehetőleg van összefüggés a mért ellenanyagszintek és a védettség mértéke közt, viszont ennek pontos mértékéről még kevés a hivatalos információ. Mivel azonban az immunitás elérésében számos egyéb immunsejt is részt vesz, a védettség mértékét nem lehet kizárólag immunglobulinszintekben mérni. Az immunrendszer koronavírus elleni védekezésben részt vevő szintén fontos sejtes elemeinek mérésére jelenleg nincs forgalomban validált teszt. Ez a nem kevésbé fontos sejtes védelem tehát gyakorlatilag házilag nem mérhető. Így a jelenleg mérhető, de alacsonyabb antitestszintek is elfogadható és elégséges információt jelentenek pusztán arra nézve, hogy az „immunrendszerünk dolgozik”.

Annak sem kell aggódnia, aki a „kínai oltást” (Sinopharm) kapta, itt ugyanis nem kizárólag egyetlen, a vírus tüskefehérjéje ellen termel a szervezetünk ellenanyagokat, hanem gyakorlatilag a teljes koronavírus minden egyes antigénként szereplő fehérjéje ellen, ahhoz hasonlóan, mint aki fertőzés útján esett át a betegségen.

Mire is jó akkor ez az egész tesztelés? Információt és talán megnyugtatást nyújthat. Vegyünk egy egyszerű példát. Ha például ön kapott oltást, de azután három héttel betegnek érzi magát, akár fáj a torka, elvégezhet egyszerre egy nyálkahártya-mintavételes antigén tesztet és egy ujjbegyvérből végzett antitest tesztet is. Ha helyesen és a tünetek megjelenéséhez képest megfelelő időben végzi a teszteket, és a nyálkahártya törletes eredménye negatív, míg a „vérteszt” például pozitív, valószínűleg az oltás hatását mutatja, és elképzelhető, hogy önnek torokgyulladása van. Mindezek mellett óva intek mindenkit az öndiagnózistól, panaszok esetén minden esetben keresse fel háziorvosát és egyeztessen vele az eredményeiről.

Összefoglalóan tehát elmondható, hogy védettnek tekinthető az, aki vagy átesett a fertőzésen, vagy oltást kapott és az oltási dokumentációban írtak alapján a teljes védettség kialakulásának várható ideje után az ellenanyagszintje pl. a SYNLAB Hungary Kft. szerológiai leletén a mért antitestértéke nagyobb vagy egyenlő a pozitivitás határértékeként meghatározott 50,0 AU/ml értéknél. Ennek ellenére a SARS-CoV-2 koronavírussal való megfertőződés lehetséges, tehát a személy védett, de csak a súlyos tünetektől, nem a megfertőződéstől. Ezért tehát továbbra is indokolt a járványügyi szabályozások betartása, óvva a közösség többi tagját, például a gyermekeket, mivel az oltott, de aktuálisan fertőzött személyek fertőzőképességének mértékéről továbbra sincsen hivatalos állásfoglalás.

Ezek is érdekelhetik

• A COVID-19 elleni vakcinák összehasonlítása

• Milyen ütemben alakul ki a COVID-19 elleni vakcinák hatása?

• A COVID-19 elleni vakcina mellékhatásai: mire utalnak az oltási reakciók?

• Mit jelent, ha a vakcina beadását követően semmilyen reakció nem tapasztalható?

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos