Ijesztő tünetek COVID után: fejfájás, szédülés, fülzúgás
megjelent:
Ma már tudományosan alátámasztott tény, hogy a koronavírus nemcsak a tüdő szöveteiben tehet kárt, hanem az idegrendszer képleteinek működését is kedvezőtlenül befolyásolhatja. Munkája során Dr. Magyari Ágota, a Panoráma Poliklinika ideggyógyász szakorvosa is azt tapasztalja, hogy a COVID-fertőzésen átesett pácienseknél sokszor marad vissza valamilyen neurológiai tünet a gyógyulást követően is.
„A központi idegrendszer mellett a környéki idegrendszer is érintett lehet, emiatt ugrásszerűen megnőtt azoknak a COVID-on átesett betegeknek a száma, akik tüneteikkel neurológiai szakrendelésre jelentkeznek”- kezdi a doktornő, majd részletesen is beszámol arról, milyen panaszok árnyékolják be leggyakrabban a koronavírus-fertőzésből felgyógyult páciensek mindennapjait.
- Tapasztalata szerint legtöbbször fejfájás miatt fordulnak orvoshoz az érintettek: „Rengeteg olyan páciens kér tőlünk segítséget, aki korábban egyáltalán nem volt fejfájós, sőt még a frontátvonulásokra sem volt érzékeny.”
- Gyakori panasz a fejfájás mellett az alvászavar, a szédülés és az egyensúly-probléma. „Első hallásra úgy tűnhet, hogy ezek inkább az idősebb korosztályra jellemző panaszok, fontos tudni azonban, hogy nagyon sok fiatal keres fel bennünket ilyen problémákkal.”
- Nem ritka az sem, hogy zsibbadásos panaszok alakulnak ki: „A zsibbadás nem csak napközben léphet fel, vannak olyanok, akik éjszaka ébrednek arra, hogy zsibbad a kezük vagy a lábuk.”
- A koronavírus-fertőzés egyik sajátos tüneteként tartják számon a szaglás- és ízérzés elvesztését, ami szintén az idegrendszert érintő panaszok közé sorolhatók. „Nagyon mély lelkiállapotba taszíthatja a pácienseket, ha mindez hosszabb ideig fennáll, hiszen egy jelentős örömforrástól fosztja meg őket a vírusfertőzés.”
- Még a szaglás- és ízérzékelés elveszítésénél is zavaróbb lehet a fülzúgás, ami egy állandóan fennálló, igencsak kellemetlen inger. „A fülzúgás leginkább akkor erősödik fel, amikor csend veszi körül az érintettet, illetve amikor pihenni szeretne, a külső zajok ugyanis ilyenkor nem nyomják el a fülzúgást” - mondja a szakértő, aki szerint fülzúgás esetén ki kell zárni az olyan egyéb kiváltó okokat, mint például az érelmeszesedés. Ha ez nem áll fenn, akkor a COVID-fertőzéssel is összefüggésbe hozható a fülzúgás.
- A környéki, azaz a vegetatív idegrendszer érintettsége esetén előfordulhat, hogy a COVID-fertőzésből gyógyult páciens szervezete nem tud úgy alkalmazkodni a fizikai terheléshez, mint korábban - ennek oka nem minden esetben a tüdő szöveteinek károsodása, hanem az, hogy zavart szenvednek a szívritmust szabályozó idegrendszeri képletek. „Gyakran fordulnak hozzánk segítségért olyanok is, akik a koronavírus-fertőzés előtt gond nélkül tudtak lépcsőzni, futni vagy biciklizni, most azonban légszomj alakul ki náluk fokozottabb fizikai terhelés hatására. Ennek hátterében akár az is állhat, hogy idegrendszeri probléma miatt nem emelkedik megfelelően a pulzusszám.”
Tovább Poszt-COVID: minden tizedik embert érint, 8 hónappal a megbetegedést követően is
Mi segít a COVID utáni neurológiai tüneteken?
Bár a COVID után jelentkező neurológiai tünetek összefüggésbe hozhatók a fertőzéssel, olyan diagnosztikai eljárás ma még nem áll az orvosok rendelkezésére, amelyek egyértelműen megerősíthetnék, hogy a koronavírus okozza a panaszokat - mondja Dr. Magyari Ágota. Ettől függetlenül nagyon fontos a tünetek kezelése, hiszen hosszú távon komolyan ronthatják az érintettek életminőségét. „Szerencsére erre több lehetőség is adott, a pszichés támogatás és a relaxáció mellett akár a gyógyszeres kezelés is szóba jöhet.”
A doktornő szerint a COVID után jelentkező neurológiai panaszok sok esetben elhúzódhatnak, ilyenkor különösen fontossá válik, hogy a páciens orvosi segítséget kapjon: „A pszichés együttélési stratégiák könnyebbé tehetik azt az időszakot, amíg jelen vannak a panaszok, a tüneti kezelésre pedig a gyógyszeres terápia kínálhat megoldást. Mindez életkortól függetlenül lényeges, de az aktív dolgozó korosztály számára kiemelten fontos,rosszabb esetben ugyanis akár a munkaképességet is veszélybe sodorhatja” - foglalja össze Dr. Magyari Ágota.
„Az összes idegrendszeri betegségre és -károsodásra igaz, hogy a javuláshoz vagy a kedvező változások bekövetkeztéhez nagy türelemre van szükség, az idegrendszer regenerálódása ugyanis nem egyik napról a másikra megy végbe” - folytatja a Panoráma Poliklinika neurológusa, majd hozzáteszi, hogy akár a fertőzésen tünetmenetesen átesett páciensek is találkozhatnak kellemetlen post-COVID tünetekkel.„Ma is találkoztam egy olyan pácienssel, akinél semmilyen más ok nem képzelhető el a tünetek hátterében, csakis a koronavírus-fertőzés, amin ő tünetmentesen esett át. Erre sok esetben csak utólag derül fény - például egy munkahelyen végzett tesztet követően -, ilyenkor a kellemetlen panaszok nem a fertőzés ideje alatt, hanem a gyógyulást követően bukkannak fel” - teszi hozzá zárásképp a neurológus szakorvos.
Tovább
