Hogyan reagál immunrendszerünk a különböző kórokozókra?

Dr. Szabó Zsuzsanna
szerző: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta - WEBBeteg
frissítve:

Hogyan működik az immunrendszerünk? Honnan tudhatjuk, hogy erős immunválaszunk van-e a kórokozókra? Van-e olyan, hogy az immunrendszer túl erős? Honnan tudhatjuk, ha túl gyenge az immunrendszerünk? Hogyan erősíthető az immunrendszerünk?

A téma cikkei

2/1 Hogyan reagál immunrendszerünk a különböző kórokozókra?
2/2 Mire képes az erős immunrendszer a SARS-CoV-2 koronavírus ellen, és mire nem?

Röviden immunrendszerünk működéséről

Immunrendszerünk bonyolult sejt- és fehérjehálózattal rendelkezik, amely felismeri a betörő kórokozók felszínén vagy belsejében található specifikus patogén – vagyis kórokozó – struktúrákat. Amikor ezeket a struktúrákat specifikus immunreceptorok (kórokozó-felismerő receptorok) felismerik, immunsejtjeink sokféle fehérjét és immunmediátort termelnek, amelyek elpusztítják ezeket a kórokozókat, és hosszú életű memória immunválaszokat fejlesztenek ki.

Mit jelent az erős immunrendszer? Erősödik-e az immunrendszerünk minden fertőzéssel, amelyet leküzdünk?

A kérdés megválaszolásához először beszélni kell az immunrendszer két típusáról. Az immunrendszert a sejtek, szövetek, szervek és az általuk előállított anyagok összetett hálózata határozza meg, amelyek segítik a szervezetet a fertőzések és más betegségek elleni küzdelemben; ide tartoznak a fehérvérsejtek, valamint a nyirokrendszer szervei és szövetei, például a csecsemőmirigy, a lép, a mandulák, a nyirokcsomók, a nyirokerek és a csontvelő.

Immunrendszerünk két, egymással szorosan együttműködő egységből áll, a veleszületett és az adaptív immunrendszerből. Ezeket nevezzük az immunrendszer két típusának. A veleszületett immunrendszer gyorsan (percek alatt) működik, miután felismeri a kórokozót, és a legtöbb esetben felszámolja a behatoló kórokozókat. E folyamat során a veleszületett immunrendszer sejtjei és az azokból származó immunmediátorok/fehérjék is aktiválják az adaptív immunrendszer sejtjeit, amelyek aztán memória immunválaszokat fejlesztenek ki ezekre a kórokozókra. Ezért az újrafertőzés után a veleszületett immunrendszer intenzitása változatlan marad. Ezzel szemben az adaptív immunválasz sokkal erősebb, mint ezeknek a kórokozóknak a kezdeti expozíciója.

Tehát, hogy megválaszoljuk ezt a kérdést, az immunrendszerünk nem minden fertőzéssel erősödik meg, de az adaptív immunrendszer válasza sokkal gyorsabb és erősebb az újrafertőződéskor.

Az erős immunrendszer erős adaptív és veleszületett immunitással is rendelkezik; mindketten együtt dolgoznak, hogy megvédjenek bennünket az idegen ágensektől, kórokozóktól. Az egészséges életmód sokféle módon erősítheti az immunrendszert, de önmagában nem tesz „golyóállóvá”.

A 10 és 50 év közötti emberek jellemzően erősebb immunrendszerrel rendelkeznek, mint a csecsemők és az idősek. További tényezők, amelyek hozzájárulnak az erős immunrendszerhez, az alacsonyabb stressz és a jó éjszakai alvás.

Honnan tudhatjuk, hogy erős immunválaszunk van-e a kórokozókra?

Az egészség megőrzése, tekintve, hogy a szervezet napi rendszerességgel nagyszámú kórokozónak van kitéve, az erős immunrendszer egyik jele.

Az erős immunrendszer másik jele az oltásra adott természetes válasz. A legtöbb vakcina tartalmaz immunstimulánsokat (úgynevezett adjuvánsokat), amelyek szükségesek a veleszületett immunrendszer aktiválásához és a vakcinák jobb működéséhez. A veleszületett immunrendszer aktiválása általában a testhőmérséklet rövid távú emelkedésével jár, amely általában 24 órán át tart. Ez azt jelenti, hogy az oltást követően enyhe láz kialakulása azt jelzi, hogy egy személy immunrendszere megfelelően működik.

