Mely vakcinák lehetnek hatásosak a koronavírus delta-variánsa okozta COVID-19 ellen?

A tudósok folyamatosan nyomon követik, hogy a védőoltások, általában véve, mennyire jól működnek a SARS-CoV-2 okozta, illetve hogy konkrétan milyen hatékonyak például az új delta-variáns okozta COVID-19 megelőzése szempontjából - ez utóbbira vonatkozó legújabb megfigyeléseikből emelünk ki néhányat az alábbiakban.

A delta-variánst első alkalommal Indiában azonosították, de ma már Nagy-Britanniában a koronavírusnak főként ez a domináns törzse van jelen, az Egyesült Államokban pedig legalább minden tizedik új eset ehhez köthető.

Az angol közegészségügyi intézet (Public Health England, PHE) elemzése alapján azt feltételezik, hogy a korábbi változatoknál könnyebben, gyorsabban terjedő delta-variáns fertőzöttjei nagyobb valószínűséggel szorulnak majd kórházi kezelésre. Ugyanakkor arra is utalnak a legfrissebb adatok, hogy a vakcinák, a delta-infekció esetén is, hatékonyan megelőzik a súlyos COVID-19 betegség kialakulását és így a kórházba kerülést.

AstraZeneca- és Pfizer-vakcina - Magas szintű védelem a delta-fertőzötteknél, elkerülhető a kórházi ápolásra szorulás

Az Oxford-AstraZeneca-vakcina (aminek neve Indiában Covishield) első dózisát követően a delta-fertőzöttek 71%-a nem szorult intézményi ellátásra, mindkét dózis felvétele után pedig már 92%-osnak bizonyult ez a védelem. A Pfizer-vakcina esetén az arányszámok jóval magasabbak (94%, illetve 96%) és az értékek közelebb is vannak egymáshoz – derült ki a PHE most közzétett elemzéséből. Ez a tudományos ellenőrzésen még nem átesett jelentés az említett százalékos arányokkal kapcsolatban leszögezi, hogy az először az Egyesült Királyságban azonosított alfa (B.1.1.7) variáns okozta betegséggel szembenivel azonos szintű védettséget alakítanak ki ezek a vakcinák a delta-variáns okozta betegséggel szemben is.

„Ezek a megfigyelések azt jelzik, hogy a kórházba jutást szükségessé tevő állapot elkerülésére – a delta-variánssal való fertőzés esetén is – bármelyik vakcinának már egy, de még inkább két dózisa megbízható védelmet nyújt” – írják a szerzők. Megállapításuk egy korábban megjelent beszámolót követ, amelyben olyan következtetések fogalmazódtak meg, hogy a COVID-19 elleni védőoltások kevésbé hatékonyan védenek meg a betegségtől, ha csak az első dózist kapták meg a Pfizer-BioNTech- vagy az Oxford-AstraZeneca-vakcinából. A cikkünkben említett újabb elemzésben, az eset súlyosságától függetlenül, minden tünetes COVID-19-pácienst számításba vettek a kutatók.

Adatok a Covaxinról

Meglehetősen csekély adat áll egyelőre rendelkezésre arról, hogy más COVID-19 elleni vakcinák miként „boldogulnak” a delta-variáns ellenében. Azonban az orvosi kutatások indiai tanácsa (Indian Council of Medical Research), és a Covaxin vakcina kifejlesztésében részt vevő nemzetközi biotechnológiai cég (Bharat Biotech) tudósai készítettek egy kisebb tanulmányt, ami azt mutatja, hogy a vakcinált egyénekből származó ellenanyag nem elég hatékonyan neutralizálja a laborban a vírusvariánst. A kutatók mégis azt hangsúlyozzák, hogy ennek ellenére „a vakcina semlegesítő potenciálja létezik”, mégpedig a vakcina működési módja, elve miatt. A Covaxin a teljes SARS-CoV-2 vírust tartalmazza, olyan kémiailag módosított formában, hogy a vírusnak ne legyen módja replikálódni, sokszorozódni.

Ha valaki ilyen típusú (vagyis teljes, inaktivált vírust tartalmazó vakcinát) kap, a szervezetében a vírusnak több különböző része ellen termelődnek anitestek, így ha az eredeti vírusnak egy bizonyos része mutálódik, és ennek következtében egy új variáns alakul ki, mint amilyen pl. a delta-variáns, akkor az eredeti törzs ellen termelődött egyes antitestek még mindig elég védelmet jelenthetnek a mutáns vírusvariánssal szemben, annak olyan részeihez kapcsolódva, amelyek változatlanok maradtak, vagyis amelyeket nem érintett a mutáció. Az említett próba azonban kicsi volt, így további kutatásra van szükség annak megállapítására, hogy a Covaxin COVID-19 elleni vakcina a való életben milyen módon képes megakadályozni a delta-variáns miatt kialakuló súlyos COVID-19-et.

