Az enyhe COVID-19 infekciót immunrendszerünk megőrzi emlékezetében

Valószínűleg sosem felejti el szerveztünk a koronavírussal való első találkozást - erre lehet következtetni egy újonnan nyilvánosságra hozott brit tanulmány alapján, melyből az derül ki, hogy mindazon embereknél, akik enyhe COVID-19 fertőzésen estek át, hónapokkal később is találtak a csontvelőben immunsejteket.

A tanulmány egyik szerzője úgy látja, ezek a sejtek továbbra is életképesek, akár a fertőzött személy élete végéig is tudják folytatni az antitestek termelését. Az immunterápia területének egyik tudósa, dr. Leo Nissola (a tanulmány társszerzője) interjúban e tudományos megfigyelés mellett arról is szólt, hogy a vakcinák miért nem tudnak megfelelő (ha egyáltalán) védelmet nyújtani a szervtranszplantáltaknak.

Az új brit vizsgálatba 19 olyan pácienst vontak be, akiknél egészen enyhe fertőzés zajlott – szándékosan kihagyták a közepes vagy súlyos tüneteket mutatókat. Bár a résztvevői létszám alacsony, a nyert megfigyelések mégis jelentősek. Az a tény, hogy náluk a csontvelőben hónapokkal a fertőzés után is megvannak az antitestek termelésére képes immunsejtek, jelentős tudományos tapasztalatnak számít. Az a kérdés, hogy hozhat-e ez gyökeres változást mindabban, amit a COVID-ról és a hosszú távú immunitásról eddig gondoltunk? Ezzel kapcsolatban dr. Leo Nissola immunológus fejtette ki szakmai véleményét.

Ha a fertőzésen átesett személy később védőoltásban is részesül, még erősebb lesz az immunválasza

Jelentős újdonságot hozott ez a megfigyelés, hiszen ami itt mutatkozik, az maga a működő szerzett (adaptív) immunitás. Látható, hogy a B-sejtek képesek emlékezni arra, miként válaszoljanak a koronavírus támadására. Korábban nem tudtuk, hogy ez a kialakult immunmemória meddig marad fenn, most kiderült, hogy 12 hónapnál is tovább tarthat olyanoknál, akik magával a vírussal fertőződtek meg. Amikor pedig közülük valaki COVID-19 elleni védőoltásban is részesül, még sokkal erőteljesebb lesz az immunválasz – mutatja ez az evidencia is.

Mivel manapság folyamatosan sok szó esik a lehetséges megerősítő injekciókról, fölmerülhet a kérdés, hogy másféle, eltérő immunsejtek alakulnak-e ki a vakcináció következtében, mint amelyek az elsődleges infekció nyomán jöttek létre?

A mutatkozó eredmények arról győznek meg, hogy az oltással immunizált emberek képesek hosszan tartó immunitást kialakítani a vírus ellen. Az eredetileg vírus által fertőződötteknél pedig, miután megkapják második dózisukat, annyival erőteljesebb immunválaszt hoz létre a vakcina, hogy most úgy véljük, a COVID-19 fertőzésen átesett, majd legalább egyszer már vakcinált személyeknek nem lesz szükségük emlékeztető oltásra. Azoknak viszont, akik nem kapták el a COVID-19-et, és csak a ma hozzáférhető vakcinákból kaptak oltást, minden bizonnyal fel kell venniük az emlékeztető injekciót is.

Tanácsok a szervtranszplantáltaknak és a velük érintkezőknek

A JAMA nevű tudományos folyóiratban május folyamán jelent meg egy kutatás eredménye, ami arra utal, hogy a szervtranszplantált recipiensek számára esetleg a COVID-19 elleni vakcina két dózisa se nyújthat (megfelelő) védelmet. A CDC igazgatója a napokban ismerte el, hogy azok, akiknek az immunrendszere alulműködik, s így az infekciókkal szemben nem rendelkeznek kellő védelemmel, még akkor is viseljenek maszkot, ha teljesen (két dózissal) be vannak oltva. Megkérdezték dr. Leo Nissola immunológust, hogy vajon számukra a maszkviselés miért lehet továbbra is hasznos a COVID-19 kivédésére.

