Karikó Katalin: A vakcinánk hatásossága 95 százalék fölött van

Karikó Katalin kutatóbiológus az MTA 194. közgyűlésén, 2021. május 3-án tartott ünnepi előadását követően röviden válaszolt a Magyar Tudományos Akadémia kérdéseire.

Beszélt az mRNS-alapú vakcinák hatásosságáról, a kiskorú gyermekek és várandós édesanyák vakcinálásáról, a vírusvariánsok elleni hatékonyságról, a harmadik oltás szükségességének lehetőségéről, továbbá egy lehetséges új variáns elleni vakcina kifejlesztéséről is.

Az utóbbi hetekben a közbeszédben előtérbe került a különböző típusú vakcinák hatásosságának kérdése. Mit lehet tudni az mRNS-alapú vakcinák hatásosságáról, különösen a Pfizer/BioNTech vakcina hatásosságáról? Mekkora mintán végzett vizsgálatok támasztják alá az eredményeiket?

A Pfizer/BioNTech vakcina klinikai tesztelése 2020 novemberében lezárult. A vizsgálatban 44 ezer fő vett részt. Közülük 22 ezer a koronavírus elleni vakcinával lett beoltva, a másik 22 ezer fő pedig placebóval. A két csoport eredményeit összehasonlítva elmondható, hogy a vakcina hatásossága 95 százalék fölött van.

Sajtóhírek szerint a 16–18 éves korosztály immunizálását Pfizer/BioNTech vakcinával tervezik Magyarországon (az immunizálás azóta megkezdődött – a szerk. megj.). Mit gondol, szükség lehet a még fiatalabbak immunizálására is? Folynak ezzel kapcsolatban vizsgálatok?

A 12–15 éves korosztály számára kifejlesztett vakcina klinikai tesztelésébe kétezer tinédzsert vontunk be. Ezek a vizsgálatok már eredményesen lezárultak. Jelenleg az amerikai és az európai hatóságok előtt áll engedélyeztetésre (időközben a vakcina megkapta az engedélyt az USA-ban – a szerk. megj.). A 12 év alattiak számára kifejlesztett vakcina klinikai tesztelése is elkezdődött márciusban. Ezek a tesztek hat hónapos kortól indulnak, és 11 éves korig terjednek ki. Nemcsak a Pfizer, hanem a Moderna is megkezdte a hat hónapos kortól adható vakcina klinikai tesztelését. Hangsúlyozom, hogy ezek a vakcinák még nincsenek bevezetve, jelenleg a klinikai tesztelésük zajlik.

Egyre több hír érkezik a várandósok oltásának biztonságosságáról is. A jelenlegi információk alapján nem egyértelmű, hogy a kismamáknak mikor érdemes felvenni a második oltást: a szülés előtt vagy után? Figyelembe véve, hogy az időpontok ezt megengedik.

Legjobb tudomásom szerint ajánlott, hogy a kismamák mindkét oltást felvegyék, kivéve akkor, ha a második dózisra már a harmadik trimeszter során kerülne sor. Akkor az ajánlás az, hogy a kismama a szülés után kapja meg. Nagyon fontos, hogy a vakcina nemcsak az anyát, hanem a magzatot is védi.
A fertőzés mindenképpen sokkal veszélyesebb rájuk nézve. A klinikai tesztek már befejeződtek, részben a Moderna termékével. A Moderna a Harvarddal végezte a vizsgálatokat, a Pfizer tesztjei pedig folyamatban vannak kétezer várandós bevonásával.

A Pfizer elnök-vezérigazgatója, Albert Bourla nemrégiben a CNBC-nek nyilatkozva elmondta, hogy a beoltottaknak a későbbiekben szükségük lehet egy harmadik oldásra is. Mi ennek az oka? Ezzel összefüggésben mit lehet arról tudni, hogy mennyire hatékony a vakcina az újonnan felbukkanó vírusvariánsokkal szemben?

Valójában még nem tudjuk, hogy szükség lesz-e a harmadik injekcióra. Ha azt látjuk, hogy azok, akik két oltást kaptak, megfertőződnek, akkor lehetőség van harmadik, negyedik vagy akár tizedik dózis beadására is. Ugyanis az mRNS-vakcinák esetén bármennyi dózist be lehet adni, lehet ismételni, nem zárja ki a korábbi vakcinálás az újabb adag beadását.

A variánsokra állandóan tesztelünk. Jelenleg az ismert, hogy a vírus brit és brazil változata ellen ugyanúgy véd a vakcina, mint a vuhani ellen. Valamivel kisebb a hatásossága a vírus dél-afrikai variánsa ellen. A továbbiakban a New York-i és egyéb helyeken felbukkanó variánsokat teszteljük.

Hozzáteszem, hogy az ellenanyag az első védelmi vonal, de van egy második is, ez pedig a sejtes védelem, amit még nehezebb a variánsoknak kikerülni. Ez azt jelenti, hogy van egy első védelmi vonal, ebben az ellenanyag a vérben cirkuláló vírusokat tudja hatástalanítani, és van egy második, ahol az antigén-specifikus T-sejtek felismerik a fertőzött sejteket, és elpusztítják őket.

Ha felbukkan egy olyan vírusvariáns, amely ellen a vakcina nem hatékony, akkor körülbelül mennyi időre van szükség ahhoz az új vírusvariáns azonosításától, hogy az újonnan kifejlesztett vakcinák nagy mennyiségben az oltópontokra kerüljenek?

Körülbelül hat hétre van szükségünk ahhoz, hogy létrehozzunk egy új vakcinát, és a technológia egyre fejlődik. Azt pontosan nem tudom megmondani, hogy milyen gyorsan kerülne ez a vakcina az oltópontokra. Ha nem kell újra lefolytatni egy III-as fázisú klinikai vizsgálatot, akkor sokkal gyorsabban létre lehet hozni az új vakcinát, és így az oltópontokra is hamarabb kerülhet.

(Magyar Tudományos Akadémia)