A SputnikV és a CoronaVac

Az orosz vakcina előállítói nemrégiben bejelentették, hogy oltásuk, összehasonlítva a többi gyártó termékével, hatékonyabb a delta-variáns okozta betegséggel szemben. Azt is megjegyezték, hogy a megállapításuk érvényét alátámasztó adatokat továbbították már egy nemzetközi lapnak. A cég ráadásul bejelentést is tett, hogy hamarosan egy, kifejezetten a delta-variáns okozta betegség ellen ható megerősítő (booster) oltással is elő fognak állni. Amíg azonban az említett, de konkrétan nem részletezett adatok nyilvánosan nem érhetők el, nincs mód megítélni az orosz vakcinára vonatkozó kijelentésük érvényességét.

Arról is kevés adat áll rendelkezésre, hogy a Sinovac védőoltása (CoronaVac) mennyire hatékony a delta-variáns okozta COVID-19 ellenében. A Reuters hírügynökség tudósításában nemrégiben az jelent meg, hogy több mint 350 indonéziai orvos és szakápoló annak ellenére lett COVID-19-beteg, hogy CoronaVac-kal immunizálták őket. A riport szerint „a legtöbb alkalmazott tünetmentes volt, de otthoni karanténba kellett vonulniuk. Badai Ismoyo (közép-jávai körzeti egészségügyi vezető) pedig azt közölte, hogy többtucatnyian magas lázzal és csökkenő oxigénszaturációs (vér oxigéntartalma) értékekkel kórházba kerültek.” A térségben nő a fertőzések száma, s a szakértők szerint ez leginkább a delta-variáns jelenlétéhez köthető. A Reuters-riport ismeretében az egyértelmű, hogy további vizsgálatoknak kell fényt deríteniük arra, hogy vajon egészen pontosan hogyan és mennyire (milyen jól, mennyire hatékonyan) tud a CoronaVac megvédeni a delta-variáns miatt kialakuló súlyos COVID-19-től.

Mit tudunk a SARS-CoV-2 delta-variánsáról?

A világ különféle régióiban továbbra is gyorsan terjed a delta-variáns. Tudományos elnevezése szerint a B.1.617.2 variánst 2020 decemberében Indiában azonosították a tudósok. 2021 áprilisában ez lett a legáltalánosabban elterjedt variáns, az új indiai COVID-19-esetek kialakulásáért ez felelt. Azóta, a WHO szerint, 80 országból adtak hírt megjelenéséről. Legújabban, főként Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban aggódva gondolnak arra a szakemberek, hogy újabb járványhullámot indíthat el ez a variáns, ami visszavetheti a pandémia miatt korábban életbe léptetett korlátozások enyhítését célzó nemzeti és nemzetközi erőfeszítéseket.

Az angol közegészségügyi intézet friss jelentése szerint a delta-variáns egyértelműen domináns lett az Egyesült Királyságban. A SARS-CoV-2-infekció genetikai szekvenálással azonosított eseteinek 74%-át, valamint a genetikai szekvenálással és egyéb genotipizálási módszerrel meghatározott esetek 96%-át ez a variáns okozza. Az Egyesült Államokban az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) adatai szerint az új esetek körében a delta-variánssal való fertőződés okozta COVID-19-esetek aránya 2,7% (ez a május 22-ével zárult 2 hét legfrissebb genomikai surveillance (a vírus genetikai állományának feltérképezése alapján végzett) adata).

Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyeletének (FDA) korábbi biztosa, dr. Scott Gottlieb nemrégiben 10% körülire tette a delta-variáns okozta új COVID-19 esetek számát, ezzel szemben dr. Anthony S. Fauci, a fertőző betegségekkel és allergiával foglalkozó amerikai kutatóintézet (National Institute for Allergy and Infectious Diseases) igazgatója jóval sötétebb képet fest. Az amerikai elnök egészségügyi tanácsadója azt fejtegette, hogy „bármelyik országban, ahol jelen van a delta-variáns, idegesek lehetnek a járványügyi, a politikai vezetők, de a lakosság tagjai is. Aggódhatnak azon, vajon mikor fog fellángolni a járvány újabb hulláma. Különösen érvényes ez arra a helyzetre, ha adott országban nem elegendő a vakcinált emberek száma, aránya. Láttuk, hogyan terjed a delta-variáns a nem beoltottak körében, ezért nyilvánvaló, hogy nagyon gyorsan dominánssá válhat” – tette hozzá dr. Fauci.

Milyen fertőző a delta-variáns?

Az Egyesült Királyságból származó adatok szerint az alfa (korábbi megnevezés szerint: B.1.1.7) vírusvariánshoz képest mintegy 60%-kal gyorsabb a delta átvitele. Mellesleg az alfa is jobban terjed(t), mint az a törzs, ami azt megelőzően volt domináns az országban. Mindennek oka a vírusban rejlik. Mégpedig azon részében, a tüskefehérjében, ahol az a bizonyos kulcsmutáció lezajlik, ami lehetővé teszi, hogy a vírus könnyebben hatoljon be az egészséges sejtekbe és fertőzze meg azokat – magyarázza Wendy Barclay, tanszékvezető virológus professzor (Imperial College, London).

