Egyre sürgetőbb a hazai vakcinagyártás újraindítása
megjelent:
A Kormány korábbi döntése szerint hazánkban egy Nemzeti Oltóanyaggyárat, a COVID-19 elleni vakcinák folyamatos gyártására pedig egy Nemzeti Koronavírus-Oltóanyaggyárat hoznak létre 2022 végéig.
Utóbbiban a Debreceni Egyetem (DE) és a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) együttműködésében készülő, jelenleg már fejlesztés alatt álló oltóanyagot gyártják, ami a koronavírus elleni vakcina hazai előállítását teszi lehetővé. A vakcinák részben licenc alapján készülnek majd, illetve a magas színvonalú, hazai kutatási technológiára, magasan képzett szakemberek ismeretére, folyamatos képzésére épülve. A nagyfontosságú tervről és annak menetéről Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési képviselője, Debrecen korábbi polgármestere több mint két esztendeje már tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnökkel. A terv tehát megalapozott. A nagyfontosságú hírt azóta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter nemrégiben hivatalosan is bejelentette, ahogyan erről korábban beszámoltunk.
Május második felében pedig György László államtitkár Debrecenben tudatta, hogy 100 nap múlva – ami mára kevesebb mint 70 nap – lerakják a magyar oltóanyaggyár alapkövét a cívisvárosban. Az államtitkár kiemelte: a koronavírus-világjárvány eddigi több mint másfél éve megmutatta, hogy a patrióta szemléletű vakcinagyártás, a magyarországi oltóanyaggyártás folyamatosságát teszi szükségszerűvé. Ez pedig hatalmas biztonságérzetet ad az egészségügyben dolgozók és hazánk lakossága számára is, mivel nem kerülünk kiszolgáltatott helyzetbe az újraoltási időszakban sem. S akkor sem, ha a most ismert koronavírustörzsek tovább mutálódnak a jövőben, amire a szakemberek szerint sajnos nagy az esély.
György László államtitkár ekként fogalmazott a közelmúltban: - Magyarországon magyar vakcinát kell gyártani 2022 végére a magyarok életének és egészségének megóvása érdekében. A Debreceni Egyetemen és annak környezetében rendelkezésre áll a szükséges, magas szintű szakmai tudás, felkészültség, kutatói háttér ahhoz, hogy a gyár 2022 év végétől biztosítsa a magyarországi vakcina-önellátást a járványokkal és a fertőző betegségekkel szemben. Ez a rendkívüli egészségügyi program, ami a gazdasági élettel is szinkronban működik, mind az itthon élő emberek, mind a Kárpát-medence lakosai számára védő oltóanyagot biztosít a koronavírus okozta betegség és más fertőző kórságok ellen – hangsúlyozta az államtitkár, nem titkolva azt az álláspontját sem: „Hiszünk abban, hogy mindent, amit versenyképesen lehetséges vagy a lakosság biztonsága miatt szükséges, azt tudnunk is kell Magyarországon előállítani.”
Az ITM államtitkára megerősítette azt is, hogy a Magyar Kormány már a koronavírus-világjárvány kitörése előtt, azaz 2018-ban elkezdte a debreceni oltóanyaggyár létesítésének előkészületeit.
| Kósa Lajos és Dr. Szilvássy Zoltán is nyiltakozott a tervekről |
| Kósa Lajos Fideszes országgyűlési képviselő, e nemes ügy egyik koordinálója elmondta: - Egészségpolitikai és nemzetbiztonsági szempontból is meglehetősen fontos, hogy a magyar emberek biztonságos vakcinaellátását lehetővé tegyük, a szükséges oltás beadását, a mostanihoz hasonló, hatalmas áldozatokkal járó, 1,5 éve tartó koronavírus-világjárvány tapasztalataiból okulva. Ezért is döntött úgy a Kormány, hogy létrehozza a Nemzeti Oltóanyaggyárat, melynek gyártási és fejlesztési bázisa Debrecenben, az egyetem részeként épül meg. Ennek köszönhetően lehetővé válik a biztonságos és folyamatos hazai oltóanyag-ellátás. Az 55 milliárd forintos beruházás részeként 6,5-7 milliárd forintból speciális, a COVID-19 elleni vakcinát előállító egységet hoznak létre. A 27 ezer négyzetméteres, antibakteriális és antivirális készítmények gyártására is alkalmas üzem mellett a COVID-19 elleni vakcinát gyártó magyarországi bázis Kelet- Közép-Európa lakosságát is el tudja majd látni oltóanyaggal. A vakcinagyárak mellett hozzák létre a Debreceni Egyetem pilot laboratóriumát, ahol félüzemi körülmények között a vakcina gyártásához elengedhetetlen kutatásokat és fejlesztéseket végzik. Dr. Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora korábban elmondta azt is: az egyetem szakemberei már három évvel ezelőtt előrevetítették a világ számos helyén kitörő vírusok következtében kialakult járványok okán egy esetleges világjárvány kirobbanásának lehetőségét, ami 2019 decemberében sajnos be is következett (COVID-19-járvány kirobbanása). A hazai vakcinagyártásnak három pillére létezik. A technológia, a kutatás-fejlesztés és a minőségbiztosítás, ami kizárólag a több ezer kutató, tudós, kutatóorvos, biológus és az őket segítő asszisztensek precíz feladata lesz, s részben már az is az induló, előkészítő szakaszban. A hazai technológia alapvető előírása, hogy a vakcina a teljes, elölt, és így fertőzésre és szaporodásra képtelen vírust tartalmazza majd egy immunreakció-erősítő adalék mellett. Ezt a tudományos eljárást a kutatók világszerte igazolják. A gyárkomplexum elkészülése után a FIEK a Nemzeti Oltóanyaggyár kutatási osztályaként fog tovább működni a háttérben, a Debreceni Egyetem több ezer kutatójával és szakemberével. A gyáregység a Debreceni Egyetem Tudományos Technológiai és Innovációs Parkjában épül fel. |
Orbán Viktor miniszterelnök a közelmúltban rádiónyilatkozatában leszögezte: semmi sem indokolja azt, hogy Magyarországon ne váljon elérhetővé a lehető legrövidebb időn belül a hazai gyártású koronavírus elleni vakcina, aminek a terv szerinti megteremtéséhez minden feltétel adott. Így mielőbb cselekedni kell, hogy hazánk lakosságának egészsége, életének biztonsága mindenkor védett legyen egy újabb vagy a mostanihoz hasonló világjárvány idején.
