Mennyire veszélyes a SARS-CoV-2 új delta plusz variánsa? Mit tudunk jelenleg?

A legújabban felbukkant változat már tucatnyi országban - többek között Indiában, az USA-ban, az Egyesült Királyságban (UK) - elterjedt, miközben a tudósok nagy energiák mozgósításával azt próbálják kideríteni, hogy vajon ez az újabb koronavírus-variáns halálosabb, fertőzőképesebb-e, mint a korábbiak, például a delta.

A delta-variáns százezreket ölt meg Indiában, és szerte a világban igen hamar domináns törzs lett. A COVID-19-járvány pusztító második hulláma által rendkívül keményen sújtott indiai államban (Maharashtra) most újra lezárásokat vezettek be, mivel egyre jobban tartanak ettől az új variánstól, amit még nem hivatalos megnevezéssel egyelőre delta pluszként említenek a szakmai irodalomban.

A delta plusz csak kicsit tér el az Indiában és az Egyesült Királyságban uralkodó törzzsé vált delta-variánstól, ami a korábbi törzseknél jóval fertőzőképesebb és szakértők úgy vélik, hogy emiatt több kórházi esetet is fog produkálni. Megnyugtatásként szögezzük le a szakértők véleményét: a ma létező vakcinák hatékonyak a delta-variáns okozta COVID-19 ellen, azonban csak a teljesen beoltottak esetében.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

• A delta-variáns főleg az oltatlanokat és az 50 év felettieket veszélyezteti
• Mely vakcinák lehetnek hatásosak a koronavírus delta-variánsa ellen?

Sokféle okból, de elsősorban is elővigyázatossági szempontokat mérlegelve az Egészségügyi Világszervezet még a teljesen beoltottaktól is azt kéri, hogy továbbra is hordjanak maszkot. „Ha mindkét dózisát megkapta, még akkor is legyen inkább óvatos, mivel a fertőzési lánc része lehet bárki, bármikor – például, ha esetleg még a 2 adag után sem alakul ki teljes védettség. Elvégre tudományos tény, hogy olykor a vakcina (bármelyik védőoltásra igaz lehet ez) nem fejti ki az elvárt hatást” – fogalmazott a napokban egy konferencián Bruce Aylward, WHO tanácsadó.

A delta plusz március második felében kezdett feltűnni a globális adatbázisokban, és szinte egy hónap alatt (április 26-ra) már Angliában is azonosítottak ilyen eseteket. Erre tekintettel június 4-én betiltották a nemzetközi utazásokat. Azonban mégis találtak több olyan beteget, akik nem utaztak sehonnan sehova, sőt kontaktjaik közül se volt, aki így fertőződött volna meg a delta plusszal – ez pedig arra utal, hogy a variáns már közösségi terjedésben kezdett cirkulálni a brit szigeten.

Június 22-én az indiai egészségügyi minisztérium, kissé előreszaladva, a delta pluszt aggodalomra okot adó (az angol kifejezés alapján: ’variant of concern’, azaz VOC) variánsnak nevezte el. Arra is utaltak, hogy az elődeihez képest gyorsabban terjed, jóval erősebben kötődik a tüdő sejtjeihez és inkább rendelkezik azzal a képességgel, hogy el tudja kerülni az antitestes választ. – Az persze egyelőre még nem világos, hogy a delta plusz eljutott-e annak küszöbére, hogy joggal nevezhető VOC-nek. „India inkább biztonsági, elővigyázatossági okokból hozta meg a döntését ezzel a megnevezéssel, semmint tudományos, bizonyító erejű adatokra alapozva” – mondja Ravindra Gupta, immunológus, a járványos betegségek szakértője (University of Cambridge).

A delta plusz aggodalomra okot adó variáns?