„A delta-variáns tüskefehérjéjében két fontos mutáció található: Az egyik a furinhasítóhelyet érinti (azt kódolja), amiről úgy véljük, hogy nagy jelentősége van abban, hogy a vírus élet- és fertőzőképes (magas fitneszértékű) maradjon a légutakban”, mondja a virológus. „Ebből a szempontból a Vuhanban felbukkant vírus nem volt teljesen (a maga szempontjából) megfelelő. Azaz fertőzőképes volt ugyan, de nem annyira, mint amennyire lehetett volna. Az alfa-variáns – egy bizonyos mutációval ezen (szintén a maga szempontjából nézve) javítva egy kicsit – tett egy lépést előre. A delta-variáns pedig erre építve még egyet, egy nagyobb lépést haladt előre, azaz javított a fertőzőképességének jellemzőin”, hangzik dr. Barclay, virológus professzor magyarázata.

Ez is érdekelheti A delta-variáns főleg az oltatlanokat és az 50 felettieket veszélyezteti

Eltérő tünetet produkál-e az új variáns okozta fertőzés?

A brit tudósok által gyűjtött adatok arra is utalnak, hogy a koronavírus delta-variánsával való fertőződés elsődleges tünetei mások, mint a korábbi törzsek által előidézettek. Így a COVID-19-tünetekre vonatkozó ZOE elnevezésű tanulmány adatainak elemzése alapján a londoni King’s College szakértői azt állapították meg, hogy a delta-fertőzés fő szimptómái: fej-, torokfájás, orrfolyás. Ez pedig eltér attól a hivatalos COVID-19-tünetlistától, amit az angliai nemzeti egészségszolgálat (National Health Service (NHS)) tett közzé. Az NHS felsorolásában a láz, a folyamatos köhögés, az íz-, szagérzékelés elvesztése jellemzi leginkább a megfertőződöttséget. Dr. Tim Spector (a ZOE társalapító professzora) arra figyelmeztet, hogy a SARS-CoV-2-infekció napjainkban „másképpen zajlik, leginkább olyan, mint egy nagyon erős megfázás, influenza”. Emiatt pedig lehet, hogy egyesek nem veszik komolyan ezen jelzéseket. „Aki erős influenzát tapasztal, vagy azt érzi, hogy valami furcsán nem stimmel, az jobban teszi, ha inkább otthon marad és tesztet csináltat” – nevezi meg dr. Spector a sürgős teendőket.

Ez is érdekelheti Ezek a delta-variáns okozta fertőzés jellemző tünetei

Mik a további kockázatok?

Tudósok egy csoportja nemrégiben azt szorgalmazta, hogy az Egyesült Királyság iskoláiban ismét vezessenek be szigorúbb biztonsági intézkedéseket a delta-variáns terjedésének megfékezésére. A nagyobb fertőzőképességére vonatkozó adatok ismeretében a szakemberek úgy vélik, hogy a delta-variáns egy újabb COVID-19-hullám kialakulásának kockázatát hordozza magában. A londoni Imperial College modellszámításai alapján előrevetíthető, hogy a delta-variáns jelentősen megnövelheti a kórházba kerülő COVID-19-betegek számát, beindíthatja az Egyesült Királyságban a pandémia újabb hullámát (ott ezt a harmadiknak számolnák), vagyis olyasmi történhet, mint amit tavaly télen tapasztaltak a szigetországban.

A delta-variáns terjedéséről szóló jelentéseket nyomon követve, a brit kormányzat már 4 héttel elhalasztotta az országban az érvényes korlátozások megszüntetésének időpontját. Dr. Gottlieb, valamikori FDA-vezető arra is figyelmeztetett, hogy a nagyon fertőzőképes delta-variáns miatt újabb COVID-19-kitörések következhetnek be az Egyesült Államokban. „Úgy vélem, ez érvényes lehet az ország olyan részein, ahol kevesebb embert vakcináltak. Főként a déli államok több városában alacsonyak az oltási számok.” Ezért az oltások felvételét szorgalmazza, hiszen az USA-ban forgalomban lévő vakcinák az új variánssal szemben is megfelelő védelmet nyújthatnak. Azt is hangsúlyozza, hogy senki ne mulassza el a második dózist. „Az mRNS-alapú (Pfizer-BioNTech- és Moderna-) vakcinák igen hatékonyak (88%-osan), főként két dózis után. A vírusvektor-vakcinák (Johnson & Johnson, AstraZeneca) mintegy 60%-osan szintén hatékonyak. Adott tehát, és kezünkben van az eszköz, hogy ellenőrzés alatt tartsuk, sőt le is győzzük a járványt. Csak jól és jókor kell tudni használni az eszközöket” – figyelmeztetett dr. Scott Gottlieb, az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyeletének korábbi biztosa.

Ezek is érdekelhetik

• Az mRNS-vakcinák hatékonynak látszódnak az indiai variáns ellen is
• Az indiai variánssal szemben is hatásosan
• A COVID-19 elleni vakcinák összehasonlítása
• Milyen ütemben alakul ki a COVID-19 elleni vakcinák hatása?

WEBBeteg.hu
Szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró, Forrás: COVID-19: Which vaccines are effective against the delta variant? (MedicalNewsToday)
Lektorálta: Bak Marianna, biológus