György László államtitkár pedig utalt arra is, hogy hazánkban mintegy száz évig, az 1990-es évekig gyártottak humán oltóanyagot, amit akkoriban az átgondolatlan privatizáció miatt fel kellett számolni. Magyarországon sajnálatos módon volt már vakcinahiány, amikor a külföldi beszállítók akadozva teljesítették a tuberkulózis (BCG), a tífusz, a tetanusz vagy épp a kanyaró elleni oltóanyag-ellátást. Ennek a kiszolgáltatott helyzetnek a végérvényes megszűnését is lehetővé teszi a közeljövőben felépülő s üzembe álló debreceni nemzeti oltóanyaggyár. Így, ha évenkénti oltásra lesz szükség a lakosok számára, akkor hazánk nem kerül függő helyzetbe a külföldi gyáraktól, beszállítóktól egy esetleges vakcinahiány következtében.
Az államtitkár az eddigi tárgyalások és számítások szerint bizonyos abban, hogy a hazai vakcinagyártás nem csupán a magyar embereket védi meg a jövőben a különféle oltóanyagok hiányának kiszolgáltatottságától, de az itthoni ellátás, egészségmegóvás mellett egyre nagyobb szerepet fog kapni az oltóanyagexport, ami a jelenlegi koronavírus-világjárvány idején s már egyes országokban azt megelőzően is összességében 50 milliárd dollárról, három esztendő leforgása alatt, 95 milliárd dollárra emelkedett.
Ezek az adatok pedig azt támasztják alá, hogy a Debreceni Egyetem területén felépülő oltóanyaggyár és a DE kiváló kutató szakszemélyzetének – orvosainak, tudósainak – szakmai közreműködésével előállításra kerülő, a szigorú protokoll szerinti kísérleteken és vizsgálatokon sikeresen „zöld utat” elnyerő vakcinák a teljes hazai ellátás mellett a nemzetközi ellátásban is komoly esélyekkel lesznek jelen.
Az államtitkár minderről a Védőoltások Világnapján beszélt. Az első védőoltás, a feketehimlő (nevezik egyszerűen himlőnek is) elleni oltóanyag feltalálója, Edward Jenner 1749-ben született. A történelmünk egyik legveszélyesebb, legpusztítóbb vírusának tekintett himlő a múlt században csak Európában 300 millió áldozatot követelt a beoltatlanok köréből. A himlőt 1980-ra sikerült világszerte felszámolni a vakcinázási akció segítségével. A védőoltásokkal lehet elérni azt, hogy ehhez hasonló járvány soha többé ne fordulhasson elő!
A koronavírus-világjárvány egyik legnagyobb tanulsága hazánk számára is, hogy a védekezéshez szükséges minden létező eszközt külföldről kellett beszereznünk, azaz megvásárolnunk. A hatalmas pluszkiadások és az oltóanyagok terén kerülendő kiszolgáltatottság okán is alapvető és természetes célkitűzés a debreceni Oltóanyaggyár megépítése. A Kormány határozata alapján: a Debreceni Egyetem a Nemzeti Népegészségügyi Központtal együttműködve immár a megbízást is megkapta az új típusú koronavírus elleni oltóanyag kifejlesztésére. A munkafolyamat az állatkísérletekkel és egyéb kutatói munkálatokkal már megkezdődött – tudatta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a közelmúltban, Debrecenben.
Tovább
- A COVID-19 elleni vakcinák összehasonlítása
- Milyen ütemben alakul ki a COVID-19 elleni vakcinák hatása?
- A példátlan tömegű vakcinagyártás különös nehézségei
Forrás: WEBBeteg
Balogh Mária, újságíró