Ha egy variáns gyakorivá válik, és aggasztó tulajdonságokat, jellemző vonásokat mutat, a járványügyi (népegészségügyi) hatóságok formális adatgyűjtésbe, vizsgálódásokba kezdenek VUI (Variant Under Investigation) címszó alatt. Amennyiben úgy találják, hogy jobban terjed, könnyebben átvihető, fertőzőképesebb, s közben ellenállóbb az antitestekkel szemben, vagy súlyosabb betegséget okoz, az esetben használható rá érvényesen a VOC megnevezés.

Az Indiai SARS-CoV-2 Genomikai Konzorcium (INSACOG) laboratóriumok és kormányzati ügynökségek országos hálózata, amely azt monitorozza, hogy a koronavírus genetikai kódja variálódik-e. A delta plusz egy feltétlenül nyomon követendő variáns, ám jelen pillanatban (még) nem VOC, mondja a Konzorcium tudományos tanácsadó testületét korábban vezető virológus, Shahid Jameel. De hozzáteszi, hogy azért ez nem egészen így van, mert az új mutáció jelentősen más, mint a delta, fertőzőbb, és nagyobb azon képessége, hogy kikerülje az immunválaszt. „Így aztán nem tekintem tévedésnek, ha használjuk rá a VOC, azaz az aggodalomra okot adó variáns megnevezést is.”

Napjainkban a delta plusz variáns legalább kétféle verziója terjed – egyelőre még elég lassan – a világban. Megfigyelték, azonosították már Kanada, Németország, Oroszország, Svájc, Lengyelország, Portugália, Nepál, Japán, az Egyesült Királyság és az USA területén is. A delta plusz nemzetközileg inkább elterjedt, gyakori (prevalens) verziójának megnevezése AY.1, míg az USA-ban a leginkább terjedő s ott már legalább 150-szer megfigyelt verzió az AY.2.

A ma rendelkezésre álló vakcinák még mindig hatásosak az eredeti delta-variáns okozta COVID-19-cel szemben, ám kevésbé hatékonyak, különösen olyanok körében, akiknél a beoltás után nem alakul ki kellően hatékony immunválasz, akik idősebbek, vagy akikben az immunitás gyorsabban csökken. A Pfizer- vagy az AstraZeneca-vakcina egyetlen dózisa csak 33%-ban hatásos a delta-variáns okozta tünetes betegség ellen. Mindkét dózis felvétele után az AstraZeneca-vakcina hatásossága 60%-ra, a Pfizer-oltásé 88%-ra emelkedik. A korai kutatások azt mutatják, hogy a Moderna vakcinája a delta-variáns okozta betegség ellen kevésbé hatásos, a Johnson & Johnson vakcinája pedig körülbelül 60%-osan.

De Izraelben, ahol a lakosságnak 57,1%-a teljesen beoltott, a delta-variáns okozta fertőzések fele olyanokat érintett, akik megkapták a Pfizer-vakcina mindkét dózisát. Ez arra késztette az izraeli hatóságokat, hogy ismételten elrendelve, újból hatályba léptessék a zárt térben a maszkviselést. „Ami a variánsokat illeti, tudjuk, hogy működnek a vakcinák, és azzal is tisztában vagyunk, hogy a maszkviselés és a távolságtartás szintén eredményes. Mivel riasztó a helyzet, továbbra is szükség van a korlátozásokra, ha el akarjuk hárítani a vírus nagy arányú támadását” – mondja Priyamvada Acharya, egy vakcinakutató intézet (Duke Human Vaccine Institute) immunológusa.

Mi az, amit e pillanatban tudunk?

A delta plusz verzió abban különbözik a SARS-CoV-2 vírus delta-variánsától, hogy a delta pluszban egy extra mutáció (K417N) ment végbe, mely mutáció a vírus felszínén található tüskefehérjét érinti. Ugyanezen a ponton következett be mutáció más VOC-kben is, pl. az először Dél-Afrikában azonosított béta- és a Brazíliában azonosított gamma-variánsban is. A K417 mutációt az először az Egyesült Királyságban azonosított alfa-variáns egyes mintáiban is felfedezték.

