Indiai tudósok nem értenek egyet a vakcinák dózisszünetének növelésével

Az indiai kormányzat duplájára nyújtotta az AstraZeneca COVID-19 elleni vakcinája első és második dózisának beadása között tartott szünet időtartamát.

A kormányzati döntés nyomán az egészségügyi minisztérium május közepén be is jelentette a változtatást: azt, hogy már nem 6-8 hetet kell várni a második dózis beadása előtt, hanem 12-16 hetet is lehet. E változtatásra akkor került sor, amikor az oltóanyag készlet bár kisebb volt, mint amekkora igény támadt a további oltások beadására, ámde a lehető legrosszabbkor jött a vakcinával való spórolás, hiszen éppen országszerte magasra csaptak fel a fertőzés hullámai.

A minisztérium szerint az elnyújtott szünetet az oltásügyi nemzeti technikai tanácsadó csoport (National Technical Advisory Group on Immunisation, NTAGI) javasolta, főként az Egyesült Királyságban látott napi gyakorlat alapján. Eközben az NTAGI 3 tudósa, akiket az indiai kormány a 14 tagú testület meghatározó alakjainak tart, úgy véli, erre az ajánlásra rosszkor került sor, de ráadásul megalapozására nem is áll rendelkezésre elég adat.

Az állami epidemiológiai intézet korábbi igazgatója, dr. Gupte elmondása szerint az NTAGI támogatta, hogy nyújtsák meg a WHO javasolta 8-12 hetet a 2 dózis beadása között. De azt is hozzátette, hogy semmiféle adat nem tudja alátámasztani, hogy mennyire lehet hatásos a vakcina, amennyiben 12 hétnél hosszabb szünetet tartanak. „A 8-12 hetes tartamot mindnyájan elfogadtuk, az ettől eltérő távval (12-16 hét) azonban a kormány állt elő. Ez tán rendben van, de lehet, hogy nem. Semmit se mondhatunk biztosan.” A NTAGI szakértői közül többen megerősítették, hogy ők csak a rövidebb szünetet ajánlják.

A kormányzati egészségpolitikusok visszautasítják, hogy a vakcinahiány indokolta volna a változtatást. Azt hangsúlyozzák, hogy „tudományos döntés” született. Ennek ellene mond egy Covid-munkacsoportban dolgozó szakértő állítása, miszerint nem ők javasolták az új intervallumot, a NTAGI testületének kollektív döntéséről van szó.

A nemrégiben közzétett dél-koreai vakcinálási adatok azt mutatták, hogy mind az AstraZeneca, mind a Pfizer vakcinák első dózisa 86,6%-os hatékonysággal előzte meg a 60 évesek és idősebbek körében a megfertőződést. Az NTAGI egyik hivatkozott szakértője szerint ez a tény erősítette bennük a bizalmat, hogy semmi veszély nem származhat abból, ha tovább visszatartják a második dózist. Indiában a beadott 257,5 millió adagnyi oltás csaknem 90%-a AstraZeneca vakcina.

Indiában lassan javul a járványhelyzet

A dózisok közötti idővel való „játék” vitája éppen akkor zajlik, amikor egyes tudósok kritikával illetik az indiai kormányzatot, hogy nagyon lassan válaszolt az új vírus-variánsra, amely a fertőzések számának az április, május folyamán történt nagy kiugrásáért felel. Ezt a hatalom cáfolta, arra hivatkozva, hogy az állami laboratóriumokban a megfelelő időben megkezdődött az új variáns tanulmányozása, és a kapott adatokat rögtön meg is osztották a helyi hatóságokkal, a szükséges lépések megtételére.

Egy vezető indiai virológus, Shahid Jameel kitart amellett, hogy a hatóságoknak egyértelműen nyilatkozatban kellene tisztázniuk, mi volt az okuk arra, hogy megduplázzák a két dózis beadása között eltelt időt. „Egy ilyen helyzetben, amikor terjed ez az aggodalomra okot adó variáns, éppen hogy nagyobb léptekben, gyorsabban kellene oltanunk az embereket, így nyújtva egyre többeknek védettséget” – mondta Shahid Jameel, India vezető virológusa.

Indiában javul, de továbbra is súlyos a járványhelyzet. A hivatalos (fenntartásokkal megbízható) adatok szerint a járvány májusi csúcsán napi 390 ezer új fertőzöttek regisztráltak. Ez mostanra 60 ezerre csökkent, ám - Brazília mellett - továbbra is itt terjed a leggyorsabban a járvány.

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet újságíróü
Forrás: WIndian scientists: We didn't back doubling of vaccine dosing gap (Reuters Hírügynökség)