Mi a mukormikózis?

szerző: Füzesi Zsuzsa, fordító - WEBBeteg
lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus megjelent:

A mukormikózis (mucormycosis, feketegomba-fertőzés, amit időnként zigomikózisnak is neveznek) egy súlyos, de ritka gombafertőzés, amit a Mucormycetes elnevezésű járomspórás gombák egy csoportja okoz.

Ezek a gombák a környezetben mindenhol jelen vannak, és főként a talajban és a bomló szerves anyagokban, például az avarban, a komposzthalmokban vagy a korhadt fában fordulnak elő, de fertőzött gyümölcsökön, zöldségeken, leveleken is megtalálhatóak.

Az emberek úgy fertőződnek meg a mukormikózissal, hogy kapcsolatba kerülnek a környezetben előforduló gombaspórákkal. A fertőzés tüdőre vagy orrmelléküregre lokalizálódó formája például azt követően jelentkezhet, hogy valaki belélegzi a spórákat. A mukormikózis ezen formái rendszerint olyan embereknél fordulnak elő, akiknek egészségügyi problémáik vannak, vagy akik olyan gyógyszereket szednek, amik csökkentik a szervezet védekezőképességét a kórokozókkal és a betegségekkel szemben. A mukormikózis kialakulhat a bőrön is azt követően, hogy a gomba vágási, horzsolási, égési vagy egyéb típusú bőrsérülésen keresztül a bőrbe jut.

A mukormikózis típusai

  • Rhinocerebrális (orrmelléküregeket és agyat érintő) mukormikózis: az orrmelléküregekben előforduló fertőzés, ami átterjedhet az agyra. A mukormikózis ezen formája fordul elő leggyakrabban a kezeletlen cukorbetegségben szenvedő, és a veseátültetésen átesett betegeknél.
  • Pulmonális (tüdőt támadó) mukormikózis: a mukormikózis leggyakoribb típusa a daganatos betegeknél és azok esetében, akik szervátültetésen vagy őssejt-transzplantáción estek át.
  • Gastrointestinális (gyomor-bélrendszert érintő) mukormikózis: gyakrabban fordul elő a kisgyermekeknél, mint a felnőtteknél, főként a koraszülötteknél és az alacsony születési súlyú, 1 hónapnál fiatalabb csecsemőknél, akik antibiotikumkezelésben részesültek, műtétjük volt, vagy olyan gyógyszereket kaptak, amik csökkentik a szervezet védekezőképességét a kórokozókkal és a betegségekkel szemben.
  • Kután (bőrt érintő) mukormikózis: azt követően fordul elő, hogy a gombák a sérült bőrfelületen keresztül a szervezetbe jutnak (például egy műtétet követően vagy valamilyen égési vagy egyéb típusú bőrsérülés után). Ez a típusú feketegomba-fertőzés fordul elő leggyakrabban azoknál az embereknél, akiknek nem legyengült az immunrendszerük.
  • Disszeminált (több szervrendszert is érintő) mukormikózis: akkor fordul elő, amikor a fertőzés a vérárammal szétterjed és a szervezet más részeit is érinti. A fertőzés leggyakrabban az agyat támadja, de más szerveket, például a lépet, a szívet és a bőrt is érintheti. Alapvetően súlyos alapbetegség mellett alakul ki.

A mukormikózis tünetei

A mukormikózis tünetei attól függnek, hogy a szervezetben hol kezdenek el szaporodni a gombák. Amennyiben olyan tüneteink vannak, amelyekről úgy véljük, hogy a mukormikózishoz kapcsolódhatnak, vegyük fel a kapcsolatot a háziorvosunkkal.

  • A rhinocerebrális (orrmelléküregeket és agyat érintő) mukormikózis tünetei az alábbiak lehetnek:
    • az arc egyik vagy másik oldalán jelentkező duzzanat,
    • fejfájás,
    • orrdugulás, vagy az orrmelléküreg nyálkahártyájának duzzanata
    • gyorsan súlyosbodó fekete színű bőrelváltozások az orrnyergen vagy a szájpadláson,
    • láz.
  • A pulmonális (tüdőt támadó) mukormikózis tünetei a következők:
    • láz,
    • köhögés,
    • mellkasi fájdalom,
    • légszomj.
  • A kután (bőrt érintő) mukormikózis tünete hólyagok vagy fekélyek megjelenése lehet, és a fertőzött terület elfeketedhet. Egyéb tünetek közé tartozik a fájdalom, a melegségérzet, a fokozott vörösödés vagy duzzanat a seb körül.
  • A gastrointestinális (gyomor-bélrendszert érintő) mukormikózis tünetei a következők:
    • hasi fájdalom,
    • hányinger és hányás, hasmenés
    • emésztőrendszeri vérzés.
  • A disszeminált (több szervrendszert is érintő) mukormikózis rendszerint olyan embereknél fordul elő, akik már valamilyen egyéb betegségben szenvednek, ezért nehéz lehet meghatározni, hogy melyek azok a tünetek, amik a mukormikózishoz kapcsolódhatnak. Azoknál a betegeknél, akik esetében a disszeminált fertőzés átterjed az agyra, mentális állapotváltozás történhet vagy kóma alakulhat ki.

Kinél fordulhat elő mukormikózis?

