Igen csekély kockázatot jelent az AstraZeneca-vakcina

Az AstraZeneca COVID-19 elleni oltásának felvétele - a nem várt mellékhatásokra vonatkozóan legújabban folytatott skót tanulmány szerint - csak igen ritkán jár együtt vérrögképződési, vérzési rendellenesség kialakulásával.

A csaknem öt és fél millió skóciai (közülük 1,7 millió AstraZeneca-oltóanyaggal) beoltott körében végzett vizsgálat az AstraZeneca-vakcinának csak a nagyjából veszélytelennek minősíthető vérzésekkel való kapcsolatára talált igazolást, ugyanakkor semmi összefüggést nem mutatott ki a lehetséges agyi vérrögképződéssel.

A skóciai egyetem (University of Edinburgh) kutatócsoportja – dr. Aziz Sheik vezetésével – 5,4 millió Skóciában élő ember egészségi állapotára vonatkozó adat feldolgozása után arra a következtetésre jutott, hogy az AstraZeneca-vakcina első dózisának beadása után az alacsony vérlemezkeszámmal járó idiopátiás trombocitopénia purpura (ITP, immuntrombocitopénia) esetszámában annyi változás – azaz csak oly csekély növekedés – történt, hogy 100 ezer egyénre vetítve legfeljebb egyetlen többletesettel lehet számolni. Aziz Sheik professzor ehhez azt is hozzáteszi, hogy az immuntrombocitopénia megbetegedésnél a vérlemezkeszám alapvetően immunológiai okok miatt alacsony. Ezen vérzékenységi forma fennállásakor a vér azért nem tud megalvadni, mert a folyamatban fontos szerepet játszó vérlemezkék (trombociták) nem állnak kellő mennyiségben rendelkezésre. Az alacsony vérlemezkeszámmal járó ITP jól kezelhető állapot, aminek egy sornyi lehetséges tünete van. A tanulmányban monitorozott népességcsoport – az 1,7 milliónyi AstraZeneca-vakcinával beoltott – körében egyetlen haláleset sem fordult elő, így súlyos következményt nem lehet az oltás felvételének számlájára írni – hangsúlyozza a kutatás vezetője.

A Nature Medicine című tudományos lapban június 9-én megjelent tanulmány legfeljebb igen halvány kapcsolatot tételez fel az oltóanyag és az artériás véralvadás, vérrögképződés, illetve vérzés között. De a potenciálisan halálos fenyegetést jelentő agyi vénás sinustrombózis (CVST) előfordulását, ami Európában, különösen Skandináviában oly nagy aggodalmat keltett az elmúlt hónapokban, az adatok elemzése során nem lehetett összekapcsolni az AstraZeneca-vakcina beadásával. Azonban a CVST ritka előfordulása miatt talán még ez a csaknem 2 milliós skót minta is túl kicsinek bizonyulhat, és nem ad megfelelő alapot a következtetések levonására. „Az általános üzenet lényege azonban még így is az, hogy a halálos (fatális) végkifejlet rendkívüli módon ritka. Ezek az adatok tehát megnyugtatóak. Ezért nagyon egyértelműen és határozottan arra biztatjuk az embereket, hogy amennyiben ezt a vakcinát kínálják fel nekik, bátran fogadják el! Éljenek az oltás adta előnyhöz jutás lehetőségével” – hangsúlyozta a sajtónyilvánosságban dr. Aziz.

Amikor először közöltek híreket arról, hogy az AstraZeneca-oltás felvételét követő hetekben több beoltottnál alacsony vérlemezkeszámot mértek, ráadásul ezzel kombinálódva némelyik esetben vérrögképződés is előfordult, a bejelentések hatására Európa-szerte korlátozták a fiatalabb alanyoknál ezen vakcina alkalmazását. Bizonyos helyeken pedig minden korosztály számára meg is tiltották. A brit orvosi és egészségügyi készítmények forgalomba hozatalát szabályozó és engedélyező ügynökség (Britain's Medicines and Healthcare products Regulatory Agency (MHRA)) korábban azt jelentette, hogy az AstraZeneca-vakcina (melynek neve: Vaxzevria) első dózisának beadását követően, becsléseik szerint, a vérlemezkeszám csökkenése, ami együtt jelentkezett vérrögképződéssel, 100 ezer beoltottból 1,3 eset lehetett.

Az Európai Unió gyógyszer-engedélyező hatósága kapcsolatot tételezett fel a csökkent vérlemezkeszámnak a vérrögképződéssel való kombinálódása és a Vaxzevria vakcina, valamint a Johnson & Johnson cég egydózisú vakcinája között. A testület (EMA), valamint az MHRA azonban továbbra is határozottan kitart amellett, hogy mindkét védőoltás általános előnyei messze túlnövik a hozzájuk kötött állítólagos (vélt) kockázatot.

Kapcsolódó

• A vérrögképződés rizikóiról, megelőzéséről és a COVID-19 elleni vakcinákról
• A vérrögképződésre hajlamosaknak nem javasolt az AstraZeneca-vakcina második dózisa
• Az AstraZeneca-oltóanyag egyik mellékhatása lehet a kapilláris szivárgási szindróma
• Az EMA továbbra is engedélyezi az AstraZenecát
• A Johnson and Johnson vakcina kockázatai sokkal alacsonyabbak, mint az aszpiriné

WEBBeteg.hu
Szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró, Forrás: Scottish study underscores rarity of blood disorders after Astra vaccine (yahoo!news)