A delta-variáns lokalizált járványkitörésekhez vezethet

Ha a delta-variáns továbbra is elég gyorsan terjed ahhoz, hogy felgyorsítsa a pandémiát, akkor a leglényegesebb kérdés az átviteli képessége, azaz az, hogy milyen gyorsan fog terjedni. A válaszok részben attól is függenek, hogy hol élünk, és hogy a lakóhelyünk környezetében hányan kerültek beoltásra.

Dr. F. Perry Wilson, a Yale Egyetem gyógyszerészeti intézetének epidemiológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy a „foltokban történő oltásnak” nevezett jelenség miatt vannak olyan zónák, ahol a lakosság nagy arányban került beoltásra, amelyek szomszédságában találhatók olyan területek, ahol alacsony az átoltottság. „A probléma az, hogy ez lehetővé teszi a vírus számára, hogy az ide-oda vándoroljon egy kevésbé átoltott területről egy másikra.”

Bizonyos esetekben (egy alacsony átoltottsági szinttel rendelkező település esetében, ami magas átoltottságú területekkel határolt) a vírus a határokon belülre szorulhat, és ennek a következményeként „egészen kis területekre lokalizált járványkitörések” alakulhatnak ki - mondta Dr. Wilson.

„Ebben az esetben a pandémia másképp festene, mint amilyennek eddig láttuk; azaz valódi gócpontok alakulhatnak ki országszerte.” Egy 3 vagy 4 évig tartó világjárvány helyett, ami idővel lecsendesedik, amint elegendő ember kerül beoltásra vagy rendelkezik természetes immunitással (mivel már megfertőződött a vírussal), az esetek számának kiugrásszerű növekedése rövidebb időintervallumra koncentrálódna.

„Ez már-már úgy hangzik, mintha ez valami kedvező dolog lenne” - mondta Dr. Wilson, „azonban nem az”. Ha egy bizonyos területen egyidejűleg túl sok ember fertőződik meg, a helyi egészségügyi rendszer túlterheltté válik, és több ember fog meghalni - hívja fel a figyelmet az epidemiológus.

Szerző: WEBBeteg - F. Zs. fordító, Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes belgyógyász
Forrás: 5 Things To Know About the Delta Variant (Yale Medicine)