A K417-es mutáció a tüskefehérje azon régióját kódolja, amely az ACE2-receptorral lép interakcióba, így téve lehetővé a vírus számára, hogy megfertőzze a sejteket – beleértve mindazon sejteket, amelyek a tüdőben, a szívben, vesében és a belekben vannak. Amikor a tüskefehérje az ACE2-receptorral kapcsolatba lép, kinyílik, hogy képes legyen kapcsolódni a receptorhoz, hogy megfertőzhesse a sejtet. Az ugyanezen K417N mutációt hordozó béta-variánssal folytatott vizsgálatok alapján tudható, hogy ez a mutáció segíti a „tüskefehérjét” abban, hogy elérje a teljesen nyitott állapotot, ami pedig minden bizonnyal növeli a fertőzőképességet. Az ACE2-receptorhoz való (vírus szempontjából) eredményesebb kötődés, valamint a tüskeférje nyitottabb állapotba való kerülésének képessége azok a tulajdonságok, amelyek a többi igen erősen fertőző és az antitesteknek ellenálló variánsokat is alapvetően jellemzik.

A legfrissebb vizsgálatok azt mutatják, hogy a K417 mutáció segíti a béta-variánst abban, hogy el tudjon rejtőzni az ellenanyag elől, ez pedig azt eredményezi, hogy a delta plusz még a ’szimpla’ delta-variánsnál is jobban ki tudja cselezni a vakcina által termeltetett antitesteket. „A delta-variáns leszármazási vonalában néhány esetben felfedezett, detektált K417N mutáció jelenléte figyelemfelhívó jele annak, hogy a variáns úgy alakulhat át, hogy ellenállóbb lesz a neutralizáló antitestekkel szemben” – fejtegeti Olivier Schwartz, a francia Pasteur Intézet ’Vírus és Immunitás’ részlegének vezetője. A tudós korábbi kutatásában már kimutatta, hogy a delta-variánst kevésbé tudják azok az antitestek megtámadni, amelyeket lábadozó COVID-19-betegek és a vakcinált egyének vérszérumából vontak ki.

Azonban nem könnyű előre jelezni a koronavírus tüskefehérjéjét érintő K417N mutáció járulékos hatását, azt, ami a delta pluszt megkülönbözteti a delta-variánstól, mivel az egyes mutációk hatását nem lehet csak egyszerűen összeadni. De "előfordulhat, hogy egyes, tüskefehérjét érintő mutációk erősítik egymás hatását, s ezzel (saját szempontjukból) eredményesebbek tudnak lenni, mint ha csak közülük egyetlen mutáció zajlott volna le” – magyarázza Priyamvada Acharya, a Duke Intézet immunológusa. A delta plusz a maga K417N-es mutációja mellett rendelkezik a delta-variánstól örökölt mutációkkal is.

„Ami ebben lényeges, az az, hogy nemcsak egyetlen mutáció létezik, és a kérdés, hogy az összes mutáció együtt miként változtatja meg a tüskefehérjét” – mondja Sophie Gobeil, ugyancsak a Duke Vakcinakutató Intézet biokémikusa. Például, egy nyitottabb tüskefehérjének könnyebb a dolga az ACE2-receptorhoz való kötödésben, majd a sejt megfertőzésében, ugyanakkor a vírus szempontjából ennek az a hátulütője is megvan, hogy egyben sérülékenyebbé is teszi a neutralizáló antitestekkel szemben. Tehát a mutációban ez a kétféle hatás akár ki is olthatja egymást – mondja Thomas Peacock, egy brit tudós (Imperial College London). „Ezek a felvetések ma még csak spekulációk, sok tapasztalati adatra van még szükség a feltevések igazolására vagy elvetésére.”

