Van-e kölcsönhatás a COVID-19 elleni vakcinák és a gyakran szedett gyógyszerek között?

Több megkeresés is érkezett szerkesztőségünkbe, hogy az oltás esedékességének idején bevehetik-e a rendszeresen szedett gyógyszereiket; vagy vehetnek-e egyáltalán be az oltási reakciók ellen gyógyszereket. Vagyis vannak-e gyógyszerkölcsönhatásai a koronavírus elleni oltásnak?

Jelen cikk nem helyettesíti az egyedi esetekben felmerülő kérdéseket, ezekkel továbbra is keresse kezelőorvosát. Viszont talán rávilágít arra, hogy általánosságban mik az eddigi tapasztalatok, megalapozott-e a félelem a kölcsönhatások miatt, illetve milyen esetekben kell alaposabban mérlegelni, milyen gyógyszeres terápiát kezdünk el, vagy milyen egészségügyi kezelésbe kezdünk az oltás mellett.

Láz- és fájdalomcsillapítók

Talán ön is azok közé tartozik, akik kissé félnek a lehetséges oltási reakcióktól, a láztól, a fájdalomtól. Ezért talán elgondolkodott rajta, hogy még oltás előtt bevesz egy láz- és fájdalomcsillapító tablettát. Fontos, hogy ezt semmiképp ne tegye! Ezzel ugyanis "vakká" teheti az immunrendszerét az oltásra, nem alakul ki a megfelelő immunválasz, a sejtes elemeket "megbéníthatja" a túl korán beszedett tabletta. Javasolt inkább bő folyadék fogyasztása, ez is segíti az immunrendszert a feladatában.

Természetesen pár órával az oltás után (ideális legalább 4-6 órát várni az oltáshoz képest), ha valóban kialakultak panaszai, ezek a vény nélkül is forgalomban lévő gyulladásgátló hatású, láz- és fájdalomcsillapító szerek alkalmazhatóak már.

Krónikus betegségek

Szerencsére általánosságban kijelenthető, hogy a magas vérnyomás, cukorbetegség, asztma és más gyakrabban előforduló úgynevezett népbetegségek esetén rendszeresen szedett gyógyszerek esetén nem kell aggódni. Javasolt ezek rendszeres, az előírtaknak megfelelő szedése, és a védőoltás beadásának napján se hagyják ezeket ki.

A Pfizer Biontech és a Moderna vakcina fázis III. vizsgálata során számtalan különböző megbetegedésben szenvedő (tüdőbetegség, szívbetegség, májbetegség, diabétesz, rák, HIV) és rendszeresen gyógyszert szedő embereket vontak be. Ezekben az esetekben utánkövetéssel vizsgálva nem találtak interakciót a gyógyszerek és a COVID-vakcinák között. Ezeknek a betegeknek az esetében pedig a megfertőződés jóval veszélyesebb, mint az oltás maga.

Eredményeik alapján (Pfizer-BioNTech, Moderna esetén) kizárólag a polyethylene glycol és a polysorbate anyagokra való allergia képezi az oltások totális ellenjavallatát.

Viszont mivel a cél, hogy a koronavírus elleni védőoltásokra egy robosztus, hangsúlyos immunválasz alakuljon ki, bizonyos esetekben mégis tanácsos figyelni.

Amennyiben szteroid injekciós kezelést terveznek önnél (például rheumatikus panaszok miatt) annak immungyengítő hatása lehet, ezért érdemes azt az oltás beadása utánra időzíteni körülbelül két héttel. Ellenben, ha ön rendszeresen szed szteroid tartalmú gyógyszert, annak elhagyása estén nagyobb az egészségügyi kockázat, mint amennyit nyerne vele (mivel akár az alapbetegség is fellángolhat), ezért ez esetben tanácsos a kezelést a jól bevált terápiás dózis szerint folytatni, még ha az oltásra adott immunválasz így esetleg gyengébb is lehet.

Ugyanez igaz a különböző rákellenes, és immunszuppresszív terápiák esetén is. Tudjuk azt, hogy bizonyos autoimmun megbetegedések esetén, illetve egyéb immunszupprimált állapotokban a védőoltások várható hatása alacsonyabb lehet, de ilyenkor is javasolt a koronavírus elleni védőoltások beadása, mert a súlyos, életet veszélyeztető állapotok kialakulásától még így is védelmet biztosít a vakcina.

Az epilepszia kezelésére használt gyógyszerek és a COVID-vakcinák közötti lehetséges interakcióra hívták fel a figyelmet maláj kutatók. Mivel többek között például az influenza elleni védőoltások módosíthatják az antiepileptikumok - különös tekintettel a karbamazepine hatóanyag - szervezeten belüli hasznosulását, ezért a koronavírus elleni vakcinákkal kapcsolatban is kutatásokat kezdtek. Ezek a kutatások jelenleg is folynak, de felhívták a figyelmet, hogy azok, akik ilyen típusú gyógyszereket szednek, figyeljék magukon a lehetséges toxikus tüneteket, mellékhatásokat, és gyanú esetén egyeztessenek kezelőorvosukkal.

Más védőoltások

Amennyiben más védőoltás beadását is tervezik - például nyár közeledtével aktuálissá válnak a kullancsencephalitis elleni vakcinák ismétlő adagjai - javasoljuk, hogy az egyes védőoltások beadása között legalább tizennégy nap teljen el.

Egyéb egészségügyi beavatkozások

Amióta a koronavírus elleni oltások megjelentek a gyógyszerpiacon, egyes esetekben egyedi immunválaszokat is megfigyeltek. A Clevelandi Klinikán például megfigyelték, hogy az úgynevezett dermal filling kezelés, vagyis a különböző szépészeti ránc- és ajakfeltöltések esetén (például hyaluronsavas, vagy kalcium hydroxylapatite alapú feltöltések) és a Moderna vakcina rövid időn belüli együttes alkalmazásakor arc- és ajakduzzanat alakult ki. Szerencsére ennek alapja egy viszonylag ritkán előforduló immunológiai reakció, amelynek során a duzzanat ott alakul ki, ahol a feltöltést végezték. Javasolják, hogy az ilyen típusú szépészeti beavatkozások és a védőoltás beadása között legalább minimum két hét teljen el.

Összefoglalóan elmondható tehát, hogy általánosságban a legtöbb ember esetében javasolt a rendszeresen használt gyógyszereik szedése, és a teljes oltási sorozat felvétele, hogy mielőbb védettek lehessenek. Amennyiben speciális gyógyszerei esetében továbbra is bizonytalan, egyeztessen kezelőorvosával.

Ez is érdekelheti

• Az immunhiányos betegeknek különösen fontos a harmadik oltás
• Maradjunk hidratáltak az oltás előtt és azt követően is!
• Az oltás nagyobb védettséget ad, mint a fertőzésen való átesés
• Magas rizikóval járó alapbetegségek COVID-19 esetén

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Szabó Zsuzsanna háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos