Így lehet félremagyarázni a COVID-halálozási statisztikákat

Az adatok alapján arra hivatkozni, hogy a teljesen (két dózissal) beoltottaknál kialakuló COVID-19 megbetegedés, illetve halálozás aránya nagyon magas, "csalóka", sőt, az ezekből levont minden következtetés megtévesztő – hangsúlyozzák tudósok az Egyesült Államokban.

Köztudott, hogy a vakcinálás rendkívül hatékony ugyan, de egyeseknél mégse tudja teljesen megelőzni a koronavírus-fertőződést. Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) az elmúlt hetekben összegezte az Egyesült Államok több térségéből kapott, a már két dózissal beoltottakat érintő úgynevezett vakcina áttöréses esetekről érkező bejelentéseket.

Egy Instagram poszt írója április végén ezekre az adatokra hivatkozva azt tette közzé, hogy a teljesen beoltottak halálozási rátája magasabb, mint a népességi átlag. Bejegyzésében idézte az előző napi CDC jelentés adatait, vagyis, hogy „7157 teljesen beoltott személy fertőződött meg, közülük 88 meghalt…” – ez a CDC adat április 20-án valóban megjelent, a felhasználó ebből számolta ki, hogy az oltás nem javított a halálozási statisztikákon.

Túl azon, hogy egyetlen napi adatból nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, az értelmezést segítő járványügyi szakemberek kifejtik: a fenti számok alapján halálozási arányt számolni, ráadásul ezt az arányt a teljes népességre vetítve összehasonlítást végezni, teljességgel félrevezető.

Hol van a logikai hiba a számításban?

A legnagyobb tévedés abban rejlik, hogy a pontos halálozási ráta helyes megállapításához tudni kellene, hogy a vakcinált egyének között pontosan mennyi COVID-19-pozitív esetet találtak, csakhogy ilyen szám nem létezik, mondja Lisa Miller epidemiológus, egy közegészségügyi tanintézet klinikai professzora (Colorado School of Public Health). „Ezt a számot nem ismer(het)jük, hiszen ehhez egyenként minden beoltottat tesztelnünk kellene.”

Az oltottak többsége vagy tünetmentes marad, vagy nagyon enyhe tüneteket tapasztal fertőzést követően, a közzétett regisztrált adatok mögött többnyire a súlyos COVID-19-esetek állnak. Az aszimptomatikus és az enyhe lefolyású esetek valódi száma nélkül viszont ez a pillanatfelvétel torzít, a látszat-eredmény pedig a súlyos COVID-19-esetek irányába torzul el, mondja Kristin Nelson, az Emory Egyetem járványügyi intézetének epidemiológia tanára (Emory University Rollins School of Public Health).

Az oltásellenes poszt írója tehát voltaképpen annyit állított, hogy azon oltottak körében, ahol a védőoltás nem volt kellően hatásos, és (jellemzően súlyos lefolyású) megbetegedés alakult ki, azok körében nem volt alacsonyabb a halálozási arány. Ha belegondolunk, ez az összefüggés egyáltalán nem meglepő, és egyáltalán nem teszi indokolttá azt a látszatot kelteni, mintha a védőoltás felvételének nem volna értelme.

Másik fontos tényező, hogy a rizikócsoportok tagjait, főként a legidősebbeket vették előre mindenütt az oltási kampányokban. A beoltottak között jelentős többségben vannak azok, akiket életkoruk, betegségtörténetük, előzményeik könnyen hajlamosíthatják arra, hogy ők lesznek a súlyos COVID-19-esetek, illetve az esetleges halálos áldozatok. Így amikor a bekalkulálható áttöréses esetek előfordulnak, nem meglepő, hogy ennek nyomán halálesetek is bekövetkeznek. Az összehasonlítás úgy lenne pontos, ha a nem oltott népességből is az idősebb, vagy krónikus alapbetegséggel küzdőket felülreprezentáló mintát vennénk alapul. Az Egyesült Államokban több mint 7 ezernyi jelentett áttöréses infekció csaknem 46%-a a 60. életévükön túljutottakhoz kötődik.

Végezetül arra is fontos utalni, hogy a CDC azt is közölte: a 88 COVID-19 elhalálozott közül „11 személy tünetmentes volt, illetve nem is a koronavírus-fertőződés miatt halt meg.” Azaz az elhunytak egy részénél vizsgálatok kimutatták ugyan az új típusú koronavírust, ám halálukhoz nem a fertőzés vezetett. Az április 30-ig teljesen beoltott több mint 100 millió amerikai felnőtt számához viszonyítva a vakcina áttöréses halálesetek száma így valójában rendkívül alacsony.

Amit tényleg mutatnak a számok

A május elején közzétett hivatalos amerikai adatok kifejezetten megnyugtató következtetésre adnak lehetőséget, és semmiképpen nem támasztják alá a riadalmat keltő állítást.

A beoltott 65 éves vagy ennél idősebb felnőtteknél – összevetve a hasonló korosztály még nem beoltott tagjaival – 94%-kal kisebb annak esélye, hogy COVID-19 miatt kórházba kerüljenek – és még akkor is 64%-kal kisebb ennek valószínűsége, ha az mRNS vakcinának egyelőre csak az első dózisát kapták meg. Ezek az adatok az első nagyszabású, a valós élethelyzetben (tehát nem a klinikai próbákon) végzett oltások eredményeire vonatkoznak – tartalmazza a vizsgálatot megrendelő Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) közleménye.

A publikus adatok továbbá arra utalnak, hogy valójában a tárgyalt napon az összes elhunyt kevesebb, mint 10 százaléka volt két dózissal oltott (az adatok szerint április 20-án 888 amerikai fertőzött vesztette életét, ebből 88 elhunyt volt teljesen beoltva), tehát a halálos áldozatok 90 százaléka a nem oltottak, vagy nem teljesen beoltottak köréből került ki.

Az Egyesült Államokban egyébként mostanra napi 700 alá csökkent az elhunytak számának hétnapos mozgóátlaga, amely 2020. július eleje óta a legalacsonyabb érték.

Ez is érdekelheti

• Milyen ütemben alakul ki a COVID-19 elleni vakcinák hatása?
• A teljesen beoltottak elenyésző részénél mutatkoztak COVID-19 tünetek Izraelben

WEBBeteg.hu
Szerző: Fazekas Erzsébet újságíró, Sztankó Péter főszerkesztő
Forrás: Fatality rate among fully vaccinated people... (USA Today)