A tudósok veszélyesnek vélik a koronavírus lambda-variánsát
lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus megjelent:
A koronavírusnak először Peruban azonosított lambda-variánsa jelenleg, napjainkban Dél-Amerikában terjed. Nagyon fertőzőképes és a vakcinákkal szemben ellenállóbb, mint a vírus eredeti verziója - állítják kutatásaik alapján japán tudósok.
A laboratóriumi vizsgálatokban úgy találták, hogy a lambda-variáns tüskefehérjéjében lévő (RSYLTPGD246-253N, 260 L452Q és F490S jelzéssel elnevezett) három mutáció abban segíti a vírust, hogy ellenálljon a vakcina azon céljának, hogy a vírus semlegesítésére ellenanyagokat hozzon létre. Két további mutáció (a T76I és az L452Q jelzetű) pedig abban segíti a lambdát, hogy nagyon fertőzőképes legyen – írták le megfigyeléseik alapján a japán kutatók.
A vírusmutáció egyelőre az „érdeklődésre számot tartó” (VOI) variánsok közé tartozik, ám a friss kutatások szerint potenciálisan veszélyes vírustörzs válhat a lambda-variánsból.
| Érdeklődés vagy aggodalom? |
| A gyors mutálódási képessége miatt többféle SARS-CoV-2-variáns folyamatos felbukkanását jelentették, ezek közül némelyeket „aggodalomra okot adónak” (variant of concern (VOC)) tekintenek a szakemberek – ilyen például az alfa-, a béta- és a delta-variáns. A többi ismert variánst „érdeklődésre számot tartónak” (variant of interest (VOI)) említi a szakirodalom. Ilyen az éta, a kappa, a lambda és az ióta. Minderre tekintettel a kutatók szorosan szemmel tartják az említett variánsok megjelenésének, előfordulásának gyakoriságát, mivel úgy vélik, ezek globális veszélyt jelenthetnek. |
Miért veszélyesebbek a koronavírus variánsai, mint az eredeti törzs?
Az úgynevezett VOC és VOI – azaz a kifejezetten gondot jelentő, vagy egyelőre még csak megfigyelendő – variánsok tüskefehérjéjében vannak jelen a többszörös mutációk, és ez a jelenség ad magyarázatot arra, amiért ezekről a variánsokról a virológusok azt mondják, hogy ellenállók (rezisztensek) azokkal a neutralizáló antitestekkel (NAb) szemben, amelyek a védőoltás felvétele vagy a koronavírus-fertőzés után alakulnak ki a szervezetben.
Minthogy a szervezetbe került SARS-CoV-2 tüskefehérjéjének a receptorhoz kapcsolódni képes területe ellen termelődik antitest, ezért az adott területet kódoló domént (receptor-binding domain (RBD)) érintő mutáció következtében a variáns ellen a szervezetben nem feltétlenül alakul ki semlegesítő antitest termelődés, vagyis nem véd az immunrendszer. A lambada-variáns tüskefehérjéjét kódoló N-terminális domént (N-terminal domain (NTD)) érintő mutáció segíti a vírust abban, hogy el tudjon bújni, ezzel játszva ki a semlegesítő neutralizáció hatását. A mai napig ismert összes vektor- és mRNS-vakcinát úgy fejlesztették ki, hogy ezen tüskefehérjét támadják, tehát eredeti formájukban nem hatnak minden mutáció révén létrejött variánsra, utófejlesztést igényelhetnek.
Minden mutáció negatív módon befolyásolja a vakcinák hatásosságát?
Nem lehet az összes mutációról azt állítani, hogy mindegyik tompítja, gyengíti a vakcina kiváltotta immunválasz hatékonyságát. Már a korábbi kutatások is azt mutatták, hogy például a HV69-70 deléciója – amely fokozza egyébként a vírus fertőzőképességét – pl. semmilyen hatással nincs a neutralizáló antitestek érzékenységére.
Ehhez hasonlóan, a béta-variánsban meglévő LAL242-244 deléció sincs hatással a vakcina által előidézett neutralizálás érzékenységére. Ezek a vizsgálatok arra utalnak, hogy nem feltétlenül igaz az az állítás, hogy az összes mutáció negatív hatással van a vakcinák hatékonyságára, hatásosságára nézve.
