A neutralizáló antitestek szerepe koronavírus-fertőzés esetén
megjelent:
Jelenleg kritikus kihívás a SARS-CoV-2-koronavírus-fertőzés elleni pontos immunvédelem azonosítása, és ezáltal annak megjósolása, hogy az immunitás változásai miként fognak megjelenni az oltottak esetében. A "nyitással" ez különösen lényeges kérdéssé vált a távolságtartás és a maszkhasználat háttérbe szorulásával.
A COVID-19 vakcinaprogram következő lépéseinek megtervezéséhez sürgősen meg kell érteni a mért immunitás és a SARS-CoV-2 fertőzés elleni klinikai védelem kapcsolatát. Ez az összefüggés a koronavírus esetében még jelenleg sem pontosan ismert. A következő generációs vakcinák kifejlesztése során nem valószínű, hogy placebóval kontrollált vakcina-vizsgálatok lehetségesek lesznek, ezért az immunitás összefüggései egyre fontosabbá válnak az oltóanyagok emlékeztető adagjainak tervezésében, a következő generációs vakcinák fejlesztésében, továbbá a hatékonysági vizsgálatokban.
Tudományos kihívás |
| Az oltások által kiváltott pontosan meghatározható védelem lehetővé teszi mind a gazdaság nyitásában való bizalmat, mind pedig az oltások és az immunterápiák gyors fejlesztését. Ennek meghatározásához ezért az influenza-fertőzés esetén használt korábbi technikákat veszik alapul. Azonban influenza esetén ezt a mérhető „védelmi” szintet hosszú évek alatt állapították meg egy standardizált vizsgálat adatainak felhasználásával, amelyet humán fertőzéses és kohorszos vizsgálatokból származó szerológiai (vér) mintákra alapoztak. Ezt a vizsgálatot azóta is a vakcina hatékonyságának előrejelzésére, és a szezonális influenza vakcinák éves átalakításának elősegítésére használják. Mivel jelenleg szorít az idő és nagy a nyomás a kutatókon az újabb és újabb koronavírus variánsok miatt, ezért ez a technika a kutatók szerint alkalmas lehet arra, hogy a koronavírus fertőzés esetén is hasonlóan használható legyen. Jelenleg azonban kevés szabványosított vizsgálat áll rendelkezésre a SARS-CoV-2 immunitás értékelésére, és realatíve kevés olyan adat áll rendelkezésre, amely összehasonlítja a fogékony és a rezisztens egyének immunszintjét. |
Több előnnyel járhat a harmadik oltás
Egy, a Nature tudományos lap hasábjain megjelent vizsgálat azt sugallja, hogy a neutralizáló antitestek vérszintje (titere) a vakcinák hatékonyságának fontos előrejelzője lesz a jövőben, amikor újabb és újabb oltóanyagok jelennek majd meg. Az általuk publikált modell azt is megjósolja, hogy a fertőzés elleni immunvédelem idővel csökkenhet, mivel a neutralizáló antitestek szintje csökken. Ez azt jelzi előre, hogy az első oltáshoz képest akár egy éven belül szükség lehet emlékeztető adagra.
Hazánkban ez különösen fontos kérdés, hisz az egészségügyi dolgozók kapták meg legelőször a koronavírus elleni védőoltást, így várhatóan az ő antitest titerük csökkenhet le leghamarabb. Így akár – a legrosszabb forgatókönyvek szerint – előállhat egy olyan helyzet is, amikor a koronavírus fertőzöttek nagyobb száma az egészségügyi dolgozók közül kerülhet ki, amennyiben a harmadik, emlékeztető oltás beadása késlekedik, vagy esetleg elmarad.
A súlyos fertőzés elleni védelem egy harmadik oltással lényegesen tartósabb lehet: nem csak időben tolja ki annak hatását, hanem jobban aktiválja az alternatív immunválaszokat is, mint például a sejtes immunválaszt. Ez amiatt is fontos lehet, hogy még nem áll rendelkezésre elég kutatási adat arról, milyen egyéni változók alakíthatják még egyéni szinten a neutralizáló antitestek szintjeit.
Így játszhat szerepet a BCG oltás |
| A fejlődő országokban mindaddig, amíg nem áll rendelkezésre elegendő koronavírus elleni vakcina, ezeket az alternatív utakat egyéb oltásokkal tervezik stimulálni, például kutatók továbbra is feltételezik, hogy egyes hazánkban is alkalmazott gyermekkori védőoltások, mint például a BCG, vagy az élő gyengített kanyaró elleni oltás, esetleg a járványos gyermekbénulás elleni oltóanyag ismételt beadása „megtanítja” az immunrendszert hamarabb és hatékonyabban védekezni a koronavírus ellen is. Feltételezik, hogy ezeknek az oltásoknak a hatása állhat a tünetmentes fertőzéses esetek mögött is. Korábban A tbc elleni védőoltás valóban hasznos lehet a koronavírusal szemben |
A neutralizáló antitestek és az immunvédelem összefüggése azt mutatja, hogy a semlegesítés összefügg más immunválaszokkal is. Ezért fontos lesz a későbbiekben megvizsgálni például a T-sejt-válaszokat vagy a B-sejtek memória-válaszait, mivel ezek a védelem további lehetséges összefüggéseit tárhatják fel. Ezek az összefüggések napjainkban még nem tisztázottak.
