Mennyire véd a korábbi oltás a súlyos COVID-megbetegedéssel szemben?

Az eddigi vizsgálatok szerint nyilvánvaló, hogy a súlyos lefolyású COVID-19-betegségtől továbbra is jelentős mértékben megóv a vakcina. Kérdések az emlékeztető oltásról 3.

A súlyos betegségtől magas százalékban (a gyógyszergyártók vizsgálatai szerint a 90 százalékos régióban) véd, még 6 hónap után is. A való világból (többek között Izraelből, az Egyesült Királyságból) érkező adatok arra utalnak, hogy a védőoltások igen nagymértékben képesek kivédeni, hogy kórházba kerüljön az egyén, még akkor is, ha a delta variáns betegítette meg.

Sok kutató szerint a többség esetében felesleges pazarlás a harmadik dózis

Számos tudós úgy vélekedik, hogy a felajánlott extra dózis a következő hónapok folyamán nem más, mint a források rossz felhasználása – mind globális, mind nemzeti szinten. „A fertőzéssel szembeni hatékonyságban egy kis visszaesés (a görbe horpadása) szerintem nem igazolja, hogy olyan személy, mint például én, booster oltást kapjon, amikor vannak olyanok, akik még egyetlen dózishoz sem jutottak hozzá” mondja az epidemiológus Laith Jamal Abu-Raddad.

A biostatisztikus Natalie Dean pedig egyetért vele: „nincs világos bizonyíték arra nézve, hogy amennyiben némi veszteséget, visszaesést tapasztalunk a hatékonyságban, ez elégséges-e ahhoz, hogy megváltoztatva a fókuszpontot, eltérjünk az alapvetően fő célunktól, nevezetesen attól, hogy megpróbáljunk annyi embert legalább az első dózissal beoltani, amennyit csak lehet”.

Mégis indokolt lehet az óvatosság?

Bár a beoltottak körében mostanában relatíve enyhe lefolyású fertőzések tapasztalhatóak, lehetséges, hogy mindez csak előhírnöke a védelem további romlásának, esetleg elvesztésének, mondja a brit epidemiológus Robert Aldridge.

Natalie Dean biostatisztikus (Emory University) úgy véli, a ráerősítő oltásra vonatkozó tudományos vitáknak figyelembe kellene venniük azt a járulékos értéket, hogy tovább javítja a védelmet a különböző végkifejletek szempontjából. Egyfelől ugyanis megállítja a vírus terjesztését, másfelől megelőzi a tünetes megfertőződést, és a súlyos betegség kialakulását.

Gyenge immunrendszer esetén

A ráerősítő oltások körüli információhiány azt is jelenti, hogy a tudósok még nem tudhatják biztosan, hogy az emlékeztető oltások által ki juthat a legtöbb előnyhöz.

Az immunrendszer elnyomásának gyógyszerét szedő szervátültetettek nagy többségénél például nem alakul ki az ellenanyag magas szintje a COVID-19 vakcina két dózisa után. Az egyik vizsgálat úgy találta, hogy csak minden második ilyen személynél mutatkoztak detektálható szintek. Arra van bizonyíték, hogy esetükben egy 3. dózis megemelheti a titert, de sok egyénnél ugyanakkor megmaradnak az alacsony szintek, a harmadik dózis sem hozza magával feltétlenül az antitest-szintek emelkedését.

Sajnos, a védelemmel korreláló adatok ismerete nélkül nem világos, hogy olyanoknál, akik immunrendszere nem kellően erőteljes (lásd transzplantáltak, idősebb korosztály), az ő esetükben mi a megfelelő szint. Az sem világos, hogyan lehet elérni ezt a szintet, mondja Ali Ellebedy immunológus.

Ha az említett csoportok két dózis után sem tudnak védő immunválaszokat kialakítani, „ilyen esetekben biztosan kijelenthető, nem számít luxusnak beadni a ráerősítő következő dózist” – véli Robert Aldridge, aki az Egyesült Királyságban ezrek és ezrek vakcinára adott válaszát követi nyomon kutatótársai segítségével.

Cikksorozat Szükséges-e ráerősítés, vagy nem? Kérdések az emlékeztető oltásról

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet újságíró
Forrás: COVID vaccine boosters: the most important questions (Nature)