Az immunrendszer életünk során azonban megváltozik. Bizonyos szempontból az idősek immunrendszere hasonlít az újszülöttek immunrendszerére, mivel a neutrofilek és a makrofágok csökkentik antimikrobiális aktivitásukat, és némileg veszélyeztetik az adaptív limfocitaválaszokat. Ezért mind a nagyon fiatal, mind az idős immunrendszer hasonló módon veszélyeztetett egy tipikus vírusfertőzéssel való megküzdés során. Ezenkívül az immunrendszer fejlődése, úgy tűnik, megvédi a fiatal felnőttet azáltal, hogy optimális immunválaszt biztosít a termékeny években.

Van-e olyan, hogy az immunrendszer túl erős?

Természetesen vannak olyan állapotok, amikor az immunrendszer túl erős lehet. Például allergia, asztma vagy ekcéma fordulhat elő, ha az immunrendszer túl erős. Továbbá az autoimmun betegségek a túlműködő immunrendszer miatt is előfordulhatnak.

Egy tajvani idős embereket nyomon követő tanulmányban 639 vérmintát vettek az autoantitestek szintjének mérésére, amelyek olyan ellenanyagok, amelyek a szervezet saját szövetei ellen termelődnek. Érdekes módon a kutatók felfedezték, hogy ezekkel az antitestekkel rendelkező emberek tovább élnek, és 33%-kal kisebb az esélyük a halálra abban az évben. A hátránya, hogy ezek az antitestek valójában pontosan ugyanazok, amelyeknek a száma autoimmun betegségekben, például lupusban és reumatoid artritiszben is megemelkedik, vagyis az autoantitestek (pl. rheuma faktor) bizonyos szint fölé emelkedése az autoimmun megbetegedések diagnosztikus kritériuma. A tanulmány mindkét végkövetkeztetése azonban megerősíti, hogy az immunválaszunk mennyire fontos az egészségi állapotunk szempontjából.

Összefoglalva, az autoimmun betegségben szenvedő emberekről bár azt mondhatjuk, hogy reaktívabb – „erősebb” – immunrendszerrel rendelkeznek, ez ugyanakkor hajlamosabbá teheti őket más betegségekre. Ennek az a magyarázata, hogy az autoimmun betegek immunrendszere már túllő a célon, és a figyelmét nem jó felé fordítja, vagyis szinte kizárólag a saját sejteket, szöveteket támadja, ismeri fel idegennek. Ilyenkor az immunrendszer is ebben a nagy és felesleges küzdelemben kimerül, és a banális fertőzések ellen sincs kapacitása, hiszen nagy erővel harcol a rengeteg saját sejt, szövet ellen, erre használódnak el az immunsejtek stb.

Általában az az immunrendszer, amely harcol önmagával, a veleszületett immunrendszer genetikai sajátosságainak eredménye.

Ez is érdekelheti Mikor gyanakodjunk autoimmun betegségre?

Fontos megjegyezni, hogy az egészséges életmód nem teszi túl erőssé az immunrendszert.

Honnan tudhatjuk, hogy túl gyenge az immunrendszerünk?

Az immunrendszert „gyengének” lehet tekinteni egy személy kora miatt, vagy ha valaki egészségügyi szempontból veszélyeztetett valamilyen egészségügyi problémából kifolyólag, vagy ha olyan gyógyszert szed, amely csökkenti az immunválaszt. Ezenkívül például a helytelen életmód, például a túl sok alkoholfogyasztás az immunrendszer gyengülését eredményezheti.

A magas stressz-szint is gyengíti az immunrendszert. Nem véletlen, hogy sokak hajlamosak megbetegedni egy nagy munkahelyi projekt után, vagy egy magánéleti válság, konfliktus következtében.

Az Amerikai Pszichológiai Szövetség jelentése szerint a hosszú távú stressz gyengíti az immunrendszer reakcióit. Ez azért van, mert a stressz csökkenti a szervezet limfocitáinak aktivitását, azon fehérvérsejtekét, amelyek segítenek leküzdeni a fertőzést. Minél alacsonyabb a limfocita szintje, annál nagyobb a veszélye az olyan vírusfertőzéseknek, mint például ami a közönséges megfázást okozza.

Ez is érdekelheti Relaxáció a hétköznapokban - Az autogén tréning módszere és alkalmazása

Ha észrevette, hogy gyakran beteg, fáradtnak érzi magát, vagy más kellemetlen tünetei vannak, az azt is jelentheti, hogy az immunrendszere legyengült.

Az alábbi öt tényező szintén utalhat gyengült immunrendszerre is:

1. Gyakori megfázás

Teljesen normális, hogy a felnőttek évente két-három alkalommal a megfázás tüneteit észlelik magukon, tüsszögnek és folyik az orruk. A legtöbb ember hét-tíz nap múlva magától is meggyógyul. Ez idő alatt három-négy napra van szüksége az immunrendszernek az ellenanyagok kifejlesztéséhez a kórokozók elleni küzdelemhez.