Jogosnak tartja a szervátültetettek aggodalmát a szakember, számukra veszélyforrást jelentenek a könnyítések, a korlátozások feloldása. Elvégre minden egyes személy immunrendszere eltérő, más-más választ ad. Nagy számban élnek közöttünk olyanok, akiknek nincs kellően erős immunitása, például daganatos vagy autoimmun betegek. Az orvosok azt tapasztalják, hogy azon egyéneknek, akiknek alapvetően vannak immunitási problémáik, nehézségük támad a koronavírus elleni új antitestek és emlékező B-sejtek termelésében. Ugyanígy nem kielégítő náluk a szerzett immunitásért felelős T- és B-sejtek képzése, amelyek amúgy a fertőződés, illetve a vakcinálás után lépnek működésbe. Az ilyenkor látható alacsony ellenanyagszint nem teljesen meglepő azon orvosok előtt, akik vagy transzplantált, vagy autoimmun betegségben szenvedő pácienst látnak el. Ahhoz, hogy megvédjük azokat, akiknél nem alakult ki elég erőteljes immunitás, nekünk, a társadalom többi tagjának kell felelősségteljesnek, kötelességtudónak lennünk. Az immunhiányos személyek érdekeire figyelve mindig hordjunk maszkot, ha közeli kontaktusba kerülünk velük. De szögezzük le, alapvetően az a legfontosabb, hogy valamennyien legyünk immunizáltak, mert így tudjuk megvédeni azokat, akik nem élhetnek a vakcináció adta előnyökkel.

Emlékeztessük erre magunkat és a környezetünkben élőket. Legyünk azzal is tisztában, még ha egészségesek és teljesen beoltottak vagyunk is, hogy az egészségügyi hatóságok jó okkal szólíthatnak fel arra, hogy nyilvános terekben, ahol sok ember van együtt, hordjunk maszkot. Nem tudhatjuk ugyanis azt, hogy nincsenek-e jelen veszélyeztetett egyének is, akiknek a mi gondosságunk biztosíthatja a védelmet. Sok rákbeteg kifejezetten aggódik sérülékenysége tudatában. Ők viselik továbbra is a maszkjukat, de szeretnék, ha mások is így tennének.

Még a 2021-es év vége előtt újabb COVID-19 elleni vakcinák kerülhetnek piacra. Két európai gyógyszercégnél is fázis 3 vizsgálatok zajlanak. Mit tudunk erről, és ezek mennyiben térnek el a már használatba vettektől? – kérdezték dr. Nissola immunológustól. A professzor ezt a fejleményt igen jó hírnek tartja. Reméli, hogy a vizsgálatok sikeresnek bizonyulnak, és a gyártók mielőbb megkaphatják a használatba vételi engedélyt, nemcsak az amerikai, hanem a világ többi országának lakossága számára is. A szerencsésebb államokban már meglehetősen jól állnak az oltási programok, nagy léptekkel halad előre a vakcinálási folyamat. Mindez azonban nem általános. Az újabb vakcinák gyártóinak azok érdekeire is figyelniük kell, akik ma még kétségbeesetten keresik a kiszolgáltatott népesség számára elérhető vakcinákat.

Tovább

• A COVID-19 elleni vakcinák összehasonlítása
• Milyen ütemben alakul ki a COVID-19 elleni vakcinák hatása?
• COVID-19 elleni védőoltás - Elég az emlékeztető dózis, vagy új vakcina kell?
• A vakcina mellé még más is kell a pandémia megállításához

WEBBeteg
Szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró, Forrás: Study: Immune system may never forget mild COVID-19 infection (Yahoo News)
Lektorálta: Bak Marianna, biológus