Jelenleg a legújabb kutatások a klinikai vizsgálatok eredményei alapján a semlegesítő antitesteket a védelem közvetlen immun korrelátumaként azonosítja, és mennyiségi előrejelzést nyújtanak a semlegesítő antitest szintek és a klinikai védelem közötti kapcsolatról. Fontos tényező, hogy egyelőre nem tudják még meghatározni az életkor szerepét az immunogenitásban, a semlegesítő válaszok tartósságában és a klinikai védelemben, mivel az eddigi oltási vizsgálatokból általánosságban kizárták az idősebb egyéneket.
Kapcsolódó Az oltás nagyobb mértékű védettséget ad, mint a fertőzésen való átesés
Koronavírus variánsok: eltérő az immunológiai válasz
2021 januárjában az Egyesült Királyságban nagy számú önkéntes bevonásával egy széleskörű vizsgálatot terveztek a vakcinázásra adott szerológiai válaszok nyomon követésére (Legacy-tanulmány, University College London Kórház és a londoni Francis Crick Intézet). A vizsgálat előzetes adatai nemrég láttak napvilágot a Lancet tudományos lap hasábjain, és ezek az eredmények különösen fontosak, hiszen összehasonlítja a koronavírus brit és indiai variánsát és az oltások lehetséges védelmi hatását e két variáns esetében.
Az először Indiában észlelt SARS-CoV-2 B.1.617.2 változat (indiai variáns) az Egyesült Királyságban dominánsan és gyorsan kiszorította a B.1.1.7 törzset (brit variáns), amely az Egyesült Királyságban jelent meg a második COVID-19 hullámmal 2020 végén. A jelenleg engedélyezett COVID-19 vakcinák hatékonysága az indiai variáns ellen nem ismert. Ennek a változatnak 12 mutációja van a tüskefehérjéjében a "vad" típusú SARS-CoV-2-hez képest, amelyet először 2019 decemberében észleltek Wuhanban, Kínában, aminek alapján a jelenleg alkalmazott védőoltásokat kifejlesztették. Az indiai variánsban nincsenek mutációk az ACE2-receptorhoz kötődő alegység egyes helyein, így nagy valószínűséggel ez a vírusvariáns "sikeresebben" tudja elkerülni a neutralizáló antitestek védelmi hatásait.
Az angliai vizsgálat adatainak elemzése során ugyanakkor azt is észrevették, hogy a semlegesítő antitestek jóval kisebb mértékben termelődnek egyetlen oltás beadása után, mint ha a teljes oltási sorozatot beadták a vizsgálatukban szereplő önkénteseknek. Az idősebbek mintáiból pedig - még ezen felül - a fiatalabbakhoz képest szignifikánsan alacsonyabb neutralizáló antitesteket lehetett kimutatni.
Ezek alapján az indiai variáns növekedésének epidemiológiai adataival együtt a kutatók felvetik annak lehetőségét, hogy ez a variáns kettős kihívást jelent a dél-afrikai variánshoz hasonló csökkent vakcina-hatékonysága és a brit variánshoz hasonló fokozottabb átvihetősége miatt.
Nem biztos, hogy megéri várni a második dózissal
A vizsgálat kimutatta, hogy a legtöbb résztvevő, aki két adag oltást kapott, mindezek mellett védett lett az indiai variáns fertőzése és a társult betegségek ellen. Érdemes azonban kiemelni, hogy két oltási dózis esetében az általában egészséges, viszonylag fiatal, nemrégiben oltott egyének eredményei mutatják a legjobb forgatókönyvet a SARS-CoV-2 variánsokkal szembeni semlegesítő antitest-aktivitásra vonatkozóan.
Az egyszeri dózisban részesülők esetében a semlegesítő antitestek az indiai és dél-afrikai variánsokkal szemben szignifikánsan alacsonyabbak, ami azt jelenti, hogy bár egyetlen dózis még mindig sokkal nagyobb védelmet nyújthat, mint a nem oltottak esetében, de az egy dózisban részesülők valószínűleg kevésbé védettek ezen SARS-CoV-2 variánsok ellen.
Kapcsolódó A második dózis jelentősen emeli a beoltottak antitest-szintjét
Ezek az eredmények tehát arra utalnak, hogy a beadandó második dózis késleltetésének előnyeit mérlegelni kell. Hiába szélesebb a népességi lefedettség egy dózis vakcina beadása esetén, nem kielégítő a védettség szempontjából, ha a hatékonyság mérhetően csökkent a semlegesítő antitestek száma alapján.
Így tehát az angliai kutatás klinikailag igazolta, hogy népszerűsíteni kell a teljes oltási sorozat beadását. Emellett világszerte folyamatosan növelni kellene az oltóanyag-kínálatot, hogy minden ország a lehető leghamarabb kiterjessze a második dózisú védelmet, és mielőbb tervezni és megkezdeni a variánsokhoz alakított, vagy emlékeztető harmadik oltás beadásának kivitelezési lehetőségeit is, hogy egyszer és mindenkorra pontot lehessen tenni a pandémia végére.
Ezek is érdekelhetik
- Mit jeleznek az ellenanyagszintek oltás után?
- Pfizer vakcina: az indiai variáns ellen kevesebb antitest termelődik
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
Forrás: Neutralising antibody activity against SARS-CoV-2 VOCs B.1.617.2 and B.1.351 by BNT162b2 vaccination (The Lancet June 03, 2021); Neutralizing antibody levels are highly predictive of immune protection from symptomatic SARS-CoV-2 infection (Nature Medicine May 17, 2021)