De ha újra és újra megfázik, vagy a megfázás makacsul nem múlik, az annak a jele lehet, hogy az immunrendszere kimerült, és nem tud lépést tartani a fertőzésekkel.

2. Számtalan hasi panasz

Ha gyakori hasmenése vagy székrekedése van – akkor minden esetben feltétlenül ki kell vizsgálni, hogy mi okozza, és ha egyéb más megbetegedéseket kizártak, akkor – szintén lehet annak a jele, hogy az immunrendszere legyengült. A kutatások bizonyítják, hogy az emésztőrendszerben található és ott élő hasznos baktériumok és mikroorganizmusok megvédik az ember bélrendszerét a fertőzésektől és támogatják az immunrendszert.

Ezeknek a hasznos bélbaktériumoknak a csökkent mennyisége a vírusfertőzések, a krónikus gyulladások és akár az autoimmun betegségek előfordulásának kockázatát is növelhetik.

Ez is érdekelheti Életünk titokzatos társa, a bélflóra

3. Lassú sebgyógyulás

A bőr égési sérülések, vágások vagy karcolások után sérüléskezelő üzemmódba lép. A szervezet védi a sebet, tápanyagokban gazdag vért küldve a sérüléshez, hogy elősegítse az új bőr regenerálódását. Ez a gyógyulási folyamat az egészséges immunsejteken múlik. De ha az immunrendszer le van gyengülve, a bőr nehezen, vagy egyáltalán nem tud regenerálódni. Ehelyett a sebek elhúzódóan, lassan és nehezen gyógyulnak.

4. Gyakori fertőzések

Az American Academy of Allergy Asthma & Immunology jelentése szerint a felnőttek esetleges immunhiányának jelei a következők: több mint négy fülfertőzése volt egy év alatt, vagy tüdőgyulladása alakult ki kétszer egy év alatt, esetleg krónikus arcüreggyulladásban szenved, vagy évente több mint három bakteriális arcüreggyulladása alakult ki, esetleg évente több mint két antibiotikumkúrán esett át.

5. Állandó, krónikus fáradtság

Ha elegendő alvás mellett továbbra is kimerültségben szenved, érdemes átgondolni, hogy az immunrendszere megpróbál-e valamit jelezni ezzel. Amikor az immunrendszerünk küzd, akkor az energiaszintünk is alacsonyabb. Ennek az az oka, hogy a test energiát próbál megspórolni az immunrendszer számára, hogy le tudja küzdeni a potenciális kórokozókat.

Vérvizsgálat segítségével megállapítható, hogy az immunrendszer mennyire működik jól, például az immunglobulinok szintjét vizsgálva, amelyek a fertőzések ellen termelt fehérjék.

Az immunrendszer erősítésének módjai

Ha a fenti figyelmeztető jelek ismerősek, fokozott figyelmet kell fordítani az immunrendszerre. Néhány apró életmódváltás és új szokás természetesen erősen és egészségesen tarthatja az immunrendszert: ilyen a kiegyensúlyozott, teljes értékű élelmiszerekben gazdag étrend, elégséges alvás, rendszeres testmozgás, rendszeres kézmosás, ideális testsúly. Továbbá fontos a dohányzás mérséklése, vagy méginkább az elhagyása, és hogy bizonyos technikákkal próbálja minimalizálni a stresszt. Ezenkívül számos tápanyag különösen jó az egészséges immunrendszer előmozdításában, mint például a cink, a D-vitamin, az A-vitamin, a C-vitamin és a célspecifikus probiotikumok. Az immunrendszer pedig idővel fejlődik és alkalmazkodik a környezetéhez.

Cikkünk folytatódik Mire képes az erős immunrendszer a SARS-CoV-2 koronavírus ellen, és mire nem?

Tovább

Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos


Felhasznált irodalom:

  1. Biotics Research
  2. Penn Medicine
  3. The role of gut microbiota in immune homeostasis and autoimmunity (NCBI)
  4. MSUToday

Cikkajánló

Hüvelyszárazság
Hüvelyszárazság

Melyek a leggyakoribb tévhitek, és mi az igazság?

Terhesség
Terhesség

Kockázatot jelentenek-e a terhességi visszerek?

WEBBeteg - Dr. Kőműves Anikó, szakgyógyszerész, orvos- és egészségtudományi szakfordító
WEBBeteg - Dr. Borsi-Lieber Katalin
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Dr. Vas Felícia Emese, csecsemő- és gyermekgyógyász
WEBBeteg - Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Pétervári László

Dr. Pétervári László

Szülész-nőgyógyász

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Szlávik János

Dr. Szlávik János

Infektológus

Budapest