Az újonnan felbukkanó variánsokat laboratóriumban vizsgáló Acharya pedig így véli: „az e pillanatban elérhető adatok alapján a K417N mutáció semmiféle hatását nem látjuk, nem tapasztaljuk fokozottabb kötődését az ACE2-receptorhoz. Az általunk, illetve más kutatók által végzett vizsgálatokban nem látjuk azt, hogy a mutációnak jelentős hatása lenne a vírus antitesteket kijátszó képességére és ezáltal az immunrendszer kikerülésére. Az az általános benyomásom, hogy a K417N mutáció önmagában valószínűleg semmi olyat nem fog előidézni, ami miatt a delta-variáns a jelenleginél ijesztőbbé válna.”

Mit tegyünk elővigyázatosságból?

Egyes tudósok arra számítanak, hogy a K417N mutáció éppenséggel akár le is gyengítheti a delta pluszt, és ezért ez kevésbé fenyegető lesz, mint a delta-variáns. „A 417-es mutációt gyakran láttuk a B.1.1.7 variáns esetében, ezért most főleg az a dolgunk, hogy kövessük figyelemmel ennek a variánsnak a terjedését” – mondja Ravindra Gupta. Ma még nem világos, hogy mennyire elterjedt a delta plusz variáns Indiában, illetve másutt. „Egyelőre idő előtti arra a következtetésre jutni, hogy ez az úgynevezett delta plusz problematikus lesz”, ismétli meg dr. Schwartz.

A ma létező, ismert vakcinák még mindig hatásosak a delta plusz okozta betegség ellen, minthogy az Egyesült Királyságban látott esetek fele a nem vakcináltak körében fordult elő, és csak néhány személy esetében érintett teljesen beoltottakat. Egyetlen delta plusszal fertőződött páciens se halt meg.

A mai napig elvégzett 97.374 delta-variáns-szekvenálás során mindössze 400 esetben azonosították a delta pluszt. Mivel azonban nagyon korlátozott a szekvenálás lehetősége Indiában, Nepálban és más országokban, ahol gyakoribb lehet a delta plusz előfordulása, „ennyi adat kevés ahhoz, hogy határozott, tudományosan megalapozott véleményt lehessen mondani a vírusátvitelről, a fertőzőképességről, az új vírustörzs halálos voltáról, és arról, hogy lakossági szinten mennyire képes kijátszani a védőoltásokat” – összegez dr. Jameel, aki az élettudományok professzora, kutatóintézeti igazgató (Trivedi School of Biosciences, Ashoka University).

A szokásos gyakorlat szerint a tudósok a laboratóriumban tenyésztik a variánsokat, és adott, ismert mennyiségű vírust a beoltott emberektől nyert ellenanyagok változó, különböző mennyiségével szemben tesztelik. Ennek során módjuk van meghatározni azt, hogy vajon az antitestek képesek-e olyan hatékonyan neutralizálni az új variánst, ahogyan erre a korábbi variánsok esetében képesek voltak. A vizsgálatok előzetes eredményei felfedték azt, hogy a vakcinált egyénekből nyert antitestek egyes delta plusz variánsokat semlegesíteni tudnak, és ez a fejlemény igen megnyugtató. De szögezzük le, hogy az új variánsokkal zajló kutatásaiknak még csak nagyon az elején járnak a tudósok.

Ezek is érdekelhetik

• Csaknem minden COVID-áldozat a nem beoltottak közül kerül ki az Egyesült Államokban
• Az mRNS-vakcinák hatékonynak látszódnak az indiai variáns ellen is
• Az indiai variánssal szemben is hatásosan
• A COVID-19 elleni vakcinák összehasonlítása
• Milyen ütemben alakul ki a COVID-19 elleni vakcinák hatása?

WEBBeteg.hu
Szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró, Forrás: How dangerous is the new Delta Plus variant? Here’s what we know. (National Geographic)
Lektorálta: Bak Marianna, biológus