A mukormikózis ritka, de gyakrabban fordul elő olyan embereknél, akiknek egészségügyi problémáik vannak, vagy olyan gyógyszereket szednek, amik csökkentik a szervezet védekezőképességét a kórokozókkal és a betegségekkel szemben. Bizonyos embercsoportok nagyobb valószínűséggel kaphatják el a feketegomba-fertőzést, köztük azok, akik/akiknél:

  • cukorbetegek, főként, ha rendezetlen a szénhidrátháztartás,
  • daganatos betegek,
  • szervátültetésen estek át,
  • őssejt-transzplantáción estek át,
  • neutropéniás betegek (akiknél alacsony a fehérvérsejtek száma),
  • hosszú távon kortikoszteroidokat használnak,
  • injekció formájú gyógyszereket használnak,
  • túl sok vas van jelen a szervezetben (vastúlterhelés vagy hemokromatózis),
  • műtét, égési sérülés vagy sebek okozta bőrsérülés fordult elő,
  • koraszülöttek és alacsony a születési súlyuk (újszülöttkori gyomor-bélrendszert érintő mukormikózis esetén),
  • vese-, májbetegség esetén
  • krónikus fertőzés, HIV-betegség esetén

Hogyan lehet elkapni a mukormikózist?

Az emberek úgy fertőződnek meg a mukormikózissal, hogy kapcsolatba kerülnek a környezetben előforduló gombaspórákkal. A fertőzés tüdőre vagy orrmelléküregre jellemző formája például azt követően jelentkezhet, hogy valaki belélegzi a spórákat. Bőrfertőzés azt követően alakulhat ki, hogy a gomba horzsolás, égési vagy egyéb típusú bőrsérülés útján a bőrbe jut.

Átfertőzhető-e a mukormikózis?

Nem. A mukormikózis nem terjed emberről emberre, sem állatról emberre.

Hogyan csökkenthetjük a mukormikózis kockázatát?

Nehéz elkerülni a gombaspórák belélegzését, mivel a mukormikózist kiváltó gombák gyakoriak a környezetben. Nem áll rendelkezésre védőoltás a mukormikózis megelőzésére. Azon személyek számára, akiknek az immunrendszere legyengült, létezik néhány módszer, amivel csökkenthető a mukormikózis kialakulásának esélye.

  • Védjük magunkat a környezeti tényezőkkel szemben! Fontos megjegyezni, hogy ugyan ezek az intézkedések ajánlottak, nem bizonyos, hogy meggátolják a mukormikózis kialakulását.
  • Gombaellenes gyógyszerek: Ha valakinél magas a mukormikózis kialakulásának kockázata (például, ha az illető szervátültetésen vagy őssejt-transzplantáción esett át), akkor a kezelőorvos gyógyszert írhat fel a mukormikózis és egyéb gombafertőzések megelőzésére. Az orvosok és a tudósok még mindig vizsgálják, hogy mely transzplantált betegek esetében a legnagyobb a kockázat, és hogy hogyan lehet a leghatékonyabban megelőzni a gombafertőzéseket.

Honnan származik a mukormikózis?

A mukormikózist okozó Mucormycetes (korábbi nevükön Zygomycetes),a járomspórás gombák egyik osztálya, melynek tagjai a környezetben mindenütt jelen vannak, főként a talajban és a bomló szerves anyagokban, például avarban, komposzthalmokban és szerves trágyában fordulnak elő. Előfordulásuk a talajban gyakoribb, mint a levegőben, illetve nyáron és ősszel szintén gyakoribb, mint télen vagy tavasszal. Az emberek többsége napi rendszerességgel kerül kapcsolatba mikroszkopikus gombaspórákkal, így feltehetően lehetetlen teljes mértékben elkerülni, hogy érintkezésbe kerüljünk a mukormikózist kiváltó gombákkal. Ezek a gombák azonban nem ártalmasak az emberek többsége számára. Azoknál a személyeknél azonban, akik legyengült immunrendszerrel rendelkeznek, ezen gombák spóráinak belélegzése fertőzést okozhat a tüdőben vagy az orrmelléküregekben, ami átterjedhet a szervezet egyéb részeire is. Főleg bizonyos alapbetegségek, vagy alacsony fehérvérsejtszám esetén kerülendő a földdel érintkezett gyümölcs vagy zöldség nyersen történő fogyasztása, csak olyan fogyasztható, ami tökéletesen megmosható, vagy külső burka – héja – eltávolítható.

Mukormikózist okozó gombatípusok

Több különböző típusú gomba válthat ki mukormikózist. Ezek a gombák a Mucorales rendbe tartoznak. A leggyakoribb mukormikózist okozó típusai a Rhizopus és a Mucor fajok. További példák a Syncephalastrum fajok, a Cunninghamella bertholletiae, illetve az Apophysomyces, a Lichtheimia (korábban Absidia), a Saksenaea és a Rhizomucor fajok.

Hogyan kezelhető a mukormikózis?

A mukormikózis súlyos fertőzés, amit vényköteles gombaellenes gyógyszerrel, rendszerint amphotericin B, pozakonazol vagy izavuconazol hatóanyag-tartalmú készítménnyel kell kezelni. Ezeket a gyógyszereket intravénásan (amfotericin B, pozakonazol, izavukonazol) vagy szájon át (pozakonazol, izavukonazol) adják. Más gyógyszerek – ideértve a flukonazolt, a vorikonazolt és az echinocandin típusú szereket – általában nem hatnak a mukormikózist okozó gombák ellen. A feketegomba-fertőzés esetén gyakran műtétre van szükség a fertőzött szövetek eltávolítása céljából.

Tovább

WEBBeteg logóWEBBeteg
Forrás: Füzesi Zsuzsa, fordító; Mucormycosis (CDC)
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Cikkajánló

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Pétervári László

Dr. Pétervári László

Szülész-nőgyógyász

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Szlávik János

Dr. Szlávik János

Infektológus

Budapest