Beleszólhat-e az elvált szülő a gyermek oltásába?

A COVID-19-világjárvány a családok életét nem csak a fertőzések útján nehezíti, hanem immáron a fiatal- és gyermekkorúak olthatósága kapcsán is újabb kihívások elé állítja azzal, hogy a szülők döntési helyzetbe kerülnek. Mi a helyzet, ha az elvált szülők közösen gyakorolják a felügyeleti jogot? Ki dönt a gyermek oltásáról? Dr. Kölcsényi Soma családjogi ügyvéd segít megválaszolni a kérdéseket.

Magyarországon is megkezdődött a 16-18 év közötti korosztály vakcinálása, sőt, több országban az ennél is alacsonyabb életkorú, 12-15 év közöti gyerekek védőoltása is egyre inkább kérdésként merül fel. Amennyiben a nyájimmunitás koncepciója helyes - és másik lehetőségként a bezárkózás látszik csak - úgy várható, hogy a jövőben még ennél is alacsonyabb életkorban felmerülhet az oltás lehetősége.

A hazai egészségügyi protokolltól nem idegen a gyermek-, sőt a csecsemőkorban történő vakcinálás sem, de vitathatatlan tény a COVID-19 betegséggel szembeni védőoltások kapcsán, hogy azok kifejlesztése minden korábbinál gyorsabban történt meg. Oltásellenesség eddig is létezett, ezen felhangoknak sajnálatos de vitathatatlan táptalajt ad a COVID-19 vakcinák valóban rohamtempós kifejlesztése. Ettől független, de szintén emberileg érthető, hogy a szülő a gyermeke lehetséges vakcinálására mindig mint kisebbik rosszként tekint. A gyermek "szurkálása oltóanyaggal" versus fertőzés erősen valószínűsíthetően sokszorosan nagyobb lehetősége annak esetleges következményeivel együtt. Mivel egészen új típusú egészségügyi szakkérdésről van szó, a szülők is leginkább a hírekből tudnak tájékozódni.

A fentiek mérlegelése a szülők közötti vitákhoz vezethet, különösen talán akkor, ha gyermeküket már nem együtt nevelik. A gyermek vakcinálása egészségüggyel összefüggő döntési, ekképpen jogi kérdéssé válhat.

Lehet, hogy a gyámhatóság dönt

„A magyar jogszabályok alapján, amennyiben a gyermek feletti felügyeleti jogot a szülők – akár együttélve, akár már különélve – közösen gyakorolják, úgy ebben a kérdésben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:166. §-a az irányadó, amely szerint, ha a közös szülői felügyelet gyakorlása során a szülők valamely kérdésben nem tudnak megállapodni – a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdés kivételével –, a gyámhatóság dönt” – magyarázza dr. Kölcsényi Soma ügyvéd.

Amennyiben ilyen kérdésben felmerülő vita okán a szülők valóban a gondozó szülő vagy közös felügyelet esetén a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalhoz fordulnak, úgy szülői felügyeleti jog körében felmerült egyéb kérdésekről való döntésre vonatkozó kérelmet kell előterjeszteni. A gyámhivatal döntését bármelyik szülő kérheti, az eljárás során a hatóság a gyermek érdekét szem előtt tartva hozza meg határozatát.

Az eljárásban érdekes lehet, hogy ezen egészségüggyel összefüggő kérdés eldöntése mennyire lehet nem jog- hanem inkább szakkérdés. A téma újdonsága okán nehéz helyzetbe kerülhet a szakkérdés megválaszolására az eljárásba bevont szakértő, de minden egyedi ügyben az adott gyermek érdeke szem előtt tartásával kell a döntéseket meghozni.

Amennyiben a szülők már nem élnek együtt és a gyermek feletti szülői felügyeleti jog a korábbiakban már rendezésre került olyan módon, hogy a két szülő közül az egyik gyakorolja azt, úgy ez a szülő fogja eldönteni a jelen körülmények között azt, hogy a gyermek a COVID-19 betegséggel szembeni oltást megkapja-e. Még ebben az esetben is a legfontosabb a szülők közötti ha nem is összhang, de az egyértelmű és kielégítő tájékoztatás a gyermeket gondozó szülő által a különélő szülő irányába, például hogy miféle oltóanyagot, mikor kap meg a gyermek, illetőleg arról, hogy ezt követően a gyermek állapota remélhetőleg kedvező és mellékhatásoktól mentesen alakul szintén, hiszen a gyermek mindkét szülő számára a legfontosabb.

Szerző: Dr. Kölcsényi Soma, ügyvéd, a Közép-Európai Mediációs Intézet alelnöke, az International Academy of Family Lawyers kormányzótanácsának tagja.