Tovább Koronavírus elleni vakcinák hatásossága - Öszehasonlító táblázat
A lambda-variánsról
A lambda-variáns a C.37 leszármazási vonalhoz (lineage) tartozik – ezt csak újabban (2021. június 14-én) nevezte a WHO figyelemre méltó, azaz további tudományos érdeklődésre számot tartó (VOI) variánsnak. Napjainkban túlnyomórészt ez terjed Dél-Amerika országaiban (Chilében, Peruban, Argentínában és Ecuadorban). Az influenzáról globálisan feljegyzett összes adat gyűjteménye (Global Initiative on Sharing All Influenza Data (GISAID)) alapján a lambda-variáns napjainkban a világ 26 országában van jelen.
Miközben Chilében meglehetősen magas a beoltottak száma – egy nemrégiben végzett vizsgálat adatai azt mutatják, hogy a lakosság mintegy 60%-a felvette már a COVID-19 elleni vakcina legalább első dózisát –, ez év tavaszán mégis gyorsan terjedő COVID-19-fellángolást figyeltek meg az országban. Erre a magyarázatot abban találták meg az epidemiológusok, hogy a lambda-variáns eredményesen képes kikerülni a vakcinálás által kiváltott immunválasz hatásköre alól.
A lambda-variáns evolúciós jellegzetessége
Egy új tanulmány készítői (bioRxiv) molekuláris törzsfejlődéstani elemzéssel vizsgálták a lambda-variáns fejlődési jellemzőit. Ebben a kutatók azt tárták fel, hogy a lambda tüskefehérjéjének egy területén megnyilvánuló RSYLTPGD246-253N mutáció összefüggésben áll megnövekedett fertőzőképességével (virulenciájával). Tehát ez az említett mutáció felelős azért, hogy a lambda-variáns oly gyorsan terjed a dél-amerikai országokban.
A tanulmány szerzői kettőt jelöltek meg a lambda kritikus (veszélyt okozó) virológiai jellemzői közül – úgymint rezisztencia a vírusindukálta immunválaszra, amit az RSYLTPGD246-253N, az L452Q és az F490S mutációk idéznek elő, valamint a vírusátvitel ütemének, sebességének felgyorsulása, amire vírus a T76I és az L452Q mutáció következtében válik képessé. A tanulmány kimutatta, hogy a lambda tüskefehérjéje rezisztensebb a vakcinaindukálta antitestekre. Ezért az itt megnyilvánuló mutáció arra teszi képessé a lambda-variánst, hogy kitérjen, elmeneküljön a COVID-19 elleni vakcina kiváltotta immunválasz elől. Az összehasonlító tanulmány az eredeti D614G S törzs és a lambda-variáns között azt mutatta ki, hogy az utóbbinak szignifikánsan magasabb a fertőzőképessége.
A tanulmány megfigyelései összhangban állnak, egybevágnak azokkal a korábbi eredményekkel, amelyek a lambda-, delta- és epszilon-variáns magasabb fertőzőképességét tárták fel.
Amiért az L452Q/R mutáció felel
A tudósok magyarázata arról szól, hogy egy adott variáns sokakat megbetegítő nagyobb fertőzőképessége nem tulajdonítható önmagában csak annak, hogy a vírusban jelentősen megnövekedett a fertőzőképesség hatékonysága. E bonyolult helyzetre utal az, amit a tudósok az epszilon-variáns esetében figyeltek meg. Az epszilon-variánsnak hiába volt nagyon magas a fertőzőképessége, mégsem tudott széles körben terjedni a népességen belül. Erre való tekintettel ezt a variánst 2021 július 6-án a WHO törölte is a VOC/VOI besorolásból.
Annak megértéséhez, hogy vajon egy variáns nagy számban fog-e megfertőzni embereket, alapvetően a variáns két jellegzetes virológiailag karakterisztikus jellemzőjét kell meghatározni – például azt, hogy megnövekedett-e a virális fertőzőképessége, és azt, hogy ki tud-e térni a szervezetben kialakult immunválasz elől. A tanulmány arra mutatott rá, hogy a lambda-variánsban mindkét jellegzetesség jelen van.
Fontos Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok
Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, Belgyógyász, hematológus
Forrás: SARS-CoV-2 Lambda variant exhibits higher infectivity and immune resistance (bioRxiv) és Scientists suspect Lambda SARS-CoV-2 variant most dangerous (News Medical)
